Borászati Lapok – 6. évfolyam – 1879.

1879-07-10 / 13. sz

Budapest, 1879. július 10. 13. szám, VI. évfolyam. BORÁSZATI LAPOK. HIRDETÉSI DIJ 1—1| 1—3 | 1— 6 fi—1211—18| 1—24 szeri hirdetéskor frt kr frt kr frt |kr frt jkrjfrt |kr frt |kr 14 7 3 1 30 75 90 36 18 9 4 4 25 50 701— 35­ 17150 8 75 4,40 1201— 60 — 30-15.— 7|50 M/i« 1«IP 8/,» „ 4/» „ 3/16 ,, VI6 Minden hirdetésért 30 kr. bélyegdíj. Megjelennek minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési díj: Egész évre 3 frt, mely egyszerre fizetendő. Évközben belépő elő­fizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Szerkesztő: Molnár István , a budai vinczellérképezde igazgatója, Budapest, viziváros, kihez a kéziratok, tudósítások, s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek, hirdeté­sek, ezek dijai és a reclamatiók intézendők. 1601— 80 — 40-20 — 16|— 2001—« 100— 60 — 25­• 12|6| | Dr. Neubauer Károly.­­ Ismét egy buzgó bajnoka a borászatnak tűnt le az élet láthatáráról; — ismét kevesebben va­gyunk egy gyel, ki a borászati kutatás és kísér­letezésben Európa tudományos egén csillagként tündökölt: a hírneves wiesbadeni tanár, a buzgó és fáradhatlan szaktudós — nincs többé! Dr. Neubauer Károly Tódor Lajos született Lüc­owban, Hannover királyságban, hol atyja kereskedő volt.­­ Elemi iskoláit szülővároská­jában, gymnasiumi tanulmányait Salzwedelben végezte, mely után a gyógyszerészeti pályára adta magát. Mint gyógyszerészsegéd 1851-ben elnyerte a Hagen-Buchholz-féle nagyjutalmat egy vegyészeti munkálatáért. 1853-ban Wiesbadenbe neveztetett ki a hi­res Fresenius vegytanár mellé segédtanárnak s ezen idő óta a wiesbadeni vegytani intézetben az elméleti — és szerves vegytan tanításával fog­lalkozott. 1856-ban államszolgálatba lépett, a mennyi­ben a Wiesbadenben megnyitott gazdasági tan­intézethez vegytan és természettan rendes taná­rául neveztetett ki.­­ Megnyittatván a geisen­heimi vinczellérképezde, oda neveztetett ki a bo­rászati vegytan tanárává, ugyanezen idő alatt mint az orvosokat, gyógyszereket vizsgáló bizott­ság tagja is szerepelt. 1863-ban Wiesbadenben egy vegykísérlet állomás állíttatván fel a nassaui he­rczegi kor­mány által, ez állomás vezetőjévé Neubauer len kinevezve. — Innét kezdődik azon működése, mely minket borászokat leginkább érdekel. — Ugyanis ezen kísérleti állomáson igen sok beható s a lehető legnagyobb pontossággal eszközölt kí­sérleteket vitt ki, melyeknek eredménye a bor­kezelőkre végtelenül fontos s a melyek jó ideig tanulságosak lesznek a haladni vágyó, okszerű bortermelőkre. Kiment télen a bortermelő községekbe­n esténkint érdekes borászati előadásokat tartott, kísérletekkel egybekapcsolva s ámbár kénytelen volt néhány obscurus rajt a melléki szík­nélküli szűrös svábtól elhallgatni, miszerint „nem akarnak ezen méregkeverővel semmit sem kezdeni" — mégis azon lendület, melyet a rajnamelléki bo­rászat az utolsó évtizedben von — nagyobbrészt az ő működésének tulajdonítható. Működésének részleteit s munkáit a követ­kezőkben sorolhatjuk fel. Első borászati műve volt ,a bor vegytana 11 három népszerű előadás kidolgozása, mely a ma­gas földmivelési-, ipar- és kereskedelmi miniszté­rium rendeletére magyarra is lefordittatott Tuba Lajos gazd. intézeti tanár által. — E műve oly kitűnő, hogy azt rövid idő alatt háromszor kel­lett kiadni 5000 példányban s a magyar nyelven kivül nemsokára még angol és olasz nyelvre is lefordíttatott. Második munkája „Tanulmányok a szőlő érése felett" szintén igen fontos művecskét képez, mely­ben kimutatja, miszerint a bogyó érése , a savak közömbösítése által káliummal és mészszervészben

Next