Borászati Lapok – 19. évfolyam – 1887.

1887-01-01 / 2. sz

2. szám. 19-ik évfolyam. IS 1887. január 1. azonban a borok fejtés után is egészen tiszták maradnak, akkor már természetszerűleg azon stádiumba lépnek, a mikor már mint­­ borok kezelhetők és zártan fejtendők. Megtörténik azonban, hogy boraink a fej­tések után nem akarnak tisztulni és gyakoribb fejtések után is zavarosak maradnak. — Ez rendesen az erjedésen rosszul ker­esztül ment borokkal történik, vagy pedig olyanokkal, me­lyek valamely borbetegségben szenvednek. Ezek kezeléséről — alkalmilag szintén meg fogunk emlékezni. — A fejtés idejére nézve jó, ha ha erre derült száraz időt állandó hőmérsék és légnyomás mellett választunk. A fejtésen kívül a feltöltögetés szin­tén az új borok kezeléséhez tartozik. Fő­leg a gyengébb borok gyakori és pon­tos töltögetésére kell nagy gondot for­dítanunk, mivel ezek csekély szesztar­talmuknál fogva, ha a levegő előnyével hosszabb időn át érintkeznek, csakhamar megbetegednek, elsőben megvilágosodnak, később meg megeczetesednek. Egyáltalá­ban még a legerősebb borokat sem taná­csos feltöltetlenül hagyni, mert ezek is ki vannak téve a megbetegedésnek, de ha ezt épen ki is kerülik, az u. n. darab ízt kapják, melylyel pedig egy jól kezelt bornak bírnia nem szabad. A töltögetésnél az akna nyilasa s tiszta ruhával minden piszoktól és pe-I nesztől jól megtisztítandó és a hordó tar-rtalmával lehetőleg egy minőségű vagy h­obb és kétséget kizárólag egészséges sorral egészen színig töltendő meg, és az ezután jól bedugaszolandó.­­ Kiválóan­­ kell hangsúlyoznunk, hogy a feltöltendő­­bornál rosszabb minőségűt vagy épen beteg bort feltöltésre használni épen nem is/.iibad, mert ez utóbbiból elegendő gyak­ran egy csepp, hogy jó mennyiségű több­­hektoliterre terjedő borokat beteggé és­­ihatatlanná tegyen. Hogy mikor töltögessünk, ez attól f­ügg, hogy boraink minő pinczében vannak elhelyezve, mert száraz pinczében, hol a­­ hordó lyukacsain a bor többet párolog­tat, többször, nedves pinczében pedig ke­vesebbszer áll elő a töltögetés szüksége­ szerint tehát a töltögetés 2—4 hét­ben ismétlendő. A­milyen egyszerűeknek és cseké­lyeknek látszanak az új borok kezelé­sénél alkalmazandó ezen eljárások, ép­oly nagyok és nagyon gyakran nem gyó­gyíthatók azon betegségek, melyek az­­ismertetett eljárások felületes végrehajtásából­­vagy épen mellőzésével származhatnak. Engelbrecht. Hirdetmény. Amerikai szőlővesszők eladása. I. Kik kaphatnak amerikai szőlővessalet ? Amerikai szőlővesszők csakis zár alatt levő t­ehát olyan községek határába szállíthatók, a melyek­­határában filloxera már konstatáltatott; ez okból ímenkai szőlővesszők csakis ily községekbeli szőlő­birtokosoknak adatnak el. II. A vesszők ára és kiadásuk ideje. Amerikai szőlővesszők 1887. tavaszán adatnak el, Következő árakon : a) Hazai telepekről származó vesszők: gyökeresek Urnák ezre iparia sauvage .... 20 forinton, 10 forinton. Francziaországból való behozatal utján szerez­tetők a következő fajta amerikai szőlővesszők: fryükeresek simák ,­­ ezre l. Jacquez 58 frt - kr. 12 frt 50 kr. b­erbemont .... 