Borászati Lapok – 20. évfolyam – 1888.

1888-01-14 / 2. sz

2. szám. BORÁSZATI LAPOK Előfizetési feltételek: 5 frt — kr. 2 frt 50 kr. 1 frt 25 kr. A német birodalom államaiba egész évre 6 frt. Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 7 frt. SZŐLŐMŰVELÉSI ÉS BORÁSZATI HETILAP. Mindkettőm kiadótulajdonosok. Főmunkatárs: Stollár Gyula. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czímzendők. Egész évre . Fél évre. . . Negyed évre Megjelenik minden szombaton, felelős szarkesztó: Ordódy Lajos. Szerkesztő: Engelbrech­t Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST „KÖZTE J,EKI. Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányos árban fogadtatnak el. Tartalom: Oldal A borfogyasztási adó emeléséről szóló törvény végrehajtásáról. Dr. L. ,F.-től 7 Mi a tokaji bor? P. J.-től .. 8 A penésznek eltávolítása a pinczéből. Dr. Bersch J­.-től ... 8 Mozgatható kéregkaparó 9 Kozmamentes törkölypálinka készítése . 9 Hirdetmény a kecskeméti Miklós-telepen eladó európai szőlővesszőkről 9 Hirdetmény amerikai szőlővesszők beszerzési for­rásairól... . 10 Borkiállítás Miskolczon . 10 Vegyes közlemények . 11 Kérdések és feleletek rovata 11 Tudósítások a szőlők állásáról és a borkereske­delemről 11 Előfizetési felhívás t­vábbra is jóakaró barátai lapunknak s terjesszék,azt jó ismerőseik és környezetük körében, lapunk ezért hálás leend. „Borászati Lapok" szerkesztősége és kiadóhivatala. Január hó elsejével új előfizetést nyi­tunk lapunkra. Tisztelettel kérjük mind­azokat, kiknek előfizetése a múlt év vé­gével lejárt, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fenakadást szenvedjen. Előfizetési feltételek: Egész évre . . 5 frt 1 kr. Fél évre . . . 2 frt 50 kr. Negyed évre 1 frt 25 kr. Az előfizetési pénzek: a „Borászati Lapok" kiadóhivatalának Budapesten (Köz­telek) czím alatt, legczélszerűbben posta­utalvány útján küldendők. A „Borászati Lapok", melyet a múlt évben nagyobb terjedelmű és minden héten egyszer megjelenő lappá alakítottunk át, a jelen évben XX-dik évfolya­mába lép. Nem kíméltünk áldozatokat és önzetlen törekvésünk volt, hogy lapunkkal szőlő­birtokosainknak szolgálatot tehessünk és hogy azt a bor színvonalán álló tekintélyes szakközlönynyé tegyük, hogy mennyire sikerült ezt elérnünk—azt megítélni magun­kat illetékeseknek nem tartjuk. Lapunk ezután is hi tükre lesz mindama ismereteknek, melyeket szőlészetünk és borászatunk fejlesztése érdekében közölni közhasznú leend. Nagy súlyt fektetünk a filloxéra­kérdésre, s a legválságosabb helyzet­ben hű tanácsadói leszünk lapunk t. olvasóinak. Megtoldjuk azonban lapunkat a sző­lőműveléssel kapcsolatos „Gyü­mölcsfatenyésztés" - sel is, mely­nek köréből gyakran fogunk közérdekű közleményeket hozni. Teljes tisztelettel kérjük fel­­. olvasóinkat, maradjanak to­ A borfogyasztási adó emeléséről szóló törvény végrehajtásáról. A „bor-, hús-, czukor- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1875. évi XXXVIII. és 1883. évi V. t.-czikkek némely határozmá­nyainak módosításáról" szóló törvényjavaslat­nak azon intézkedéseit, melyek a borfogyasz­tási adó emelésére vonatkoztak, e lapok mult évi deczember 3-iki (50-ik) számában ismer­tettük, mikor még e törvényjavaslat a képvi­selőház tárgyalása előtt állott. A törvényjavaslat a törvényhozás által kevés módosítással elfogadtatott, s ma már az 1887. évi XLVII. törvényczikket képezi, mely mult évi deczember hó 31-én lett kihirdetve és f. évi április hó 1-én lép életbe. Lényeges változtatás csak annyiban történt a törvény­javaslat ismertetett intézkedésein, ho­­y Po­zsony zárt városra nézve a borfogyasztási adó emelésének mérve leszállíttatott. Pozsonyban a régi törvény szerint a borfogyasztási adó épen oly magas volt, mint Budapesten. A tör­vényjavaslat az eddigi arány megtartása mel­lett, a pozsonyi borfogyasztási adót a buda­pestivel egyenlő nagyságúra akarta emelni, a képviselőház azonban tekintettel Pozsony város sokkal kisebb forgalmára, nem találta indokoltnak, hogy a két zárt város borfogyasz­tási adója egyenlő összegben állapíttassék meg. A borfogyasztási adó emeléséről szóló törvénynek végrehajtása tárgyában a pénz­ügyminiszter terjedelmes utasítást adott ki, mely tüzetes