Gruber Lajos: Magyar jogászegyleti értekezések 123. (13. kötet, 8. füzet) - A javító-intézetekről és az ifjukori bűnösökről (Budapest, 1897)
elő van írva, hogy ezen időből «a B. T. K. 42-dik §-a értelmében» hat hónap a javitó-intézetben, a másik hat hónap meg a fogházban töltendő. Mivel ezen egyén más cselekményei miatt időközben úgy is ítéletileg már a javitó-intézetbe szállíttatott, ezen eset érdekességét fokozza még azon körülmény, hogy itt fogházbüntetés és javító-intézetbe való elhelyezés között még összbüntetést is kell kiszabni. Ez az egyik értelmezés. A másik bíró meg úgy értelmezi a 42-dik §-t, hogy ő nemcsak arra van jogosítva, hogy az esetleg magánelzárásban töltendő hat hónapot a javító-intézetbe való szállítással helyettesítheti ugyancsak hat hó tartamáig, hanem, hogy ő a fogházra ítélt 20 éven aluli egyéneket tetszése szerinti büntetéssel sújthatja és elrendelheti, hogy az elítélt az egész fogházbüntetést a javító-intézetben töltse. A bíró ezen felfogás szerint tehát a 16—20 év között levő fogházra ítélt kiskorúakat a javító-intézetbe szállíthatja. Ha tehát egy 18 éves fiatal egyén öt évi fogházra ítéltetett és javító-intézetbe szállíttatott, ez 20-dik életévének beálltakor a 42-dik §. alapján a javító-intézetből a fogházba fog szállíttatni, hogy itt folytatólagosan kiállja a reá szabott büntetésből még hátralevő 3 esztendőt. Oly ctiriai ítéletekkel igen gyakran találkozunk, amelyekben a rendelkező rész azt az intézkedést tartalmazza, hogy pl. X. Ύ. vádlott lopás vétsége miatt javítóintézetben töltendő két évi fogházra ítéltetik (A B. T. K. 85. §.3. pontja és a 42. §. combinált alkalmazása alapján). A 42-dik §-nak harmadik felfogása szerint a bíró azt hiszi, hogy ő az időnek minden közelebbi megjelölése nélkül egyszerűen kimondhatja, miszerint a 20 éven aluli egyén javítóintézetbe szállíttassék. Ő tehát az ítéletben arra szorítkozik, hogy az ítéletben csakis a javítóintézetbe való szállítást rendeli el. Beutalja oda az ifjú egyént, anélkül, hogy egy szóval is megemlítené, hogy az abban meddig tartható. Ily gyakorlatot folytatott a pécsi kir. törvényszék, mely nem mondja ki a tartamot, amint erről a javítóintézetben rendelkezésemre bocsátott ítéletekből meggyőződtem. Ezen eljárásban egy igen nagy horderejű criminálpolitikai elv és reformeszme valósul meg. Sokan ellenzik ugyan ennek alkalmazását, mert azt tartják, hogy nem lehet az ifjú egyént teljesen a végrehajtó hatalom