Borászati Lapok – 6. évfolyam – 1879.

1879-10-10 / 19. sz

— 160 — Enck Kenessey oszt. tanácsos legmélyebb sajnálatának ad kifejezést, hogy a t. enquétet ismét összehívni kénytelen, de igényli ezt azon szomorú körülmény, miszerint a 2 év előtt tartott enquéte óta a phylloxera a bortermelők ezen valóságos végveszélye újabban Pancsovától egészen messze fekvő borvidékeken találtatott fel, és pedig elszórva több helyen, minek következménye előbbutóbb Magyarország szőllőterületének teljes kipusztulása leend. Kéri a meghívott szakértőket, miszerint tanácsaikkal szíveskedjenek a kormányt támogatni; a kitűzött kérdésekre behatóan felelni. Nevezetesen tekintettel azon körülményre, hogy a phylloxera vastatrix Pancsova területén kivül, — hol már mintegy 700 kat. hold szőllő kiveszett — Szilágy megye Peér községében mintegy 26 holdon, továbbá Mathiásznál Kassa város határában, továbbá Szathmáron és II.Károlyban is fellépett, ezen szőllőtermésünket tönkretétellel fenyegető baj terjedését megakadályozandók, kétségkívül a cselekvés terére kell lépnünk. Kérdés tehát, mily intézkedések teendők ez irányban azonnal és melyek később ? Továbbá a rögtöni intézkedést illetőleg. Elegendő-e a megtámadt szőllők körülzárolása oly teljes tilalommal, hogy abból a szőllőtőke semmi alkatrésze, se vessző, se gyümölcs, se levél kivihető ne legyen, avagy tekintettel arra, hogy az ország több részében vannak megtámadt szőllők, nem szükséges-e a szőllővesszőforgalom és kereskedés teljes betiltása? E kérdésre Emich Gusztáv, Molnár István, Miklós Gyula Kerntler Ferencz és Vartha Vincze beható eszmecseréje után határoztatott, hogy a) Az inficiált területeken a vesszőkereskedés egéren betiltatik. b) Vesszőt eladni a még érintetlen területen csak egy község lakói között lesz viszonyosan megengedve. Más községből venyigét hozatni csak kormányi különös engedélylyel lehet. c) Minden szőllőiskola azonnal megvizsgálandó s csak az érintetlennek talált iskolák lesznek jogosítva más vidékekre venyigét eladni. Ezen iskolák azonban világlatban s folytonos ellenőrzés alatt tartandók. A 2-ik kérdésre, hogy kiterjesztessék-e a forgalom korlátozása a megtámadt szőllők területén levő egyéb növényekre is és mennyiben ? E kérdésre egyhangúlag igennel felelt az enquéte. A későbbi teendőkre nézve és pedig a 3. kérdésre, hogy mily intézkedések javasolhatók a phylloxera elnyomására, vagy legalább terjedésinek meggátlására , a következő határozatok hozattak: a) Az irtás csak oly kis területeken alkalmazandó, hol az inficiált terület a fél kat. holdat nem haladja meg s itt talaj szénkéneg mérgezéssel eszközlendő. b) Az ily foltok körül 20 méter szélességben köröskörül biztonsági öv hagyandó s ez is kiirtandó. c) Peéren, hol 26 hold van inficziálva, az irtás nem ajánlatik, hanem a talaj a tőke gyökerei körül 8—10 gr. szénkéreggel telitendők a rovar kevesbitésére s a tőke fentartására.— Rohat-féle gelatin kockák csak párhuzamos kisérlettételre ajánltatnak a szénkéreg ellenében. d) A vizzel elárasztás nem kivihető, ámbár egyetlen biztos megölője a phylloxerának. e) A szőllőtövek homokkal behintése csak lassítja a rovar szaporítását, de nem szünteti meg; ezenkívül agyagos talajú vidékeken igen drága eljárás. f) A trágyázás,főleg kálival ajánlatos ugyan, mert az erősebb tőke tovább ellenáll a veszélynek, de nem biztosít a veszély ellen. A 4. kérdésre: Miután valószínű, hogy a phylloxera terjedése — tekintettel az e részben Francziaországban szerzett tapasztalatokra —minden igyekezet daczára megakadályozható nem lesz, de még a költségek a megmentendő objektumok értékével arányban sem állanak, javasolható-e a phylloxerának ellenálló amerikai szőlőfajok alkalmazása és ha igen, mily intézkedések szükségesek ezen eljárás előkészítése czéljából? E kérdésre Molnár István válaszolt tüzetesebben előadván, miszerint a francziák sok kísérlet és több ezer millió frank kiadása után is csak oda jutottak, miszerint amerikai szőllőt hoztak be s arra oltottak európai nemesebb fajokat; ajánlja tehát a kormánynak, hogy ne várja be, még a veszély az egész országot meglepi, hanem Peérre, Pancsovára hozasson amerikai alanyokat a Taylor, Jaques, Herbemont, Cynthiana és Clinton fajokból és Marburgból a Vitis Solensból, a termelők ezekre oltsanak nemes szőllőfajokat s uj szőseiket igy ültessék ki, mert a mit a 2 év előtti enquetebin mondott, hogy idővel e rovar az ország minden vidékét el fogja lepni, ma is ismétli ; jó lesz tehát e veszélyre elkészülni. — Ez indítvány elfogadtatott.