Borászati Lapok – 4. évfolyam – 1877.
1877-07-10 / 13. sz
Budapest, 1877. július 10. 13. szám BORÁSZATI Megjelennek minden hó 10-én és 25-én. sek, ezek dijai és a reclamatiók intézendők. HIRDETÉSI DIJ 1—1| 1—3 | 1—6p—12|1—IS nem hirdetéskor frtjkr frt |kj frt (kxjfrt |kr1 frt [kr frt {kr 'E 3130 | 75 -90 1-4]25 450 701—napj— 36—| 60 — 17|60| 30 — 8176 16 — 4,40| 7150 160 80 40 20 10 : 200,— 100 — 60 — 12 50 Minden hirdetésért 30 kr. bélyegdíj. Előfizetési díj: Egész évre t frt, mely egyszerre fizetendő. Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Szerkesztő: Molnár István, a budai vinczellérképezde igazgatója, Budapest, viziváros, kihez a kéziratok, tudósítások , s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek, hirdeté s/« „ %, „ */« „ A bor palaczkozása. Említettük már, hogy a bor a palaczkokban sokkal hamarabb fejlődik, mint a hordóban. — Azt is megjegyeztük, hogy ezen hatás a világosságtól, a fénytől származik. — Most arról akarunk beszélni, miszerint a palackra fejtése a bornak mikor és hogyan történjék legczélszerűbben — mivel a legtöbb borászati kézikönyv és tankönyv a borkezelés e fontos részét egészen mellőzi. A bor palaczkozása által, annak mind forgalmi, mind nemzetgazdasági értéke tetemesen fokoztatik. Igy pl. azon somlyai, melynek akója 30 frt; félliteres palaczkja 60—80 kron adható el. — Igy tehát forgalmi értéke e bornak körülbelül 100%-et emeltetik. — Fontosabb ennél azon körülmény, hogy a palaczkbor az illető hegy, s termelője vignettejével s pecsétjével, védjegyével kerül a piaczra, s igy annak hamisítása egyrészt pecséttörés nélkül lehetetlen, másrészt a bortermő gazda, s a jelesebb hegyek a fogyasztók által megismertetnek. — Nem igy áll a dolog a hordóbeli kivitt borokkal! Ezek eredeti neveik alatt csak akkor adatnak el, ha az illető borkereskedő erre eléggé lelkiismeretes. Ha e tulajdonság az üzérben hiányzik, ugy a bor más czim alatt, keverve, házasítva más silány borokkal kerül a piaczra s promontoriuma, termelője nem ismertetik, csalása ellenőrizhető nem leend. A borok rendszerint akkor fejtetnek palaczkokra, midőn kifejlődésüket, érésüket a hordóban befejezték. — Néha azon okból is fejtjük palaczkokra a bort, hogy érését azokban folytassa, illetőleg fejezze be. — Vannak ugyanis oly borok, melyek a hordóban soha vagy csak igen sok idő múlva érnék el azon érettségi fokot, melyet palaczkozás által néhány hét alatt elérnek. — Az ilyenek üledékeiről többször más palaczkba fejtettek, azaz: decantáltatnak. Ezen decantálási módszer igen szükséges a bordeauxi, burgundi boroknál — hol a borkezelők, e czélra igen kényelmes s oldalvászi nyílással ellátott leöntési készüléket használnak. A többi boroknál a bornak már érettnek, s tiszta tükrünek kell lenni, midőn azokat palaczkozni akarjuk. — Hogy a bor palaczkérett lehessen, természetesen a rendes erjedésen 3 — 5-szörös fejtésen derítésen, át kell esnie, s tükörtisztának kell mutatkoznia. — Hogy valamely bor mikor lesz palaczkozásra elég érett, erre nem lehet általános határidőt kimondani; függ ez az időjárás, talaj- s a szőlőfajtól is. — Vannak borok, melyek lya—2 év alatt már érettek, de vannak, melyek kiéréséhez 4—6 év szükségeltetik. — A tapasztalás azt mutatta ki, hogy minél lassabban érik valamely bor, annál nemesebb zamat s illatanyagokkal fog bírni. — Hogy mégis felismerhessük borainkon, hogy mikor palaczkérettek, legjobb a következő, s Julien által ajánlott kémlét megtenni. — Oldjunk föl csészében egy kis darab gelatint melegítve, s ha meghűlt s átszüretett az oldat, cseppentsünk abból 2—3 cseppet egy kis pohár oly borba, melyről a palaczkérettséget ismerni akarjuk. — Ha a becseppentés után a bor tiszta tükre akár megzavarodik, akár pedig benne zavarositó, s pornemü részek kezdenek úszkálni — akkor a bor még nem palaczkolható; ha ellenben a bor a cseppentés után is megtartja tükrét kristálytisztán, úgy a bor palaczkérett, s lefejthető. — A gelatinnak „Lainé" félének kell lenni, mert ez a legtisztább minőségű s legbiztosabb kém.