Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1859
1859-09-11 / 37. sz.
Még valami a szőlőt a fagyástól megóvni. Én tapasztalataim után a szőlőfakadást két okból hátrálni vagy feltartóztatni szoktam nagyon jó következéssel, mely így megy : Szőlőmet mindég jókor mártiusban kinyittatom, egy pár hétig pihenni hagyom, mig a kihányt föld jól megszikkad, akkor egymás után metszetem, karóztatom, s tüstént becsirkéztetem; szapora munka a csirkézés, mert amit 10 ember kinyit, négy könnyen elvégzi, mely úgy megy : egy ember két sort viszen, innen is, túl is, minden tökét a felormózott porhanyó földdel becsirkéz, vékonyan betakar (ez ugyan a ren ,290 maradva a hegyre fölmenek, ottan a legszebben diszlő vesszeimet pillantom meg, mert kevés kivétellel a legszebben hajtanak, sőt közben két lábnyi uj hajtások számosan találtatnak, és igy az elhagyott gyerekből ember leve, mig az ápolt tespedésben sinlödik. Ezek után bátran ajánlhatom a szőlővessző ikolát a mennyire a helyiség engedi, éjszaknak ültetni, mely oldalon nékem minden locsolás nélkül a legszebb hajtásokkal diszlik az idei oskolám, miről bárki személyesen meggyőződhetik. Olvastam és lerajzolva láttam Francziaország kitűnőbb vidékein, és különösen Haute Medoc vidékein divatban levő szőlészetet („Kerti Gazdaság" 15. 16. sz.) minthogy ürességek vannak szőlőmben, több helyen megkisértem az ottani eljárást, és sajnálom, hogy ügyeim a városban huzamos ideig feltartóztattak; a virágzási időt kint nem tölthetem, mert most, midőn csak az érlelés van hátra, azt tapasztalom, hogy mellette ugyan azon fajú szőlő virágzás idején a sok esőtől szenvedve, reá a nagy melegségben egészen elveszett, hogy a tőkék minden gyümölcs nélkül állanak; még a Haute Medocbeli eljárás mellett 8—10 fürttel szépen díszlenek. Jövőre ha körülményeim engedik, a kútok adatokkal ellátva fogom bemutatni. — Az eljárás következő : Az egymástól három lábnyira álló tökéken metszéskor egy-egy egészséges vessző meghagyatik és lehajtatik fél lábnyira a földtől, egyenlő vonalban a mellékkaróhoz köttetik vége, és egyszersmind levágatik ; és így tovább úgy, hogy egyik tőke vesszeje a mellék tőkéig ér, a többi mind levágatik, vagyis a tőke simára metszetik, és később csak egy hajtás hagyatik a jövő évre lehajtandó. A lehajtott vessző szemeiből a hajtások egy a soron végighúzott és a karókhoz kötött dróthoz köttetnek, melynek mindenike rendesen 2 fürtöt hoz. A szabad léggel érintkezésben a nap sugarának kitéve kitűnő bort kell hogy adjon. Dolgoztatása könnyű, valamint a földjavítás jutányosabb módon eszközölhető, mert trágyázni ha szükségeltetik, egyes tőkékhez közel férni lehet. Mint harmadfél éves szőlősgazdának elveket felállítani túlságos merény volna. Idővel majd megkísértem, ha foglalkozásom engedi e téren tapasztalatokat szerezni, melyeket annak idején, ha szerkesztő úr lapjába szíves leend felvenni, közleni fogok. Jelenleg csak mint tényeket adtam elő észrevételeimet, melyeket a tisztelt szőlősgazdáknak felhasználni becses figyelmébe ajánlom. Sztupa György pesti gyógyszerész, desnél több munka egygyel, de először az a haszna van, hogy a porfölddel betakart töke új lövéseit kibújni hátrálja és a fagyástól megóvja. 2-szor az ilyen sokkal vastagabb, kövérebb fát és nagyobb fürtöket hoz. Könnyű ezt egy pár soron megkísérteni, meglátja bárki, hogy mennyivel fog a többitől különbözni fakadása, és ha a többit a hideg megcsípte, az ilyen bizonyosan ment marad (ezen munkát már itt többen gyakorolják), de azért nem késik az olyan el, utóléri, csakhamar a többit s el is hagyja. Aki ezt egyszer megkísérti, nem fogja a rátett költséget sajnálni, mert megfizeti bőven, és még félannyival több bort ad; az ilyen aztán mind egyszerre fakad, mely az első kötésre is nagyon jól hat. Bartha János: Egy pár szó a pinczelevegő tisztításról. A pinczébe gyűlt rosz levegőt én büdös követ (kén) szoktam tisztítani, melylyel való bánás következő : A pincze nagyságához képest vegyen az ember nagy pinczéhez egy font, kisebbhez fél font, negyed font büdös követ; a nagyjából megtört az ember, egy cserépbe a tört büdös követ a pincze közepén meggyújtja, előbb a szelelő lyukakat jól bedugva az ajtót bezárja, másnapig, mintegy 24 óráig úgy hagyja, akkor a szelelő lyukakat kidugja, ajtaját kinyitja, így két három nap múlva a kénfüst kigözölög, s a pincze jó levegőt kap. Melynek azt a hasznát is tapasztaltam, hogy a patkányok és békák, mik a pinczéket gyakran felkeresik, mind elpusztulnak. Tapasztalatimból irt csekély ajánlataimat, ha velök valakinek használhatok, örömömnek tartom. Bartha János: Ménes és vidékén fennálló hegyrendőrség. Voltak idők, amidőn a tettes Aradmegye gyűlése hozott hegyi rendőri törvényeket s csak oltalma alatt állottak szőlőhegyeink ; de fájdalom azok már egészen feledékenységbe mentek. . Miből áll tehát jelenleg hegyi rendőrségünk kérdi a t. olvasó? Van minden promontóriumnak egy kapitánya, de ez inkább csak tiszteletbeli hivatal, mivel nincs semmi hatalma, valamint a hegykapitányt, úgy szinte a hegybírót is a hegyi szék választja 80 pft évi fizetéssel. Ennek feladata a csőszöket választani, melyek száma a promontórium nagyságához képest 6—8, évi fizetésük 40 ft pp. Ezeknek kellene terjedelmes szőlőhegyeinket megőrizni, a tett károkért jót állani; de ahelyett, hogy ők őrzenék szőleinket, ők (keveset kivéve), az első kárt tevők; ezeknek fegyverök is volna, de nincs lőporuk, bizony pedig e nélkül nehéz a kárt tevő állatokat elidegeníteni; így egyedül a jó Isten védi szeleinket. Présházainkat, melyek többnyire borokkal telvek, hála Istennek! hogy még népünk nem annyira elfajult, azért is ritkán lehet hallani, hogy a présházakat felverték. Nagyon czélszerű volna, ha hazánk az előhegy vidékei alázatos kérvénynyel járulnának a magas kormány zsámolyához, hogy hegyrendőri törvényekkel örven-