150 „ 20 Vialla 100­­­­ * 30 . — [ A fentnevezett fajták közül a Riparia és a Vialla Isakis mint a phylloxerának ellenálló alanyok hasz­nálhatók s ennélfogva bortermelésre való használat Báljából nemes szőlőfajtákkal beojtandók; ellenben fe Jacquez és a Herbemont, ugy az európai fajok be­ljtása után való nemesítésre — tehát ajtó alanyokul — valamint közvetlen termelésre - tehát úgynevezett „direkt-termékül" — egyaránt használhatók. Önként értetik, hogy a megrendelők által tá­masztott igények a Riparia-faj tekintetében csakis a hazai telepeken lévő készletek erejéig, a Franczia­­országból hozatandó vesszők tekintetében pedig azon készletek erejéig fognak kielégíttethetni, a mennyi a felsorolt és — főleg a Herbemont fajból, csak kisebb mennyiségben kapható — vesszőkből egyáltalán be­szerezhető leend. A­mennyiben az árak egyik vagy másik fal tekintetében időközben feljebb emelkedné­nek, erről a közönség hirdetmény útján értesít­tetni fog. A fent kitett árakban a hazai telepekről szár­mazó vesszőkre nézve a csomagolás és a telephez legközelebbi vasútállomáshoz való szállítás költségei,­­­a Francziaországból hozatandó vesszőkre nézve pedig a csomagolás és a Fiuméig való szállítás költ­ségei (mint melyeket a kormány fog viselni) ben­foglaltatnak ; a hazai telepekről származó vesszőknél a telephez legközelebb eső vasútállomásról, a Franczia­országból hozatott vesszőknél pedig a Fiuméból a rendeltetési helyig való szállítás költségei, a vevők által fizetendők Ugy a szőlővesszők ára, mint a vasúti szállítási költségek utánvétel útján fognak a vevőktől be­szedetni. III. A terjesztésre ajánlható amerikai szőlőfajták ismertetése. A Jacquez és Herbemont fajták, úgy az európai fajok beojtása útján való nemesítésre, tehát ajtó­alanyokul, valamint közvetlen termelésre, tehát úgy­nevezett direkt­ termőkül egyaránt alkalmasok és előnyük több más faj fölött az, hogy — az eddigi tapasztalatok szerint — a talaj tekintetében kevéssé válogatósak és jól díszlenek még oly földben is, melyben több más amerikai szőlőfaj nem képes meg­élni. Mint ojtóalanynak, az említett két fajnak e mellett még azon további előnye is van, hogy a mennyiben az ojtás nem foganna meg, maga az alany is mint direkt­ termő szőlőfaj élvezhető bort szolgáltat, mely bor a Herbemont fajnál kellemes, a hazai kadarka-boréhoz hasonló zamatjánál fogva kiválóan értékes, a Jacquez fajnál pedig sötétvörös színénél fogva gyengébb vörös borok színezésére előnynyel használható, s ezen tulajdonságánál fogva már most is a fr­eczia borpiaczokon élénk keresettségnek örvend és aránylag magas árakon (hektoliterenként 50—60 frankon) kel. Megjegyeztetik azonban, hogy e fajok az ország minden szőlővidékére csak mint alanyok ajánlhatók, ellenben mint direkt­ termelőfajok — klíma szempontjából — csak azon vidéken fognak sikerrel műveltethetni, a­melyeken a kadarka jól megérik. Ennél hűvösebb éghajlat alatt a növény gyümölcsét nem lenne képes kellőképen megérlelni. Megjegyeztetik továbbá, hogy ezen fajok nehezen gyökeresednek meg. A szokásos, iskolában való gyö­kereztetés mellett a sima vesszőknek átlag alig 5—10 százlék­ja ered meg. Kedvezőbbé lehet tenni a gyöke­resedési eredményt, ha a sima vesszők más­fajta tőkékre az úgynevezett sarkantyús­ojtással reáojtat­ván, ily módon gyökeresittetnek. A Riparia, jó minőségű televénytalajban, főleg vöröses, vasas földben nemsítésére alkalmas alany ; semmi esetre sem ajánlható e faj sovány, túl száraz, főleg fehér meszes, márgás és agyagos talajnemekre. A Vialla, hasonlóképen mint ajtóalany, jó ered­ménynyel műveltetik