Friedmann Bernát: A népbirák és esküdtszékek intézménye tekintettel a hazai viszonyainkra s büntető eljárásunk reformjára (Budapest, 1876)
Tartalom
kolásába be nem folynak. Az elnök törvénymagyarázata zárt ajtóknál. Nyilvánuló jogi nézetkülönbségek káros befolyása. A visszavetési jog hiánya. Heterogen elemek vegyítése. Ebből folyó félszegségek. 138 Az esküdtszékekről hazai viszonyaink szempontjából. — Előzmények. A bécsi reactió. Az 1840-iki választmány tárgyalásai. Az esküdtszék mellett és ellen felhozott érvek. Az országos választmány többsége elveti az esküdtszékekeket. Az alsóház többsége ellenben elfogadja azt. Az esküdtszék miként rendeztessék. A felsőház ez újításnak elébe áll. A kérdés függőben marad. Az 1848-iki országgyűlés esküdtszékre bizza a sajtóügyek elbírálását. Közbejön az osztrák törvények uralma. 187-ben újra felállittatnak sajtóügyekre nézve az esküdtszékek. 1868-ban a fővárosi kisajátítási ügyek is esküdtszékekre bízatnak. 1871-ben a magyar jogászgyűlés tárgyalja e kérdést. Úgy a szakosztály, valamint a teljes ülés is az esküdtszékekre ruházatosénak tartja a bűnösség kérdésének eldöntését. Az esküdtszék culturális kérdés. Műveltségi viszonyok Európában. írni olvasni tudás. Városi és vidéki lakosság közötti különbség e tekintetben. A nép jogérzete. A nyelvek és nemzetiségek sokasága. Egyes vidékek közötti különbségek a műveltség tekintetében. Nem költségesebb a rendes bírósági eljárásnál. Nem idegenszerít. Esküdtszékeink gyakori felmentései. A kisajátító esküdtszék magas becslései. 200 Büntető eljárásunk reformja az esküdtszéki intézmény szempontjából. Mostani büntető törvénykezésünk ismertetése. Alapelvek. Alaki és anyagi törvények. Vádrendszer. Vizsgálat. Ennek viszonya a szóbeliséghez. Nyilvánosság. Vád alá helyezés eltörlése. Vádesküdtszékek felesleges volta. A keresztkérdésekről. Ez a bíróság tekintélyét s az iránta való bizalmat emeli. Az elnöki összegezés korlátozásának szükségtelensége. Vád és védelem. Esküdtszékek alakítása.Sors és választás. Beismerés feleslegessé teszi az esküdtek közreműködését. Tény- és jogkérdés egyesítése. Az esküdtekhez intézendő kérdésekről. Felvilágosítások. A tanácskozásról. Az esküdtek elnöke. Egyhangúság vagy szavazattöbbség. Erkölcsi solidaritás. Alapos tanácskozás biztosítása. Czélszerűségi indokok. Téves határozatok mikénti orvoslása. Zármegjegyzések 240