Kriesch János: A természetrajz vezérfonala 1. Állattan (Buda, 1864)
Nem azért tanuljuk a természetrajzt, hogy az állatok, növények, ásványok nevét elmondani tudjuk. Ezen stádiumon, melyben az volt a leghíresebb természettudós, aki legtöbb terményt tudott megnevezni, hála legyen a mindenhatónak, már régen túl vagyunk. A természetrajzt sem könyvből, sem szobában nem tanulhatjuk meg. Ki, ki a szabadba, a természetbe, szakértő tanár és jó könyv vezérlete alatt tanult nézni, látni, szemlélni. „Bírnék csak“ — hogy a nagy őskori költővel beszéljek — „ezer nyelvvel és vas mellel,“ hogy minden az ifjúság nevelésével foglalkozó embernek füleibe kiálthatnék: tanításodban mindig és mindenkor csak is a természetből indulj ki, ehez a gyermek legközelebb áll, s ez magában foglalja a legnagyobb igazságokat, a legnagyobb rendet és törvényszerűséget. De nem szabad ám a természetrajzt úgy tanítani, a mint az — bátran mondom — sok tanintézetben még most is történik. Égbekiáltó vétek a tudomány, az ifjúság, az emberiség művelődése iránt, a természetrajzi lecskét szorul szóra betaníttatni. Ez nem természetrajz. Ily szerencsétlen eljárás mellett annak, amit elérnünk kellene, ellenkezőjét érjük el t. i. az ifjú a száraz hasztalan magolást megunja, és ha mindjárt a vizsgálati napra nagy nehezen és iszonyú kedvetlenséggel betanulja is, mert fél a másodrendtől, egy hét múlva ismét elfelejti és a természet iránt vele született hajlam pedig talán örökre elöletett. A természetrajz mint minden tapasztalati tudomány szemlélésen alapszik, és ha mi a terményeket, melyeket tárgyalunk — legalább ha képekben — elő nem mutatjuk, azokon az ifjakat nézni, látni, szemlélni, azokat megvizsgálni nem tanítjuk, akkor hagyjunk inkább egészen föl a természetrajzai. Mert valamely tudományt nem tanítani jobb, mintsem azt rosszul tanítani. Én a 10—14 éves tanulónak, aki életében először és talán utolsószor is hallja a természetrajzt, tehetségeihez képest a mennyire lehet a rendszer keretében tökéletes és egész képet igyekeztem adni, valamint az egyes állatokról úgy azoknak különféle csoportjairól. Alapul mélyen tisztelt tanárom Dr. Kner Rudolph jeles, tankönyvét vettem fel, az egyes állatok kiszemelésében arra voltam különös tekintettel, hogy főkép a honi állatok képviselve legyenek; az életrajzi adatokat Agassiz, Brehm, Buffon, Burmeister, Giebel, Leunis, Masius, Milne-Edwards, Reichenbach, Taschenberg stb.