vulkanikus képződésű talaj­nemekben. IV. A vesszők kiadásának feltételei : helyes művelés iránt vállalandó kötelezettség. Azok, a­kik amerikai szőlővesszőket akarnak venni, ez iránt az orszá­­os borászati kormány­biztoshoz benyújtandó megrendelésben köte­lezik magukat arra, hogy a mivelés tekinteté­ben kiadandó utasításokhoz alkalmazkodni fognak. V. Megrendelési minták. Hogy a termelőknek az amerikai szőlő­vesszők beszerzése iránti lépések tétele meg­könnyíttessék , külön nyomatott megrendelési minták készíttetnek. Ezen megrendelési ív az illető felek által — a rovatok megfelelő kitöl­tése mellett — egyszerűen aláírandó és be­küldendő. Ily megrendelési minták — szóbeli vagy írásbeli megkeresésre — szerezhetők a borá­szati kormánybiztosságtól, az összes vinczellér­isko­li igazgatóktól (Érdiószeg, Tarczal, Buda­pest, Nagy-Enyed, Ménes, Pozsony) ; a borá­szati vándortanítóktól (1. Tuss Antal, Gödöllő. 2. Vitál Kornél, Esztergom. 3. Frühwirth Fe­rencz, Szombathely. 4. Palumby Gábor, Mád. 5. Dezső Miklós, Pécs. 6. Deák Tamás, Székesfehér­vár. 7. Heinrich József, Szeged. 8. Rácz Sán­dor, Ménes. 9. Guzmann Dénes, Misztótfalu (Szatmár megye). 10. Fekete Pál, Szőkefalva, (u. p. Dicső, Szent-Márton); — a phylloxera­felügyelőktől : 1. Lehoczky Dezső, Budapest. 2. Máriássy Antal, Kassa. 3. Vény János, Fe­hértemplom ; és végre azon törvényhatóságok­tól, a­melyek területén filloxera által in­fiiziált szőlők léteznek. VI. Hová küldendők a megrendelések. A kitöltött megrendelési ívek az országos borászati kormánybiztoshoz (Budapest, csillag­utcza 8. sz.) küldendők be és pedig legkésőbb 1887. évi január hó 10-ig. VII. A vesszőkü­ldemények kiváltása. Megjegyeztetik, miszerint a megrendelő alávetni tartozik magát annak, hogy ez eset­ben, ha az utánvéttel küldött vesszőküldemény átvétele iránt bármi okból nem intézkednék, a ministérium a vesszők vételárát, a fölme­rült összes szállítási és egyéb költségekkel rajta behajthassa. A szállítmány késő kivál­tása következtében szenvedett károkért tá­masztható kártérítési igényeknek hely nem adatik. Kelt Budapesten, 1886. deczember hóban. A fö­ldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m­. kir. ministerium. Vegyes közlemények. Amerikai szőlők Francziaországban. A franczia földmívelési minisztérium azon kér­désére, hogy Bouches du Rhone departement­ban mely amerikai szőlőfajok tenyésznek legjobban, az ottani gazdasági egyesület nov. hó 28-án tartott ülésében a Jacquez-t, Herbe­mont-ot, Othello-t és Solonist, valamint a Riparia két válfaját nevezte meg. A párisi vegykísérleti állomáson szep­tember hó folyamán 439-féle bor vizsgáltatott meg, melyekből 439 hamisítottnak és csak 95 találtatott természetesnek.­ Hol szerezhető be szénkéneg ? A gyé­rítésre használt szénkéneget a termelők eddig a földmívelési minisztériumhoz intézett kérvé­nyek alapján kaphatták. Ezentúl az eljárás egyszerűsítése czéljából a nevezett minisztérium a "szénkéneg-raktár kezelőknek megengedte, hogy szénkéneget a megrendelők egyszerű megkeresésére adhatnak ki. Ily szénkéneg­raktárak a következő helyeken állíttattak fel: Budafokon (a budai m. kir. vinczellérképezde igazgatóságának felügyelete alatt), Istvántelken (a liiloxera-kisérleti­ állomás f. u. a.), Méne­sen (az állami vinczellérképezde igazgatóságá­nak f. u. a.) és végre Tarczalon (az ottani

Next