Kenessey Albert: Adatok folyóink vizrajzi ismeretéhez (Budapest, 1877)
4 KENESSEY ALBERT, viczból,-Orsováról, Zimonyból, Barcsról, Eszéken át, és pedig legkésőbb a déli órákban rendesen megérkezzenek Budapestre a kívánt jeladások. Azon jelzések, melyek több ponton keltek át, minden közbeneső folyamimérnöki hivatallal, mint a vízállások folytonos figyelőivel közöltettek, s e berendezés által minden egyes jelző állomás az őt érdeklő idegen adatoknak is birtokába jutott s el lett érve az is, hogy a központba, az ország tizenhat távol eső pontjáról naponkint biztos értesítések érkezzenek. Az előintézkedések még 1867 őszén megtétetvén, 1868. január 1-én rendes folyamatban volt a vízállások jelentése Pozsonyból, M.-Szigetről, Tokajból, Szolnokról, Szegedről Szatmárból, Aradról, N.-Becskerekről, a Ferencz-csatornai állomásokról: Bezdánból és Verbászról, és természetesen a fővárosból. Sziszekről, Mitroviczról, Eszékről és Zimonyból csak később, 1868. május 1-jével; Orsováról pedig még később, 1869. szept. 1-én indult az meg. Utolsónak maradt a barcsi állomás, mely csakis f. év január 1-jétől küldi vízállását, s igy majd a későbbi egybevetéseknél és összeállításoknál tehet jó szolgálatot. Megjegyzendő, hogy a vízállási jelentésekhez rendesen az időjárás, s annak idején a zajlás kezdete, a jég megállása s indulása is adva szokott lenni. Az adatok beszerzésénél fő czél lévén azoknak naponkint bizonyos időben közzététele, s igy mintegy a napi szükséglet kielégítése, tudvalevő, hogy nem lehetett kicsinyes igények iránt követelő lenni, s az adatok nem is lehetnek oly hírek, melyek az egyes napoknak, vagy más meghatározott időközöknek a legszabatosabb vízállását mutatnák ; de ez a hajózás szempontjából nem is bírna kiváló fontossággal. Gyakorlatilag véve a dolgot, tudjuk, hogy bizonyos magasságokon túl, p. o. ha a part szilig, vagy azon is fölül telt, a még netán következő hüvelyk, sőt lábnyi emelkedések is alig változtatnak már a hajózási visszonyokon ; kis víznél pedig a legcsekélyebb változások is , azon iránynál fogva, melylyel emelkedésre vagy apadásra mutatnak, rendesen mérvadó jelleget öltenek. Megengedem tehát, sőt bizonyosnak tartom, hogy már a gyűjtési idő rövidségénél fogva is, az így gyűlt adatokból