intézkedéseket tartalmaz a tör­vény életbeléptetése s egyebek közt az életbe­lépés napján (április 1-én) meglévő s az eddigi adóárszabás szerint megadóztatott borkészle­teknek a magasabb saj árszabás szerint leendő pótmegadóztatása iránt. Ezen intézkedések a bortermelőket, bor­kereskedőket s a községeket közelről érdekel­vén, czélszerűnek véljük azokat e helyen rö­viden ismertetni. Az 1888. évi április hó 1-ső napjától kezdve a borfogyasztási adó 50%-kal emelte­tik, kivéve Pozsony várost, hol az adóemelés az eddigi borfogyasztási adónak csak 34-68%-át teendi. E szerint f. évi április 1-től kezdve a borfogyasztási adója hektoliterenként Buda­pesten 4 frt 46 kr., Pozsonyban 4 frt, I. osz­tályú (vagyis 20,000-nél több lakossal biró) községekben 3 forint 35 kr., II. osztályú (vagyis 10—20,000 lakossal biró községek­ben 2 forint 69 krajczár, III. osztályú (10 ezernél kevesebb lakossal biró) községekben pedig 1 frt 35 kr.; a bormust és szőlőczefre fogyasztási adója pedig Budapesten 3 frt 36 kr., Pozsonyban 3 frt, I. oszt. községekben 2 frt 52, II. oszt. községekben 2 frt 1, III. oszt. községekben 1 frt 1 kr., a borseprő fo­gyasztási adója pedig Budapesten 1 frt 49 kr. leend. Ezenkivü­l a gyümölcsmust, mely eddig adómentes volt, április 1-től kezdve szintén borfogyasztási adó alá esik, a­mely Budapes­ten és Pozsonyban hektoliterenként 1 frt 20 kr., a nyílt községekben pedig a fenti osztályozás szerint 1 frt, illetőleg 80 kr. és 60 kr. lesz. A nyílt községekben, vagyis Budapest és Pozsony zárt városok kivételével, az ország valamennyi többi helységeiben a borfogyasz­tási adó beszedése, mint tudjuk, háromféle módon, nevezetesen vagy megváltás, vagy bérbeadás, vagy hivatalos úton való kivetés (ráutalás) útján történik. Oly községekben, melyekben az 1888. évre, s esetleg az 1889. és 1890. évekre ki­hatólag is, a megváltási vagy bérbeadási rend­szer van alkalmazásban, a fogyasztási adó fel­emelése folytán ugy az államkincstár, illetőleg a pénzügyigazgatóság, mint a megváltó község, regále-tulajdonos vagy társulat és haszonbérlő jogosítva van arra, hogy a megváltás vagy bérlet iránt kötött szerződést f. évi január hó végéig felmondhassa, úgy azonban, hogy f. évi márczius hó végéig (vagyis az adófelemelés életbeléptéig). A jelenlegi szerződés a felmon­dás után is érvényben marad. Ha a szerződés több fogyasztási adónemre terjed ki (például a hús-, c­ukor-, sörfogyasztási adóra is), akkor a felmondás csakis a szerződésben foglalt va­lamennyi adónemre együttesen tehető meg. Bármely részről történt jogszerű felmon­dás esetén, a pénzügyigazgatóság legott in­tézkedni fog az iránt, hogy a borfogyasztási adónak a felmondott szerződés értelmében való beszedése i. é. márczius hó végével beszün­tethessék, s a fogyasztási adó április hó 1-től a folyó év hátralevő részére, s esetleg az 1889. és 1890. évekre is az adóemelésre való tekin­tettel szabályszerűen biztosíttassák. Ha azon­ban a megváltási vagy haszonbéri szerződés f. évi január hóban egyik részről sem mon­datik fel, akkor az az eredeti szerződési idő­tartamra érvényre marad; ez esetben azonban a pénzügyigazgatóság f. évi április hó 1-től kezdve a szerződés értelmében fizetendő ösz­szeghez az adóemelésnek megfelelőleg 50%-nyi pótadót fog kivetni s ezt utólagos havi részle­tekben fogja beszedetni. Azon községekre, melyekben a borfogyasz­tási adó akár külön, akár más fogyasztási adókkal együttesen hivatalos ráutalás útján van biztosítva, s. évi április hó 1-től kezdve hasonlóképen 50% pótadót fog a pénzügy­igazgatóság kivetni. Az egyes adóköteles felekre nézve nyilt községekben a következők szolgálnak irány­adóul. Azon adókötelesek felett, a­kik az 1888. évre az adószedésre jogosított községgel vagy haszonbérlővel a borfogyasztási adó mikénti befizetésére nézve szabadon egyezkedtek, i. é. április 1-től 50°/6-kal nagyobb átalányt fognak fizetni; jogában van azonban úgy az adóköte­les feleknek, mint az adószedésre jogosítottnak, hogy az említett időponttól kezdve a köztük létrejött egyezkedés megszüntetésével az új árszabás szerinti adózást vegyék igénybe. Ez utóbbi esetben az illető adóköteleseknél lévő borkészletek f. évi márcz. 31-én leltározandók

Next