Friedmann Bernát: A népbirák és esküdtszékek intézménye tekintettel a hazai viszonyainkra s büntető eljárásunk reformjára (Budapest, 1876)

A többi államok esküdtszéki eljárása az összehasonlító jogtudomány szempontjából

a bizonyítási eljárás. Soha sincsen azonban a beisme­résnek azon hatálya, hogy az esküdtek mellőz­­tessenek. Mindegyik fél (úgy mint Angliában) az általa hivatott tanukat maga hallgatja ki. Az elnök felvilágosító kérdéseket tehet. A javaslat bizonyítási szabályokat is állított volt fel az es­küdtek részére. A törvénybe azonban azok fel nem vétettek. A tárgyalás szóbeli és nyilvános, ennek kizárása csak „az istenkáromlás, a családi kötelékek s a női szemérem elleni bűntettek eseteiben“ rendelendő el. Az elő­vizsgálati tanúvallomási jegyzőkönyvek felolvasása csak az esetben van megengedve, ha valamely tanú ellenkezőleg vall, vagy igazoltan meg nem jelent. Az esküdtekhez intézendő kérdésekről. Az esküdtszékek üdvös működésének egyik fő kivántatósága, hogy az eljárásban az esküdtekhez alkalmas kérdések intézése legyen előszabva. Nem c­élunk most arról szól­ni, hogy keresztül vihető s általában szükséges-e a tény és jogkérdéseknek egymástóli elkülö­nítése, és nem czélszerűbb és helyesebb e a jogkérdéseket is nép­szerűvé tenni az­által, hogy ott, hol ténykérdéssel függnek össze, esküdtek által oldassanak meg Csak azt akarjuk constatálni, hogy minő sok függ attól, milyen kérdés intéztetik az esküdtekhez ? A magyar példamondás azt tartja, hogy csak okos kérdésre lehet okos feleletet adni. Ha vizsgálat alá veszszük az esküdteknek mindazon határozatait, melyek bárhol visszatetszést szültek, vagy megsemmisíttettek, azt lehet tapasztalni, hogy nagyrészben úgy az egyik mind a másik a hozzájuk intézett kérdések helytelen voltára vezethető vissza. Az angol eljárás egészen mellőzte a kérdések intézését. A vád­levelet tekinti azon kérdésnek, melyre az esküdtek felelete váratik. Azonban kétségtelen, hogy czélszerűen rendezve, tetemesen egyszerű­síti, s biztosabb irányba tereli a kérdés az esküdtek tanácskozását. A continentális törvényhozások ennélfogva valamennyien kér­dések intézését rendelik. E tekintetben az a fontos, ki intézi a kérdést? leh­et-e a netaláni helytelen kérdés kiigazítását eszközölni ? Olyan-e annak tar­talma, hogy a szükséges tudni­valókat teljesen megoldja ? A nevezetesebb törvények e tekintetbeni rendelkezéseit nem árt ismerni.

Next