Medicei Pál - Rosthy Miklós: A' zsidóknak szokási, és szer-tartási (Pécs, 1783)
XIX.§. A' Zsidkók jeles Innepiről, a' Husvétről, és a' kovásztalanokról
C 0) osa 169 Van ujjra megöntetik , ha vasból vagyon valamely , azt újonnan kohóba tetetik , megkovácsolják , kalapácsolják , szorgalmatosan kireszelik , kisimítják, kipallérozzák. Az * után ama kovásztalan pogátsáknál* a’ mellyeket Macotunk neveznek , elkészítéséhez kapnak , és ebből annyit csinálnak , a’ mennyit vennek , hogy 8 napig elég fog lenni. Arra pedig nagy gonddal vigyáznak, hogy a’ liszt , a’ melyből tésztát gyúrnak , annak előtte meg ne azott , nedvesedett, és meg ne savanyodott , ’s következendőképpen valami leg kissebb kovászosságot ne kapott légyen. Azon kovásztalan tésztából pedig kerekes pogátsákat csinálnak , a mellyeknek az izét némellyek megadják tojással , malosa szőlővel, nád-mézzel a’ betegeknek, és kényesseknek csemegájok formájára. Az Innép vigyiliája előtt való ellve , az az Iedik napján a’ bort más havi újságnak , némelly szegletében a’ házuknak elrejtenek a’ kovászos-kenyérbol valamelly kis darabtsákat , a’ mellyeket hogy felkeressen , a’ házi Gazda az egész házat körül-járja , megtalálván , egy kis edénykébe teszi, a’ jövő, az az : a’ hóld ujjúlása iödik napjának tizen egy órájáig, avagy nap nyugat előtt való óráig, és akkor a’ tűzbe veti, s’ elégeti a’ kovásztalanok eltávoztatásának jelenségére .Hozzá-adja egygyütt,és tudományt teszen, hogy semmi kovászos nintsen az ő házánál, ezen szókkal:minden kovászos, melly az én birtokom alatt találkozik, a’ mellyet láttam, vagy nem láttam, felvettem, vagy fel nem vettem, semmivé légyen , és hasonlít a csék a’ földnek porához. És ettől az órától fogva nem esznek kovászosat, mig el nem végeződik a’ husvét. Ezen órán havának Iödik napján az első szülöttek böjtölnek , azért tudniillik. Mert a’ kivetkezendő éjszaka megölte az ilén Angyala az Egyittusoknak első Ϋsza-