Borászati Lapok – 22. évfolyam – 1890.

1890-11-08 / 45. sz.

48. szám. 22-ik évfolyam. Tartalom: Oldal Az amerikai vesezők kérdése 318 Megfigyelések az idei szőlőtermés körül. Petrov­ics István­tól 318 Irodalom 318 (Magyar közmondások könyve. Szerkesztette Sirisaka Andor.) Kérdések és feleletek 318 (Kérdés: Parafa-ojtán. Luby Mátyástól. — Kér­dés: Ojtás és szőlőfaj. S I.-tő­. — Kérdés: »Csonttrágya.« — Felelet: »Hordó dezinficziálás és ültető fúró« czímű kérdésre. Katócs Simon­tól. — Felelet a »Csonttrágya« czímű kérdésre. K Gy.-tól. Teljes hirek ..... ... 319 (Személyi hir: Kosinski Viktor. — A deliblati homok. — Az amerikai vesszők és a szénkéneg. — Budapest főváros és a védekezés. — Intéz­kedések a filloxera terjedése ellen ) A szeszes folyadékokkal való kereskedés­­Magyar­országon 320 Különfélék . 320 (Mikor szedjük a szőlővesszőt ?) A »Borászati Lap­­« tudósításai 320 Szerkesztői üzenetek 321 Az amerikai vesszők kérdése. B. Az országos filloxéra-bizottság állandó választmánya folyó hó­n­ikán délelőtt és dél­után hosszantartó ülésen tárgyalta a Franczia­országból behozandó vesszők kérdését. A bi­zottság legtöbb tagja, mint azt előre vélemé­nyeztük, nem tarthatta magát hivatva ebben a kérdésben határozott nézetet nyilvánítani. Mindnyájan a szakférfiak nézeteit kérték ki és miután ez a vesszőbehozatal ellen irá­nyult, a bizottság a behozatal ellen nyilatko­zott , de nem vállalhatta magára a felelősséget ez intézkedésért s javaslatba hozta a minisz­ternek az országos bizottság összehívását dr. Szabó Gyula, az állandó választmány egyik tagja volt egyedül az, a­ki felemelte szavát a vessző behozatalának egyszerű eltiltása ellen és azt hozta javaslatba, hogy sürgősen küldjön ki az állam 3—4 embert, akik ama vidékeken, a­honnan a franczia vessző behozandó volna, kutatá­sokat eszközöljenek arra nézve, hogy föllépett-e ott az idén a blakrot, föllépett-e különösen az alanynak való amerikai fajokon. 14 nap alatt a kutatások keresztülvihetők volnának. A kiküldöttek egyúttal meg lehetnének bízva, hogy — ha blakrotot nem találnak — a vesszőket megrendeljék. A behozott vesszők különben szétküldés előtt dezinfic­iálva is le­hetnének. Természetes, hogy e kényes kérdést sem tehette magáévá az állandó választmány és így a dolog fölött valószínűleg az országos filloxéra-bizottság fog dönteni, melynek össze­hívását a földmívelési miniszter a legközelebbre ígérte. A valószínűség azonban az, hogy Fran­cziaországból vesszőt kapni nem fogunk. No­vember közepe felé jár az idő és a vessző­megrendelők most sincsenek tisztában azzal, hogy kapják-e jövő tavaszszal a szükséges anyagot vagy sem. Itt a rigolirozás ideje és­ a legtöbb termelő összetett kezekkel kénytelen elmulasztani az időt. Jön a tél, a nagy fagy, a hó, a­mikor a munka sokkal nehezebb lesz, mint az idei hosszú őszszel lett volna és bi­zonyára többe is fog kerülni a rigolírozás. Bármint dőljön is el a vessző kérdése, csak már tudnánk határozatot, az ily sokáig húzódó habozás csak az ügynek lehet kárára. Az állandó választmány a községeknek kiadandó vesszőket illetőleg úgy határozott, hogy a minisztérium csak azoknak adjon vesz­szőt, a­kiknél meggyőződött, hogy az nem fog elkallódni s hogy az helyesen lesz fölhasználva. Természetes, hogy más véleményt nem is ad­hatott. De hát hogyan fogja a minisztérium a meg­győződést megszerezni? minő közegeket fog arra találni? azt a néhány vándortanítót és filloxéra-felügyelőt, vagy saját benső hivatal­nokait ? vagy talán a gazdasági egyesületeket fogja felkérni arra, hogy a több száz számra menő vesszőért folyamodókról véleményt adja­nak ? Hát hiszen ez az utolsó volna a legjobb, de a­mint ismerjük a gazdasági egyesületeket, erre a kérdésre épúgy, mint