Vágó Ferencz: A gyöngyösi kath. községi nagygymnasium története 1634-től 1895-ig (Gyöngyös, 1896)
Előszó
Előszó. A gyöngyösi gymnasium múltját lapozva, az erre vonatkozó okmányok tanulmányozása között felemelkedik az ember lelke amaz ismételten és ismételten megújuló teljes akaraterő és félreismerhetlen áldozatkészség fölött, melyet úgy egyesek, mint a vidék, de legkiváltképen nemes Gyöngyös város közönsége a gyöngyösi gymnasium életrehívása és fentartása érdekében annyiszor állandóan és lankadatlanul kifejtett. Csak ily, pihenést nem ismerő, szívós kitartóság és meg-megújuló egymást követő, több oldalról nyilvánuló fokozatos áldozatkészség volt képes a gyöngyösi gymnasiumot, mely a felsőbb hatóságok intézkedései folytán többször a megsemmisülés szélére hajtatott, két századot meghaladólag az utókornak fentartani. Mindezeket látva fölemelkedik a lélek s tisztelettel hajol meg az ember ama lelkesültség előtt, melyet Gyöngyös város közönsége, különösen mint a gymnasiumnak pátronusa a népnevelésért s az ifjúság szellemi kiképeztetéséért kifejtett. Igaz, nemes hév sugárzik a gymnasium körül tett intézkedéseikből. Áldás poraikra és legyen áldott emlékek ! ! . . . A gyöngyösi gymnasium létesítésében és fenállásában a vidék is osztályrészt vett, mert nemcsak a megalakulás