Borászati Lapok – 1. évfolyam – 1874.
1874-07-10 / 13. sz
Budapest, 1874. július 10. II. szám, I. évfolyam. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én legalább másfél tömött íven. Szerkesztő: Dr. Entz Ferencz budai vinczellérképezde, hova a kéziratok és egyéb a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Légrády testvérek Budapest, nádor utcza 6. sz., hova az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek díjai, reclamátiók intézendők. Előfizetési felhívás ,Borászati Lapok"-ra/ Felhívjuk a borászközönséget, főleg pedig a „Borászati füzetek"4 volt előfizetőit, hogy ezen egyetlen magyar szakközlönyt pártolni és minél tágabb körökben terjeszteni szíveskedjenek. A „Borászati Lapok" számos új munkatárs támogatása mellett havonkint kétszer, és pedig minden hó 10-én és 25-én fognak megjelenni. Az előfizetés ára a volt „Borászati füzetek" árához képest ezentúl is csak 3 frt. egész évre, mely összeg egyszerre küldendő be." A legjobban postautalvány utján a kiadókhoz Légrády testvérekhez Budapesten Y. Nádor utcza 6. szám. Iégrády testvérek mind kiadók Dr. Mill. Ferencz mint szerkesztő. . kétség benne, mondja Unger, egyik cultura történeti munkájában, miszerint az alvás és álom áldásdús képe ébresztette fel az emberben ama ellenállhatlan vágyat, hogy kikutassa azon szereket, melyekkel ama természet nyújtotta két adományt, melyek erősödést és újjászületést hoznak enyhe szányaikon, magának lehetőleg biztosítani és a legédesebb képekkel tarkítani képes volna. Bátran lehet állítani, hogy az első sikerült kísérlet után, mi sem foglalkoztatá annyira az emberek képzelődő tehetségét, mint azon vágy, hogy a boldogító álmokat teljesen meghódítani, velük rendelkezni lehessen. És csakugyan minden égalj alatt talált az ember egy bűvszert fájdalom, aggodalom és bosszúság, valamint az élet szintoly tűrhetetlen egyöntetűsége ellen, és most csak azon szívósságot bámuljuk, melylyel eme felfedezést eszközölte; amaz éles észt, melyel azt fentartotta és kibővítette. A legalantabb fokon álló vadember, és a legfinomabb világfi, ugyanazon szükséglet érzete által eltöltve kezet nyújtanak egymásnak e tekintetben. E „búkergető" szerek legrégibbje és legelterjedtebbike a bor, a szőllőnek erjedt nedűje, a szőllőtőke édes gyümölcse. Már a történelmi idő legtávolibb határain túl, a monda ködében találunk nyomaira. „És hozzáfogott Noah, és művelte a földet, és szőllőt ültetett beléje" mondja a Genesis, és a biblia számos helyei tanúskodnak már a bor kedveltségéről, habár azon óriási fürt, melyet a 12 kém az ígéret földéről karón hozott vissza a bámuló Izraelnak alkalmasint nem szőllő, hanem az ahhoz hasonló piráng (Musa paradisaea) fürtje lehetett. A A bor keletkezése és mivolta. - Jelige. Dr. Hamm Vilmos után : Jó bor, jó vért csinál, — jó vér jó kedélyt ad, — jó kedély jó gondolatokat, a jó gondolatok jótetteket hoznak létre ; jó tettek az embert az égre érdemesítik, ergo a jó bor az embert az égbe vezérli. (Angol közmondás). Majdnem, mióta az emberiség létezik szüksége volt egyszerre, mely az életerőt fokozza, az idegeket gyakran egész az elbódulásig izgassa és megfeszítse. E szükség magában az emberi szervezetben gyökerezik. Nincs Egész évre a frt, mely egyszerre fizetendő. Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Előfizetési díj: JHLIRIJETICSI II.I 1--1 1--3 11--6 1-1211-18 1-24 szerhirdetéskor frtlkr1 frt kr frtjkr frt kr frt |kr frt[kr lap 14 — 36 — 70 — 120 — 1601— 200 — 7,« n 7 — 18 — 35 — 60 — 80 — 100 — 4/i« 3 30 9 — 17 50 30 — 40 — 50 — 71« 1 75 4 25 8 75 15 — 20 — 25 — V16 n 90 4 50 4 40 7 50 10[—j 12 50 Minden hirdetésért 30 bélyegdij.