Borászati Lapok – 9. évfolyam – 1882.
1882-04-20 / 11. sz
Budapest, 1882. április 20. 11. szám, IX. évfolyam. MPOK. Megjelennek minden hó 10-én, 20-án és 30-án. Szerkesztő tulajdonos: Molnár István, a budai vinczellérképezde igazgatója, Budapest, viziváros, kihez a kéziratok, tudósitások, s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek, hirdetések, ezek díjai és a reclamatiók intézendők. 18/ie ^p³ , Afl ,, »/u „ HIRDETÉSI III.T 1 —11 1— 3 | 1—6|1—12|1—18| 1— 24| 1—36 szeri hirdetéskor frt kr 701 35 — 17 50 8 75 450 Előfizetési díj: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 „ Évközben belépő, előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Legalább öt előfizetőt gyűjtőknek tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Hogyan fogunk szőlészkedni a jövőben a phylioxera mellett? II. (Vége.) 3. A gyérítési eljárás mellett. A szénkéneg nagyobb mérvű alkalmazása mellett a szőlőt kiirtani lehet csak, de nem egyszersmind fenn is tartani. Hogy a szénkéneg használata mellett a szőlőt fenntarthassuk, csak akkora dosis szénkéneget szabad egy egy tőkére alkalmazni, mely mellett a tőke el nem vesz , a phylioxera pedig nagy arányban keresbedik. Ezen eljárás a gyéritési eljárás (Traitement cultural). A gyéritési eljárásnak több modificatiója van Francziaországban elterjedve. A legelterjedtebb azon eljárás, a melynél fogva egy hectare szőlőben 34,000 lyuk furatik s ezen térségnél összesen 150—200 kilogramm szénkéneg használtatik fel szüret után. A trágyázás éspedig intensiv trágyaszerekkel itt is okvetlenül szükséges. Leginkább összeérett marhatrágyát, csontlisztet és hamut szoktak összekeverni s ebből minden lyukba egy marokkal dobnak s ezután a lyukat jól betömik. A lyukak a szőlősorokban furatnak a tőkéktől 25 cm. s egymástól 75 cm. távolságra. Vigyázni kell, hogy egy lyukba 8—10 gr. szénkénegnél többet ne adjunk, miután Rommier kísérletei szerint 34 gr. szénkéneg alkalmazása mellett mármaga a tőke is elvész; sőt volt eset reá Klosterneuburgban, hogy az egyes tőkék már 10 gr. adagolás mellett is elhervadtak és elhullatták leveleiket. Meg kell itt említenem Piola St. Emilioni termelő gyéritési eljárását, mely czélsűrüsége rr mellett olcsóbb is az említett eljárásnál. U t. i. minden tőkétől 30 — 40 cm távolságra 45 cm. mélységű lyukat furat s azokba egyenkint 10 gr. szénkéneget löveltet, s ezután a lyukat vasvégű doronggal jól betömeti. A trágyázás tavaszszal történik olyformán, hogy a tőkék tövénél egy kapavágás létetik s e lyukba szárított vér, ammonia, phosphorsavas kali és vasgálicz dobatik s a lyuk később befedetik. Késő őszszel Piola a szőlőt csákánynyal félig meg is rigoloztatja, hogy a téli és tavaszi csapadékok, a tavaszi nedvesség a gyökerekhez vehessék utjukat s igy félig-meddig az elárasztást pótolják. Ujabban mindig többen vannak azok, kik a vegetatio megszűnte után késő őszszel alkalmazzák a gyéritési eljárást és száraz talajnál igen helyesen. A gyéritési eljárás évenkint Francziaországban 180—190 frankba kerül s igy ennyi külön költséget ró a szőlőre. Hogy" nálunk 150 frton alul nem lehet e rendkívüli munkát elvégeztetni, az napszámos viszonyaink közt majdnem bizonyosnak vehető, főleg ha hozzávesszük még azt is, hogy a szénkéneg ára is jóval magasabb nálunk, mint Francziaországban. A gyérítési eljárás tehát ismét calculus dolga s ha elfogadjuk Emich Gusztáv kiküldött szakértőnknek a gyérítésről írt azon általános elvet, hogy oly szőlő bírja el Francziaországban a gyérítési eljárás költségeit, melynek átlagos évi jövedelme az 1000—1200 francot megüti — úgy azt hiszem, ujjainkon könnyen elszámolhatjuk azon szőlőket, melyek hazánkban 500—600 frt tiszta jövedelmet hoznak hectareonként. Eszerint luxus, valamint igen jól jövedelmező szőlőknél a gyérítési eljárás is egyike lesz azon módoknak, melyek mellett a jövőben a borászatot folytatnunk lehet. frt | kijfrt |kr 1417h 3 30 1 75 1 — 361— 18 4 25 2 50 frt jkrjfrt jkr|frt kijfrt kt 1201— 60 — 30 — 16 — 40-20 — 12 200,— 100 — 30 25 20 250 — 160 60 30 25 Minden hirdetésért 30 kr. bélyegdij.