Klimó Pál: A gyöngyösi evangelicus református 1876. évtől helvét és ágostai ev. egyesült protestáns egyház történetének vázrajza (Gyöngyös, 1891)
Előszó
jövendőben nálam avatottabb kézzel megírásához „Az Istennek nékem adatott ajándéka szerint, fundamentomot vetettem (1 Korinth. III. 10); a késedelmes megjelenésért pedig meg fog bocsátani Eőtisztelendő Püspökünk, ki egyházlátogatási körútjának első cyklusát nem a mi vidékünk látogatásával kezdvén meg, egyházunk múltjának s jelenének vázrajzát e művecskéből még kellő időben ismerendi meg. Egyházunk története, — kivált a XVI., XVII. és XVIII-ik századokban — szorosan összefügg Gyöngyös város történetével s a ki az egyiknek történetét akarja megírni, nem hagyhatja figyelmen kívül és érintetlen a másikét. — Teljesen érzem ezt én is; tudom, hogy e művecske egyéb hiányai mellett teljesebb, tökéletesebb lenne, ha az egyház történetének a város történelmével összeköttetésben álló eseményeivel kapcsolatosan tárgyaltatnék. Ámde a város történetét hold. gyöngyösi róm. kath. lelkész, ethei Sebők László barátom avatott kézzel, igen tüzetesen már 1880-ik évben kiadta s igy nekem nagyrészben csak ismétlés és tarlózás jutna osztályrészül a város és egyház történetének kapcsolatos összeállításánál. Másrészről terjedelmesebb munkának nyomdai és más kiadási költségei fedezésére is buzgó pártolásra nem számíthatván s azt egyébként is csekély lelkészi javadalmazásom terhére magam teljesíteni hajlandóságot nem érezvén, elegendőnek találom szorosan az egyház történetének vázrajzát állítani össze a fontosabb eseményeknek hiteles föltüntetésével. — Mindamellett a történeti hűség megóvása tekintetéből, a mennyiben Sebők „Gyöngyös és Vidéke“ munkája kiváltképen a protestáns egyház történetét illető részében hézagos és a történeti hűségnek meg nem felelő, sőt némely közlései tévedésen alapulnak: ezen hiányokra rámutatni s a téves felfogáson alapult vagy nem jó forrásból merített adatokat pedig helyre igazítani szükségesnek tartom. így p. o. 1. Bocskay István szabadság és vallásvédelmi háborúját érintve („Gyöngyös és vidéke története“ 140. lap) azt mondja Sebők: „ugyanezen évben (1604.) lobogott föl lángja az első mozgalomnak, melyeket Bocskay István támasztott Erdélyben“ sat. Szerinte tehát Bocskay István „mozgalmat támasztott Erdélyben“, holott Bocskay István a bécsi császári udvar által Erdély nyakára küldött Básta és Barbiánó osztrák hadvezérei -