Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1859
1859-02-20 / 8. sz.
A SZŐLŐMIVELÉS, BORKEZELÉS, PINCZEGAZDÁSZAT S BORKERESKEDÉS ÉRDEKE ELŐMOZDÍTÁSÁRA S EMELÉSÉRE. Megjelen e lap hetenkint egyszer — vasárnap — nagy tömött íven, több fametszvénynyel. Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségi irodában (Egyetem utcza 6. sz. 1. em.) és Pfeiffer Ferdinánd könyvkereskedésében (átellenben a „Fehér hajóval"), valamint minden cs. kir. posta hivatal útján egyszerű levél által. Előfizetési ár: helyben házhoz küldéssel, vidékre postán bérmentve szállítva egész évre 6 ft (új pénzben 6 frt. 30 kr.), félévre 3 forint pp. (új pénzben 3 frt. 15 kr.») Erdélyi levelek. IV. Ön becses lapjának múlt évi 48. és 49-ik számában Tóth István úr a rizling körüli nézeteimet kifejtette, jobban, mintsem én tehetném, mert évek alatt kisért tapasztalásain s próbáin alapította véleményét, módja lévén a rizling termésének más külön szűrt fajokéval összehasonlítani. Ismerem én is a rizling bornak jeles tulajdonait, ismerem a johannisbergi páratlan nedvet, és ha nyilatkoztam valahol a rizling ellen, ez azon okból történt, mert számításomból soha ki nem felejthettem Erdély szerencsétlen kereskedelmi conjuncturáit, melyek lehetetlenné teszik, hogy ahol a gazda oly tetemesen veszt a mennyiségben, mint például Tóth István úr felszámítása szerint a rizlinggel, a kitűnőbb jóságot oly magas áron fizessék meg, mi az elvesztett mennyiséget ha túl nem is haladja, bár felérje. Ám példát hozok fel honi fajainkból, hogy ne láttassam az annyira pártolt rizlinget üldözni. Több év alatti tapasztalásom szerint nálam a kövér szőlő egyharmadát termi annak, mit akár a járdovány, akár a vékony hajú hasonló nagyságú területen adni szokott, a somszölő pedig felét. És volt-e módom, bármikor is a kövér szőlőből szűrt boromat háromszoros, a somszölőből szürttet pedig kétszeres áron eladni, soha. — Pedig nekünk gazdából mindig pénz kell; a jelen évtizedben bármely gazdaság megáll, ha az erszényből a pénz kifogyott; kénytelenek vagyunk tehát azt, amit termesztettünk, oly áron eladni, ahogy a vásárló venni akarja; ez pedig nálunk a jóságot illőleg meg nem fogja fizetni mindaddig, míg valaha talán Erdélyt is vasút fogja kapcsolatba hozni éjszak és nyugat, sőt keletnek is borfogyasztó piaczaival.Ne vélje azonban ön, mintha én csupán a bőven termő, de gyengébb korcsmai bort adó fajok ültetését pártolnám. Én magam se tettem ezt, sőt ámbár sokszor jártam úgy, mint Tóth István úr, hogy a legjobb fajnak borát illő áron el nem adhatván, asztalomon költöttem el, most is ültetem a kevesebbet adó nemes fajokat, ültetem a rizlinget. Véleményem az, hogy aki nálunk csakis ezen fajokkal állítaná be szőlőjét, az mostanság pénz nélkül maradna, vagy oly áron lenne kénytelen nemes borát nagyobb mennyiségben elvesztegetni, amely költségeit meg nem fizetné. Aki pedig a keveset termő nemes fajokat mind mellőzné, s csupán a gyenge bő termésre számítana, az előre zárná el magát azon bizton remélett jobb jövőtől, a mikor borait külkereskedés útján Erdély is értékesítheti. Mert az olcsóbb bornak szállítása, ha piaczot kapna is, épen annyiba kerül, mint a drágáé, tehát oly árra fogja a szállítási költség szökkenteni, mely mellett csak a drágább fajú borok lesznek haszonnal eladhatók. Egyesítsük tehát szőlőhegyeinkben mind a két elvet; legyen azok egy része a bő termésre számítva, hogy belőle pénzt kaphassunk még akkor is, ha a szerencsétlen kereskedelmi conjunctura tovább is tart, ha még több évtizednek is kell eltelni, míg egy vasúti sín az ezer négyszeg mértföldre terjedő Erdélynek földére letétetik ; legyen másik része a legnemesebb fajokkal külön beültetve, habár vesztünk is a mennyiségben, mert előbb-utóbb eljö azon idő, mikor épen ezen most káros rész fog legtöbbet jövedelmezni. És ez utóbbit halasztani nem lehet, mert tíz év kell, míg egy uton ültetett szőlő tökélyre menjen. Ita tehát most nem teszünk alapokat a jövőre, bátran vehet felénk irányt a kereskedés, de az csakhamar meg fog szakadni és másfelé vonulni, mihelyt nálunk nem találja meg azon czikket, amelyre szüksége van. Ezek előre bocsátása után pár szót azon különbségről, mely Erdély szőlőhegyeinek felső rétegeiben mutatkozik. Nem tagadom befolyását a mélyebben eső talajnak a szőlőre, a természetben az erők oly titkosan