Borászati Lapok – 8. évfolyam – 1881.
1881-05-30 / 15. sz
Budapest, 1881. május 30. 15. szám. Vill. évfolyam. BORÁSZATI LAPOK. Megjelennek minden hó 10-én, 20-án és 30-án. Előfizetési díj: Szerkesztő tulajdonos: hirdetési dij 301 — 25!— Minden hirdetésért 30 kr. bélyegdij: 425 250 Egész évre 4 írt. Fél évre 2 „ Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Legalább öt előfizetőt gyűjtőknek tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Molnár István, a budai vinczellérképezde igazgatója, Budapest, viziváros, kihez a kéziratok, tudósítások, s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek, hirdetések, ezek díjai és a reclamatiók intézendők. A szőlő nyári vagy zöld metszéséről. A kedvezőtlen esős és hideg időjárás mellett is eljutottunk oda, miszerint már a napokban elő kell vennünk azon munkát, mely épen oly fontos, mint a tavaszi metszés, és ez a szőlő nyári vagy zöld metszése, melyet gyomlálás vagy válogatásnak is szoktak egyes vidékeken nevezni, nem egészen helyesen, mert gyomlálunk valamit, ha azt gyökerestől húzzuk ki a talajból; —a válogatás pedig még nem fejezi ki mindazon fogásokat, amelyek ezen munkánál előfordulnak. A nyári metszés valóságos folytatása a tavaszi metszésnek s majdnem ugyanazon szempontok lebegnek szemeink előtt e munka végzése alkalmával is. Mi ezért szándékoltunk ugyanis elérni a tavaszi metszéskor? 1. a termést biztosítani; 2. a tőke termőerejét továbbra is fentartani, illetőleg a termés és az életerő közötti arányt helyreállítani; 3. a tőkének helyes és clímabeli viszonyainknak megfelelő alakot adni. A zöld metszésnél ugyanezen czélokat akarjuk elérni, sőt annyiban többet, amennyiben a metszés által a gyümölcs tökéletesítésére s ebből kifolyólag a bor minőségének emelésére is törekszünk. A zöld metszés idejét meghatározni pontosan nem lehet; a főszabály az, hogy addig várunk vele, mig a hajtásokon a fürtök jól látszanak vagyis midőn a hajtások már 30—40 cm. hosszúságot értek el. Ezen idő rendesen május végére vagy június első felére szokott esni. A hosszú mivelésnél mint pl. a rajnamelléki , franczia (Guyotféle) és karikás mivelésmód mellett a zöld metszést két részre kell osztanunk. Hamarabb kell belekezdenünk s a mellékrügyeket ideje korán kitörjük vigyázva a főrügyek mellől s később a hajtások fentemlitett kifejlődése után kezdünk a munka nagyobb részéhez u. m. a felesleges hajtások eltávolítása és a termők bekurtitásához. A zöld metszésnél a következő fogások jönnek tehát elő: a) A mellék rügyek ki csipése (hosszabb mivelésnél) onnét, hol azok a főrügy fejlődését hátráltatják s hol a mellékrügyek meghagyásával semmi egyéb a tőke alakjára vonatkozó czélunk nincsen. b) Azon hajtások kitörése, melyek sem termést nem hoztak, sem a jövő évi termés meghozására nem szükségesek, a melyek továbbá a tőke rendes alakjának és a nedvkeringés egyensúlyának fenntartására nem szükségeltetnek. Kivételképen oly hajtások is kitöretnek, amelyeken a termés mutatkozik, ott, ahol igen sok a termő hajtás egymás hátán, mint ezt az olaszrieslingnél, slankamenkánál, kövidinkánál, zöld dinkánál és mirkovácsánál évenkint van alkalmunk practizálni. A karikás mivelésnél a magfákat is ez alkalommal választjuk ki. c)A termő hajtások bekurtítása, hogy így a fanevelésre fordítandó tápnedv a fürtök fejlesztésére szorittassék. Főleg igen szükséges ez a hosszú művelés módoknál, hol a kikötött szálvessző hajtásai okvetlenül bekurtítandók. Néha nem csak a termő hajtást, hanem a nem termő u. n. ugarhajtást is bekurtitjuk, ha ezáltal bizonyos gyengébb hajtások erősödésére akarunk hatni. d) A hosszabb hajtások első kikötése együtt szokott járni a metszéssel, hogy igy a hosszabb hajtásoknak a szél általi kitörése meggátoltassék. 16/16 lap V. 16 „ Vifi ,, »/» „ Vifi „ 1 —1 [ 1—3 | 1—6 |1—12|1—18| 1—241 30 Ezek hirdetéskor frt | kr frt kr |frt |kr 14 — 7 3 30 175 1 — 861— 18 frt kr 70 — 35 — 17 50 875 4;50 frt ikr 120 60 — 30 15 — frt kr 160 80 — 40 — 20 — frt kr 200 — 100 — 50 — 26 — 20 250 — 160' -