Borászati Lapok – 10. évfolyam – 1883.
1883-04-20 / 11. sz
Budapest, 1883. április 20. 11. szám. X. évfolyam. I LAPOK. Megjelennek minden hó 10-én, 20-án és 30-án. Tulajdonos s főszerkesztő: Molnár István, a budapesti kir. vinczellérképezde igazgatótanára, Budapest, viziváros, kihez a kéziratok s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek és a reclamatiók intézendők. Segédszerkesztő: Neiger Sándor. Budapest, szövetség-utcza 27. sz. Előfizetési díj: Egész évre Fél évre írt. A Német birodalom államaiba egész évre 5 „ Európa egyébb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába egész éve .... „ Negyedévi előfizetők nem fogadtatnak el. Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Legalább öt előfizetőt gyűjtőknek tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Hirdetéseket csak reális vállalkozóktól s csakis a borászati szakba vágó tárgyakról fogadunk el, s ezek dija a szerkesztőség által határoztatik meg. Frings eljárása a borderitésnél. I. A borderitésről a „Borászati Lapok" már sok jó czikket és közleményt hoztak; sőt az 1881. évfolyamban a borderitésről lapunk szerkesztőjétől egy részletes és eredeti tanulmány is jelent már meg, mindamellett, miután több út is vezethet Rómába , nem tartom felesleges dolognak, ha a gyöngébbek kedvéért leirom azon eljárást, mely — állítólag — Frings rajnamelléki pinczekezelőtől származik s amely szerint a bor aránylag kevés vesződséggel s igen rövid idő alatt megtisztítható. Legyen a dicsőség aztán akár Fringsé, akár másé, az nekem épúgy, mint másoknak is egészen mindegy. Csak siker legyen— ez pedig biztosan lesz! Frings szerint azon anyag, mely a bort zavarossá teszi: növényi fehérnye*). Ezen fehérnye minden mustban jelen van kisebb nagyobb menynyiségben és arra szolgál, hogy élesztő képezésére felhasználtassék s igy az erjedést táplálja. Az élesztő (vulgo ,seprő) oldhatlan a borban és annak fenekére ülepedik le. Ha a borban van csersav (tannin) is, — ami különösen a vörösboroknál mindig jelen szokott lenni, úgy ezen tannin nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a mi növényfehérnye élesztővé fel nem dolgoztatott, lecsapódjék a borból. A fiatal borokban mégis, ha a csersav feleslegben nincs, a csersav és növényfehérnye el vannak egymás mellett, anélkül, hogy egymást kölcsönösen lecsapnák a bor aljára.* *) Ha azonban e két anyag közül bármelyiket feleslegben adjuk a borhoz, úgy nehéz csapadék képződik, mely a zavarító boralkatrészeket körülzárván, magával rántja a fenékre és a bor igy megderül. Frings a csersavhozzáadás helyett cateckut***) a növényi fehérnye helyett, fehérboroknál vizahólyagot, vörösboroknál pedig tojásfehérnyét ad a borokhoz derités czéljából s azt mondja, hogy a bornak okvetlenül meg kell igy derülnie. Ezen eljárást Frings a bor chemiai tisztításának nevezi, ellentétben a mechanicai tisztítással, mely szürőgépek segélyével eszközöltetik és filtratiónak nevezhető. A filtratió mai nap sok helyen és sokféle — gyakran a legkomplicáltabb — szürőgépekkel hajtazik végre, amelyek sokkal drágábbak, semhogy általános használatnak örvendhetnének. A Rajnamelléken nagy reklám mellett ajánlott gyorsszürőgép mit sem ér, mert míg a bor a tisztító médiumon átmegy, illatos szeszes részeiből igen sokat veszít, érintkezvén a levegővel.*"*") Majdnem minden szürőgépben papiroskása használtatik médiumnak, a melyen a bor áthajtatván, arra piszkos részeit lerakja s ezen tisztán folyik által. Azt azonban kevesen tudják, hogy ha ugyan a papiroskása a zavaros borba tétetik, lassan kint alább alábbszáll s a bort megderiti. Ezen okból a papiroskása főleg igen vastag kövér boroknál kitűnő elő-deritőszert képez, minekutána a durvább nyálkás részektől a bort megszabadítván, azt vizahólyaggal is deríthetővé teszi. Ezgy kitűnő szolgálatot tehet a paprikája oly borok derítésénél, a melyekben derités alkalmával a vizahólyag vagy gelatina felakadt s nem bir önerejéből leszállani. *) A oenochemiai tudomány szerint vannak ott még egyéb ily anyagok is. Szerk. **) Ezt sem irjuk alá. Szerk. ***) A catechut Keletindiából származó fakéreg, mely 40— 50 °/o csersavat tartalmaz. Szerk. ****) Vannak jó szűrőkészülékek is, amelyekben ez a calamitás nem fordul elő. Szerk.