Margó Tivadar: Budapest és környéke állattani tekintetben (Budapest, 1879)
Bevezetés
részében a budapesti faunának rendszeres áttekintését közlendem, az eddig talált fajoknak nemcsak puszta neveivel, hanem egyszersmind lelhelyeik s egyéb érdekesebb viszonyaik rövid megjegyzésével. Minthogy továbbá e leírásnak nemcsak saját észleleteim és faunistikai jegyzeteim, hanem még más állatbúvárok tapasztalatai is szolgáltak alapjául, illő és méltányos, hogy ez utóbbiakról is megemlékezzünk. Irodalmunk kevés oly munkával bír, mely a budapesti faunával kizárólagosan foglalkozik, s ezek is csak egyes állatcsoportokra szorítkoznak. Ilyenek Dr. Chyzer Kornél és Tóth Sándor értekezései a budapesti Héjanczokról és Rotatoriákról * 1 2 3 4), valamint saját értekezésem a Budapest körül észlelt Azalagokról"). — Azonban meg kell említenem még azon állatbúvárokat is, kik a magyarországi fauna egyes részeivel foglalkozva, munkáikban a Budapest vidékén talált fajokat is leírták, s ez által a budapesti fauna ismertetése körül maguknak érdemeket szereztek. E részben első helyen említendő Frivaldszky Imre „Jellemző adatok Magyarország faunájához“ czímű munkája, melynek „Hazánk középhegységei és rónái“ czimű fejezetében egyes jellemző emlősök, madarak, hüllőkés halakon kívül, különösen a rovarok, s ezek közt az általa Budapest vidékén talált fajok is elő vannak sorolva. Továbbá hálával felemlítendők: Tétényi Salamonnak a madarakra vonatkozó dolgozatai, Frivaldszky Imre és Gerenday József 4) munkája a magyarországi kígyókról, Hecker J. J.5). Kriesch János tanár dolgozatai a halakról, Frivaldszky János magán rajza a magyarországi Orthopterákról, s ugyanennek dolgozatai a Coleopterákról. Herman Ottó monographiája a magyarországi Pókokrólδ), végre a Helliipterákra nézve Dr. Horváth G., a Hymenopterákra nézve Mocsáry Sándor, ’ Dr Chyzer K., Crustacea Phyllopoda faunae pestiensis. A pesti levéllábu héjanczokról, VII. tábl. Pesten 1861. — Ugyanaz. Über die Crustaceenfauna Ungarns (Verhandl. der k. k. zool.-bot. Gesellschaft in Wien 1858.) — Továbbá Chyzer K. és Tóth S., A Budapest vidékén eddig talált héjanczokról. (Magyarhoni Természetbarát, IV. füz.) — Ugyanazok : Pótlékadat a Branchipus ferox ismertetéséhez. (Magyarhoni Természet. II. köt. 1—4 ábra.) — Dr. Tóth 8. A budapesti kandicsfélék, 1861. — Ugyanaz : A Pestbudán újabban talált kagylórákok s boncztani viszonyuk.— Ugyanaz: A budapesti keréklönyök (Rotatoria faunae budapestiensis), 1801. 2) Dr. Margó 7.. Szalagtani adatok, s a Pest-Buda szalagfaunájának rövid rendszeres átnézete. (A m. t. Akadémia math. és természettud. közleményeinek ΠΙ. kötetében. Pest 1865.) 3) Frivaldszky Imre., Monographia serpentum Hungáriáé. Pestini, 1823. 4) Gerenday ·/., Magyar-Dalmátországi kígyók. Pesten, 1839. B) Hechel J. ·/., Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézete, jegyzetekkel s az uj fajok rövid leírásával. Fordította Chyzer Kornél 1863. (A m. orvosok és természetvizsgálók Sopronban tartott Vill. nagygyűlésének munkálataiban.) — Hechel 3. 3. és Kner B., Die Süsswasserfische der österreichischen Monarchie sa.t. mit 204 Holzschnitten. Leipzig, 1858. “) Herman D., Magyarország Pókfaunája, 3 köt. Budapest, 1870—1879.