Borászati Lapok – 29. évfolyam – 1897.
1897-07-04 / 27. sz
23. SZÁM. 29-IK. ÉVFOLYAM: 3?1 fizet. Vannak az intézeten ingyenes alapítványi helyek, a melyekre árva, avagy szegénysorsú, jó magaviseletű tanulók vétetnek fel. A felvétel ugy a fizetéses, mint az alapítványi helyekre a földmivelésügyi m.kir. miniszterhez való folyamodás utján történik. Folyamodhatnak oly tanulók, kik 4 középiskolai osztályt sikeresen elvégeztek s ép, egészséges és erős testalkatúak. A két legjobb végbizonyítványt nyert tanuló évenkint 1000 korona utidijat nyer a földmivelésügyi m. kir. minisztertől, melylyel köteles az illető egy évet valamely kijelölt jelesebb külföldi kertészetben eltölteni. Katonai szolgálatukra vonatkozólag abban a kedvezményben részesülnek a tanulók, hogy a tanfolyam bevégzése előtt való besoroztatásuk esetén lényeges szolgálatuk megkezdését tanulmányaik befejeztéig elhalaszthatják. Egyébként az egyévi önkéntesi szolgálat kedvezményének elnyerése érdekében is folyamatban vannak már tárgyalások s remélhető, hogy a tanfolyamot sikerrel bevégzett tanulóknak besoroztatásuk esetére az önkéntesi jogosultságot is megszerezni sikerülni fog. Úgy a felvételre, mint egyebekre nézve felvilágosítást szívesen ad az itézet igazgatósága (Budapest, I. ker., Gellérthegy, Ménesi út 45. sz.). Nem sikerült ojtványok Pakson, mint a „Tolnamegyei Lapok" Írják a paksi szőlősgazdák, akiknek nem a homokterületen van szőlejük, panaszos kérvényt adtak be a ő szolgabiróhoz, melyben elmondják, hogy 4—5 éV óta próbálkoznak amerikai fajú alanyokkal is beostásokkal szőlőiket felújítani, de semmire em mennek. A nekik legjobban ajánlott riparia lortalis 4—5 éves korában már kipusztul,érik tehát a főszolgabírót, hogy hatósági zaktekintélylyel vizsgáltassa meg a szőlőjüket, hogy miben van a hiba : a talajban, az amerikai vessző megválasztásában, vagy a művelési lódban, mert e nélkül hiába költekeznek szőleik helyrehozására. — Ez bizony elég szomorú, hogy ly dolgok még ma is előadják magukat. Élénk bizonyítéka ez annak, hogy a szőlészeti felgyelői intézmény későn lett életbeléptetve és a mai beosztás mellett a felügyelők a sok irodai munkálat mellett hivatások fontosabb (gyakorló) részét nem győzik. borászati értekezlet Marburgban. é. június hó 27-én borászati értekezletet irtottak Marburgban (Stájerország) Richter Ferencz tanár elnöklete alatt. Napirenden volt egy az ojtást tárgyaló és egy a nemesojtványzőlőtelepekről szóló előadás, valamint Sziria jobb bortermelése tekintetében gyűjtött tapasztatok előadása; a szőlők trágyázását tárgyaló leadás; azon intézkedések megbeszélése, melek a borászat védelmét és a borpancsolásorlátozását czélozzák, továbbá az ujabb, borászat előbbrevitelét czélzó törvények megeszélése azon kérdés érintése mellett, várjon black-rot-ra való tekintettel a külföldről a csszéimport továbbra is megengedhető-e ? E yüleshez csatlakozott azután néhány tanulmányi irándulás, így július 27-én délután megtekinték Mayr-féle kereskedelmi ostványiskolát Marurgban; június 28-án délelőtt a stájer országi gyümölcs- és szőlőiskolát Marburgban. Végül külömböző amerikai alanyokon termett orfajok kóstolója következett; délután kirándult a gróf Meran-féle „Johannesberg" mintaorgazdaságba és junius 29-én egész naprarjedő kirándulás Radkersburg-Luttenberg, Ottau-Ankenstein-Kallós, Windisch-Frieitritz őrvidékbe, ez utóbbinál megtekintették a Stiglerle jégeső ellen védett telepeket. TUDÓSÍTÁSOK. Sátoralja-ujhely. (Dr. Kossuth János tudósítása.) 1897. junius 28. A hamis és hamisított borok forgalombahozatalát tiltó törvény új rendeletét a tokajhegyaljai szőlőtelepítő közönség türelmetlenül várja. Fáradságos munkájának, tetemes tőkebefektetésének sikerét félti itt — s méltán — mindenki, akinek bő alkalma nyílik naprólnapra észlelni azon jelenséget, hogy az olasz borok miként alakulnak át „hegyaljai" borokká, miként látja el néhány „ügyes" kereskedő Galicziát s egyéb korábbi fogyasztóinkat kotyvalékjával, míg az aránylag tetemes valódi borkészlet vagy éppen nem vagy alig talál vevőre. Az olasz borok beözönlése is méltó aggodalmat szülhet telepítőinknek, mert immár piaczra kerülendő új boraink árát feltétlenül nyomni fogja, ezután — kapcsolatban a szemérmetlenül űzött hamisítással — igazán kérdéssé teszi a szőlőtelepítés gazdasági sikerét. A fokozott mérvben megindult telepítés is számos nehézséggel találkozik, melyek között első helyen említjük fel a mutatkozó munkáskéz hiányt. Daczára a helyenkint 1ártot is meghaladó napibéreknek — különösen az alsó hegyalján — igen érezhető az alkalmas munkások hiánya. Mi pedig itt S.A.