a legtöbb fontos :t­i a feladat megfejtésére, a mi hivatásuk volna, legtöbb közülök alkalmatlan. De jól van ez így. Mentől többször érzi az állami hatalom hiányát a gazdák jól szervezett társadalmi in­tézményeinek, annál közelebb jutunk ahhoz a czélhoz, a­melyet a gazdasági egyesületek, vagy esetleg kamarák stb. törvényes alapon való rend­szeresítése komolyan figyelembe fog vétetni s ha a jó Isten megengedi élnünk,életbe is léptettetnek. Addig pedig a vesszőkérdésnél sem marad egyéb hátra, mint újra és ismét csak a.....szolgabíró. Megfigyelések az idei szőlőtermés körül. Mult évben a szőlőérés alkalmával beállott huzamos esőzés után alkalmunk volt az egyes szőlőfajok azon tulajdonságát figyelemmel ki­sérni és leirni (Borászati Lapok 1890-ik évf. 5. sz.), hogy mily arányban vannak a rotha­dásnak alávetve; az idei nyár, illetőleg ősz épen az ellenkezője lévén a múlt évinek, okulásul szolgált arra nézve, hogy ugyanazon fekvésben, melyik faj küzdött jobban a száraz­sággal, hasonló viszonyok mellett melyik fej­lesztette ki jobban vagy tökéletesen termését. A farkasdi kísérleti telep, a­mennyiben fekvése forró déli lejtős, talaja mélyen kiszáradó laza lesz, alkalmas területnek bizonyult a fajok eme tulajdonságainak kiismerésére. Hasonló talajviszonyok mellett az új szőlő­telepítés csak úgy vezethet jó eredményre, ha az ültetendő fajokat az említett tulajdonságuk szerint válogatjuk össze. Megfigyeléseim alapján szerkesztett jegyzeteimet az alábbiakban kész­séggel bocsátom az érdeklődők rendelkezésére. Mustafer (mustos fehér) nagy tömött fürtök helyett, az idén azok kicsinyek, ritkák, bogyói aprók, vastaghéjúak, húsosak maradtak, szóval meghazudtolta elnevezését, mert ugyan­csak kevés mustot adott. Kövi dinka, Rajnai Kiesling, fürteik csapos fejmetszés mellett tökéletesen kifejlődtek. Sauvignon, Semillon, fürtei ugyan kissé lazáb­bak, de bogyóik eléggé jól kifejlődtek. Oportó, hirtelen megért, ritka fürtű apró­szemű vastaghéjú maradt, kevés hasznát vehet­tük. Burgundi nagy fekete, az Oportó tőszom­szédja, szépen kifejlődött. Cabernet franc, szálvesszős mívelés mellett bogyói oly aprók maradtak, mint az erdei vadszőlő termése, rövid metszés mellett is, csak satnya fürtöket nevelt. A hosszantartó aszály következtében rosszul nevelték meg fürteiket még a követ­kező fajok: Bakszőlő fehér (Fehér dinka), Olasz riesling, Slankamenka, Szerémi zöld. Az alább következő fajok tökéletesen kifejlődött termést adtak, úgy a szénkéneggel fentartott, mint az ojtványtők­éken : Bakator piros, Ezerjó, Bereghi rózsaszőlő, Tökös piros, Veltelini piros, Mézes fehér, Ruhlandi, Tramini piros, Bouchet fajok, Arramont, Merlot, Chasselas fajok stb. Jordovány (Tökös fehér), a nagy aszály és forró fekvése daczára, egyéni tulajdonságától eltérőleg nem nevelt ugyan nagy tömött és lédús fürtöket, bogyói azonban mégis elég szépen megnőttek és aranysárgára kiértek, azt mondhatjuk, hogy gazdag termékenysége mellett oly tökéletesen megérve, mint az idén, még mint asztali szőlő is megállja helyét. Sárfehér, Nagy fügér, Madelaine, Bálint, Vörös dinka, a szőlővirágzás alatt uralkodó esős, szeles, hűvös idő következtében csaknem teljesen elhullatták termésüket, még a vegyes ültetésekben is. A múlt évben is a szőlővirágzás alatt uralkodó esős, szeles, hűvös időjárás következtében csak­nem teljesen elhullatták termésüket. Míg tavaly a szőlővirágzás 8—10 nap alatt teljesen be­fejeződött, az idén, a kedvezőtlen idő miatt háromannyi ideig húzódott el. Augusztus 22-én esett kevés eső azt eredményezte, hogy a régi szőlőkben a Kadarka tőkék zsendült bogyói felrepedeztek és megtöppedtek, a fiatal ültetés és oltvány Kadarkák bogyói ellenben épek maradtak és tökéletesen kifejlődtek. A