Králik Lajos: Hitbizományi jogunkról - Pálffy János Gróf végrendelete (Budapest, 1909)
Bevezetés
. Ezeket a hitbizományokat a gróf öntudatosan, részben egészen új alapokra fektette. Eltért attól, a mi hitbizományi jogunkban 258 éve uralkodik. Oly alapokat keres az intézmény számára, a melyekre nyugodtabban lehet az ország leggazdagabb és legtekintélyesebb osztályának a jogát építeni. Örült a lelkem, mikor ezt a végrendeletet olvastam. Nem azon, hogy egy gazdag főúr megint, pláne öt új hitbizományt állít. Nekem nincs nagy szimpathiám a hitbizományi jog iránt, sőt a mait nem is tartom szerencsés institutiónak. De örültem azon, hogy végre magijai ember talált új tételeket abban a jogban, mely józanul még a külföldön sincs szabályozva. Tartózkodás nélküli élvezettel néztem, hogy akarja a gróf ezt a jogot fejlődésképessé átalakítani. És arra az eredményre jöttem, hogy Pálffy János grófban a hazai jogtudomány férj fiút nyert, a ki szereti hazáját, szereti családját és a kinek egyúttal megadatott, hogy értékes gondolatokkal mintegy intézményszerűen tovább fejleszti a jognak ezt a voltaképp szerencsétlen részét. Pálffy János gróf nem volt jogtudós. De ismerte az életet, elevenen érezte azokat a kötelességeket, melyek a nagy vagyonú osztályra hárulnak. Sikerül-e a reformja, azt a jövő fogja megmondani. De én tisztelettel hajlok meg előtte, mert művét minden tekintetben nemes alkotásnak tartom. Előbb mai hitbizományi jogunkkal foglalkozom. Csak akkor tudjuk Pálffy János alkotására a helyes mértéket alkalmazni, ha a régi, a mai állapotokat ismerjük.