Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1858

1858-01-03 / 1. sz.

heti; mely útmutatója s tanácsadója legyen a bor­termelőnek a bel- s külföldi borkereskedés ismeretlen útain, s mely által tájékozhassa magát a külföldi piaczok s termések állapota felöl; melyben felta­lálhasson mindent, mi a borászatot törvényes, köz­igazgatási, tudományos vagy egyleti tekintetben érdekelheti; s végre melyből eszmecsere által vagy tapasztaltabbak tanácsai után ismerhesse meg mind­azt , mit az idő szelleme s tudomány újat felfedezett; hogy ismerhesse általa hazánk borászati állapotát, boraink tájék szerinti jellemét, jeles borászainkat s azok tevékenységét; hazánk minden borvidékét; minden újabb szakmunkát, eszközt sat. Ily szaklapot akarunk mi ezen „Borászati lapok" által­­. olvasóink kezébe adni. Ismerjük bortermelőink miveltségét s szellemi fejlettségét, kik már azt, a ki nem olvas s tanulni nem akar, nem is tartják rendszeres borásznak, s így tudjuk, mit várnak tőlünk; tudjuk, hogy nehéz ugyan feladatunk , mégis hiszszük, hogy ha a művelt osztály részvéte­l szakíróink támogatása nem fog hiányozni, a várakozásnak megfelelünk. Midőn mi azt mondjuk , hogy minden iparág­nak külön szaklapjának kell lenni: nem akarjuk azt elhitetni, hogy más szakközlönyök nem használná­nak az ügynek, ha rokon iparágaknak is nyitnak rovatot. Mert hiszen az által csak szélesebb tér nyílik az eszmecserének, s az által annál szélesebb körbe terjedhetnek az ismeretek. Tüzetesen azonban valamely szakot csak szaklapban lehet leginkább tárgyalni, hol annak legszélesebb tere van; már pedig épen a gazdászat ezen ága: a borászat az, melynek nálunk eddig irodalma legparlagabb , mely­ről eddig legkevesebbet értekeztek; holott ennek megvitatandó tárgyai számtalanok (noha némelyek eléggé hibásan azt hiszik, mikép e tárgy irodalmi­lag igen könnyen kimeríthető); ilyen például: a sző­lődézsma megváltása, a feudális viszonyok , a szőlé­szeti rendőrség ügye; borkereskedelmi, borhami­sítási s kocsmáltatási törvények; a szüret idejének meghatározási joga; borászati s borkereskedelmi egyletek teendői; a szőlőfajok tisztába hozatala; a pincze­kezelés előttünk ismeretlen mestersége sat., s végre a borkereskedés, mely magában véve elég anyagot adna egy lapnak betöltésére. Mi hiszszük, hogy mindezt belátják­­. olvasóink s méltányolni fogják igyekezetünket. S midőn a mostani terhes körülmények közt kiadják e lapért a 6 ftot, számba fogják venni, mikint azzal nem an­nyira áldozatot tettek, mint maguknak használtak : mert ezen lapnál nem pillanatnyi élvezetért, nem egy pár órai szórakozásért, hanem pozitív haszonért fizetnek. Hiszen egy újabb felfedezés, egy jó tanács, egy talpraesett értekezés vagy a kereskedelmi téren való tájékozás, százszorosan is képes a 6 ftot vissza­fizetni. Hogy lapunkat érdekesebbé s igazán közhasz­núvá tehessük : fontosabb kérdések megfejtésére időnkint jutalmakat tűzünk; így jelenleg három kérdés megfejtésére 34 db. aranyat tűztünk ki; és pedig : 1. Több vagy kevesebb faj-szőlőből van-e jobb bor? mily faj mikép jellemzi a bort, s mely fajokat lehet leginkább összeszűrni s miért? A legjobb czikk jutalma 10 db. arany természetben. A meghosszab­bított beküldési határidő febr. 15. 2. Mikép lehet a bornak egy év alatt­i­ ízét, zamatját s tisztaságát megadni? vagyis: mikép le­het azt megérlelni annyira, hogy külföldi kereske­désre alkalmas legyen? (mit az angolok annyira óhajtanak!) gyakorlatilag s tapasztalás után előadva. Jutalom 12 db. arany természetben. Beküldési ha­táridő febr­­utója. 3. Mikép lehet a kerti borokat becsesebbé, za­matosabbá, erősebbé s különösen tartóssá tenni? s azokat államgazdászat tekintetéből nagyobb értékre emelni? Jutalom 12 db. arany természetben. Bekül­dési határidő matt.­utója. A pályamunkákat jeligével ellátva, a szokott jeligés s bepecsételt levelkék kíséretében kérjük a kitűzött határidőig beküldetni. A bírálatok eredmé­nyéről időnkint értesíteni fogjuk a t. közönséget. Szerkesztő: A SZŐLŐFAJOK ÁTALAKÍTÁSÁNAK S NEMESÍTÉSÉNEK MÓDJA. Napról napra nagyobb meggyőződéssé válik gazdáinknál, mikint a szőlőmívelés nem akkor há­ladatos, ha sok, de ha jó bort termesztünk, és ez igen természetes , mert a jó bornak aránylag keve­sebb edény kell; annak ára mindig sokkal nagyobb ; azt tartani könnyebb s a kereskedésre csakis a jó bor alkalmas. A silányabb bornak pedig sok edény kell, azt tartani nehezebb, az hamarabb romlik, a külföldi kivitelre alkalmatlan s ára mindig csekély; így minden bősége mellett sem ad soha annyi jö­vedelmet , mint a jó minőségű bor. Azért nem egy gazda töri fejét, vájjon mikép alakíthatná által legkönnyebben százfajból összeke­vert terjedelmes szőleit; mikép nemesíthetné meg leghamarabb silány fajait? Kivágni a szőlőt s újra új s nemes fajokkal beültetni, sok költséggel s idő­vesztéssel jár; pedig bajos ám a mostani világban egypár évig is nélkülözni a jövedelmet, kivált mi­kor a kiadás terhe nyom. A szőlőt többfélekép lehet átalakítani s neme­síteni, például : ojtás által; ha t. i. a tőkék elég sürűek s erősek, akkor nyakba lehet ojtani, s így elég korán jutunk eddiginél nemesebb terméshez; csakhogy a nyakba­ ojtás által ha a tőkék ritkák, sű­­­rűsíteni nem lehet a szőlőt. Lehet vesszőbe is ojtani, de ez vigyázatot kíván; s miután az ojtványok már megerősödtek, elmellőzhetlen a bedöntés (sü­lyesztés), mi által a végeredményt, a termő tőkéket csak hosszabb idő alatt nyerhetjük meg. Végre meg­nemesíthetni s újra alakíthatni a szőlőt, ha előbb egészen kivágjuk, földjét rigolirozzuk s ha igen meredek, terrassirozzuk sat, mit mi is helyeslünk; s noha az sok pénzbe s időbe kerül, mindenkinek ajánljuk, ha ahhoz módja van. Minthogy azonban nincs mindenkinek arra való pénze s ideje, legsikeresebben lehet a szőlőt döntés s egyidejüleges ojtás által megnemesíteni, mit is , itten egészen gyakorlatilag fogunk előadni.

Next