tőkék, miután kezdettől fogva elhanya­goltattak, harmatgyökereik soha el nem sze­dettek, számos földszintes, sekélyen elterülő gyökérzettel vannak ellátva, melyek a legcse­kélyebb csapadékot is hirtelen tudomásul ve­szik és a termésbe fölvezetik. A rendszeresen kezelt fiatal ültetések és oltványok földszintes gyökérzettel nem rendelkezvén, a fölrepedezés­től mentek maradtak. Ebből a tapasztalásból kiindulva, valószínűnek látszik az, hogy a szú­képzés czéljából alkalmas fajok megválasztása mellett a sekélyebben (a felső talajrétegben) elterülő gyökérrendszer előnyös lehet. Az előadottak után majdnem teljes hatá­rozottsággal mondhatjuk, miszerint épen azok­nak a fajoknak a fürtéi sínylették meg az idei hosszantartó szárazságot a legkevésbé, melyek a mult év esős őszén a rothadásnak áldozatul estek. Kivételt teszen a többek között az Oportó és Gránát muscat, melyek múlt évben a rothadástól sokat szenvedtek, de a szárazság iránt is igen érzékenynek mutatkoztak (csak fürteik, mert azért erős vesszőt neveltek). A fürtök kifejlődésére nézve nem volt eltérés észrevehető az oltott és szénkénegezett tőkék között. Tény az, hogy az ojt­ványtőkék termé­sének mustja­ valamivel kevesebb czukrot tar­talmaz, mint ugyanazon faj szénkéneggel fen­tartott tőkék fürtéiből sajtolt szőlőlé.* Az amerikai direkttermő fajok fejlődése semmi kívánni valót sem hagyott hátra, noha a bogyók létartalma ezeknél is csökkent. Vala­mennyi gazdag termést hozott és tökéletesen megérett, a Canada augusztus hó végén már tökéletesen érett volt, az Othello fürtéi az idén a nagy aszály daczára sem sültek le, úgy mint az előző években, eddig is valamely gomba­betegség okozhatta a szőlőcsaták elszáradását, azokra pedig az elmúlt st­yár ugyancsak kedve­zőtlenül hatott, még a peronospora továbbfej­lődését is megakasztotta. Petrovits István, Irodalom. Magyar közmondások könyve. Szer­kesztette és kiadta Sirisaka Andor. Nem érez­zük magunkat hivatottnak, hogy szerző mun­kája fölött bírálatot mondjunk, de azt még­se tagadhattuk meg szerző kiadótól, hogy munkáját ne ismertessük. A »Magyar közmondások könyve« az alábbi fejezetekre oszlik : A közmondás fogalma. A közmondás eredete és fejlődése. A közmondások különböző elnevezései. A köz­mondások haszna. A közmondások kiterjedése. A közmondások módja és modora. Jelenség a közmondásokban. Nyelvsajátság. Nyelvvilágok. A közmondás rokontársai. A közmondások irodalma. Életrajzi adatok. A közmondások betűrendben. Szemelvények. Van annyira ér­dekes a könyv, mint a tartalomból láthatni, hogy azt az irodalom iránt érdeklődő közön­ségünknek egész bizalommal ajánlhatjuk. 1890. november 318. Kérdések és feleletek. Kérdés: Paraffa-ojtás. A »Borászati Lapok«­ban eddig nem volt leírva, vagy talán figyel­memet kerülte ki a paraffa-ojtás. Miután pedig én a jövő tavaszkor ezen ojtási módot szeret­ném alkalmazni, ennélfogva bátorkodom meg­kérni, miszerint ezen ojtási eljárást a »Borá­szati Lapok«-ban közzétenni szíveskednék Ezen ojtásról a legutóbbi 43. számban Petrovits István tesz említést s talán elvállalná annak leírását is. Teljes tisztelettel maradok Balassa-Gyarmat, október 27. Alázatos szolgája Luby Mátyás. Kérdés : Ojtás és szőlőfaj. 1. Ripária sau­vagera agyagos földbe (kevés a homoktarta­lom) mely szőlőfajok volnának ajánlhatók * Midőn köszönettel vennénk e mindenesetre érdekes megfigyelések ismertetését lapunkban, nem mulaszthatjuk el ama kérésünket, hogy pozitív ada­tok is hozassanak különösen a szénkénegezett és olt­ványszőlők mustjának czukortartalmát illetőleg, nyil­vánosságra. Meg vagyunk róla győződve, hogy a far­kasdi telepen, a­melyről oly sok érdekes megfigyelést közölhettünk, már ez adatok rendelkezésre állanak Szerit.

Next