Borászati Lapok – 20. évfolyam – 1888.
1888-01-14 / 2. sz
2. szám. BORÁSZATI LAPOK Előfizetési feltételek: 5 frt — kr. 2 frt 50 kr. 1 frt 25 kr. A német birodalom államaiba egész évre 6 frt. Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 7 frt. SZŐLŐMŰVELÉSI ÉS BORÁSZATI HETILAP. Mindkettőm kiadótulajdonosok. Főmunkatárs: Stollár Gyula. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czímzendők. Egész évre . Fél évre. . . Negyed évre Megjelenik minden szombaton, felelős szarkesztó: Ordódy Lajos. Szerkesztő: Engelbrecht Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST „KÖZTE J,EKI. Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányos árban fogadtatnak el. Tartalom: Oldal A borfogyasztási adó emeléséről szóló törvény végrehajtásáról. Dr. L. ,F.-től 7 Mi a tokaji bor? P. J.-től .. 8 A penésznek eltávolítása a pinczéből. Dr. Bersch J.-től ... 8 Mozgatható kéregkaparó 9 Kozmamentes törkölypálinka készítése . 9 Hirdetmény a kecskeméti Miklós-telepen eladó európai szőlővesszőkről 9 Hirdetmény amerikai szőlővesszők beszerzési forrásairól... . 10 Borkiállítás Miskolczon . 10 Vegyes közlemények . 11 Kérdések és feleletek rovata 11 Tudósítások a szőlők állásáról és a borkereskedelemről 11 Előfizetési felhívás tvábbra is jóakaró barátai lapunknak s terjesszék,azt jó ismerőseik és környezetük körében, lapunk ezért hálás leend. „Borászati Lapok" szerkesztősége és kiadóhivatala. Január hó elsejével új előfizetést nyitunk lapunkra. Tisztelettel kérjük mindazokat, kiknek előfizetése a múlt év végével lejárt, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fenakadást szenvedjen. Előfizetési feltételek: Egész évre . . 5 frt 1 kr. Fél évre . . . 2 frt 50 kr. Negyed évre 1 frt 25 kr. Az előfizetési pénzek: a „Borászati Lapok" kiadóhivatalának Budapesten (Köztelek) czím alatt, legczélszerűbben postautalvány útján küldendők. A „Borászati Lapok", melyet a múlt évben nagyobb terjedelmű és minden héten egyszer megjelenő lappá alakítottunk át, a jelen évben XX-dik évfolyamába lép. Nem kíméltünk áldozatokat és önzetlen törekvésünk volt, hogy lapunkkal szőlőbirtokosainknak szolgálatot tehessünk és hogy azt a bor színvonalán álló tekintélyes szakközlönynyé tegyük, hogy mennyire sikerült ezt elérnünk—azt megítélni magunkat illetékeseknek nem tartjuk. Lapunk ezután is hi tükre lesz mindama ismereteknek, melyeket szőlészetünk és borászatunk fejlesztése érdekében közölni közhasznú leend. Nagy súlyt fektetünk a filloxérakérdésre, s a legválságosabb helyzetben hű tanácsadói leszünk lapunk t. olvasóinak. Megtoldjuk azonban lapunkat a szőlőműveléssel kapcsolatos „Gyümölcsfatenyésztés" - sel is, melynek köréből gyakran fogunk közérdekű közleményeket hozni. Teljes tisztelettel kérjük fel. olvasóinkat, maradjanak to A borfogyasztási adó emeléséről szóló törvény végrehajtásáról. A „bor-, hús-, czukor- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1875. évi XXXVIII. és 1883. évi V. t.-czikkek némely határozmányainak módosításáról" szóló törvényjavaslatnak azon intézkedéseit, melyek a borfogyasztási adó emelésére vonatkoztak, e lapok mult évi deczember 3-iki (50-ik) számában ismertettük, mikor még e törvényjavaslat a képviselőház tárgyalása előtt állott. A törvényjavaslat a törvényhozás által kevés módosítással elfogadtatott, s ma már az 1887. évi XLVII. törvényczikket képezi, mely mult évi deczember hó 31-én lett kihirdetve és f. évi április hó 1-én lép életbe. Lényeges változtatás csak annyiban történt a törvényjavaslat ismertetett intézkedésein, hoy Pozsony zárt városra nézve a borfogyasztási adó emelésének mérve leszállíttatott. Pozsonyban a régi törvény szerint a borfogyasztási adó épen oly magas volt, mint Budapesten. A törvényjavaslat az eddigi arány megtartása mellett, a pozsonyi borfogyasztási adót a budapestivel egyenlő nagyságúra akarta emelni, a képviselőház azonban tekintettel Pozsony város sokkal kisebb forgalmára, nem találta indokoltnak, hogy a két zárt város borfogyasztási adója egyenlő összegben állapíttassék meg. A borfogyasztási adó emeléséről szóló törvénynek végrehajtása tárgyában a pénzügyminiszter terjedelmes utasítást adott ki, mely tüzetes intézkedéseket tartalmaz a törvény életbeléptetése s egyebek közt az életbelépés napján (április 1-én) meglévő s az eddigi adóárszabás szerint megadóztatott borkészleteknek a magasabb saj árszabás szerint leendő pótmegadóztatása iránt. Ezen intézkedések a bortermelőket, borkereskedőket s a községeket közelről érdekelvén, czélszerűnek véljük azokat e helyen röviden ismertetni. Az 1888. évi április hó 1-ső napjától kezdve a borfogyasztási adó 50%-kal emeltetik, kivéve Pozsony várost, hol az adóemelés az eddigi borfogyasztási adónak csak 34-68%-át teendi. E szerint f. évi április 1-től kezdve a borfogyasztási adója hektoliterenként Budapesten 4 frt 46 kr., Pozsonyban 4 frt, I. osztályú (vagyis 20,000-nél több lakossal biró) községekben 3 forint 35 kr., II. osztályú (vagyis 10—20,000 lakossal biró községekben 2 forint 69 krajczár, III. osztályú (10 ezernél kevesebb lakossal biró) községekben pedig 1 frt 35 kr.; a bormust és szőlőczefre fogyasztási adója pedig Budapesten 3 frt 36 kr., Pozsonyban 3 frt, I. oszt. községekben 2 frt 52, II. oszt. községekben 2 frt 1, III. oszt. községekben 1 frt 1 kr., a borseprő fogyasztási adója pedig Budapesten 1 frt 49 kr. leend. Ezenkivül a gyümölcsmust, mely eddig adómentes volt, április 1-től kezdve szintén borfogyasztási adó alá esik, amely Budapesten és Pozsonyban hektoliterenként 1 frt 20 kr., a nyílt községekben pedig a fenti osztályozás szerint 1 frt, illetőleg 80 kr. és 60 kr. lesz. A nyílt községekben, vagyis Budapest és Pozsony zárt városok kivételével, az ország valamennyi többi helységeiben a borfogyasztási adó beszedése, mint tudjuk, háromféle módon, nevezetesen vagy megváltás, vagy bérbeadás, vagy hivatalos úton való kivetés (ráutalás) útján történik. Oly községekben, melyekben az 1888. évre, s esetleg az 1889. és 1890. évekre kihatólag is, a megváltási vagy bérbeadási rendszer van alkalmazásban, a fogyasztási adó felemelése folytán ugy az államkincstár, illetőleg a pénzügyigazgatóság, mint a megváltó község, regále-tulajdonos vagy társulat és haszonbérlő jogosítva van arra, hogy a megváltás vagy bérlet iránt kötött szerződést f. évi január hó végéig felmondhassa, úgy azonban, hogy f. évi márczius hó végéig (vagyis az adófelemelés életbeléptéig). A jelenlegi szerződés a felmondás után is érvényben marad. Ha a szerződés több fogyasztási adónemre terjed ki (például a hús-, cukor-, sörfogyasztási adóra is), akkor a felmondás csakis a szerződésben foglalt valamennyi adónemre együttesen tehető meg. Bármely részről történt jogszerű felmondás esetén, a pénzügyigazgatóság legott intézkedni fog az iránt, hogy a borfogyasztási adónak a felmondott szerződés értelmében való beszedése i. é. márczius hó végével beszüntethessék, s a fogyasztási adó április hó 1-től a folyó év hátralevő részére, s esetleg az 1889. és 1890. évekre is az adóemelésre való tekintettel szabályszerűen biztosíttassák. Ha azonban a megváltási vagy haszonbéri szerződés f. évi január hóban egyik részről sem mondatik fel, akkor az az eredeti szerződési időtartamra érvényre marad; ez esetben azonban a pénzügyigazgatóság f. évi április hó 1-től kezdve a szerződés értelmében fizetendő öszszeghez az adóemelésnek megfelelőleg 50%-nyi pótadót fog kivetni s ezt utólagos havi részletekben fogja beszedetni. Azon községekre, melyekben a borfogyasztási adó akár külön, akár más fogyasztási adókkal együttesen hivatalos ráutalás útján van biztosítva, s. évi április hó 1-től kezdve hasonlóképen 50% pótadót fog a pénzügyigazgatóság kivetni. Az egyes adóköteles felekre nézve nyilt községekben a következők szolgálnak irányadóul. Azon adókötelesek felett, akik az 1888. évre az adószedésre jogosított községgel vagy haszonbérlővel a borfogyasztási adó mikénti befizetésére nézve szabadon egyezkedtek, i. é. április 1-től 50°/6-kal nagyobb átalányt fognak fizetni; jogában van azonban úgy az adóköteles feleknek, mint az adószedésre jogosítottnak, hogy az említett időponttól kezdve a köztük létrejött egyezkedés megszüntetésével az új árszabás szerinti adózást vegyék igénybe. Ez utóbbi esetben az illető adóköteleseknél lévő borkészletek f. évi márcz. 31-én leltározandók