-Ujhelyben alig voltunk képesek a zöldojtást elvégeztetni, daczára annak, hogy leányok és fiatal fiuk is 120 kr. napi bért kaptak. A karóhiány is sok bajt okozott a telepitőknek. A karószállítók ugyanis készletüket a rossz utak miatt nem voltak képesek kellő időben a telepitők rendelkezésére bocsájtani, ami az ültetésben s a zöldojtás alá való amerikai vessző beérleltetésében nem egy telepítőt hátráltatott, illetőleg számos telepítő munkáját zavarta meg s részben tette haszontalanná. Kívánatos volna, ha a harószállítók készletüknek a vasúti állomásokhoz közelfekvő raktárakba való beraktározását vennék alkalmazásba ahelyett, hogy a szállítást a tavaszi időjárás szeszélyétől teszik függővé. Igaz ugyan, hogy a beraktározás némileg drágábbá tenné a karót, de a karóhiány által okozható gyakran igen érzékeny hátrány mellőzése a csekély árkülönbözetet bőven kárpótolná. A peronospora elleni védekezés — dicséretére telepítőinknek — hova inkább beilleszkedik a rendszeres szőlő munkálatok keretébe, si tavaszon pláne többen — a szeszbetegség korán jelentkező tünetei által megijesztve — korábban is hozzáláttak a permetezéshez, semmint azt az okszerű védekezés megkívánta volna. Idáig különben ezen veszedelmes gombabetegségnek semmi nyoma, ellenben szomszédságomban néhány fürtön gyanús elváltozást észleltem, minthogy azonban idáig a tünetek egyetlen szőlőbetegség határozott konstatálására sem kielégítők, az észlelést folytatom tovább. Az uj szőlők fekvés szerint részben elvirítottak, részben a virágzás utolsó stádiumában vannak. A mutatkozó termés bőségesnek ígérkezik s nagyobb részben elég kedvező körülmények között viríthatott el. Annál hitványabb a gyümölcstermés, amelyet a virágjában ért hideg eső — legalább nálunk — csaknem teljesen megsemmisített. Azon hanyagság pedig, hogy szőlő- és kerttulajdonosaink a hernyóirtással vagy éppen nem gondoltak, vagy azt nem kielégítő módon teljesítették, jövőre igen keservesen fogja magát megbosszulni, amennyiben a hernyók lepkékké alakulva helyenkint valóban elözönlötték a gyümölcsfákat, cserjéket s a szőlő garádnövényzetét s ha a hatóságok e részbeni lanyhasága tovább tart s a jövő tavaszszal sem tesz egyebet az obligát doboltatásnál, amelytől sajnos egyetlen hernyó sem pusztult még el, készen lehetünk gyümölcsfáink jövő évi terméseinek megsemmisítésével is. Nálunk a mezőrendőri törvény érintett vonatkozású intézkedéseit csak a szorgalmas olvasók ismerik, de arra, hogy végrehajtassanak, idáig senki sem gondolt. Aki ilyesmit sürget, azt naiv idiótának tartják. Aztán természetes következménye az ilyen előzményeknek az , hogy gyümölcsfáink 4—5 évben adnak egyszer valamelyes termést, ám ily eredmény mellett népünkkel a gyümölcstermelést megkedveltetni igazán nemlehet, de sőt nincs is helyén az olyan kormánynak ezen irányban impulzust adni, amely képtelen a javalt kultura gazdasági haszonhajtóságának akadályait elhárítani. 1897. junius hó 6. LEVÉLSZEKRÉNY. M. J. urnák Tata és K. I. urnák Miskolczon. Tessék a millenniumi kiállítás igazgatóságát megsürgetni, mi lapunkban már több izben felszólaltunk a késedelmezés ellen ! V. Gy. urnák, Köveskálla. Szőlőboncztanról külön munka tudtunkkal semmi európai nyelven meg nem jelent, de bármely terjedelmesebb szőlőmivelési munka magyar, német és franczia nyelven a szőlőboncztanával is foglalkozik. — Az agrárbank a kölcsönök engedélyezésénél általában arra, hogy terhelve van-e az illető szőlőterület, súlyt nem fektet, amint hogy be sem kívánja a telekkönyv C lapját; a fő az, hogy a kérvényező hitelképes egyén-e? M. M. urnák, Apatelek. A zöldostások zölden való gyökereztetéséről a Bor. Lap. idei évfolyamának 12. és 13. számában érdekes czikk jelent meg Láczay Sz. László tollából, melyet K. figyelmébe ajánlunk. Sz. V. urnák, Budapest (Margit-körút). Hogy 2400 tőke permetezéséhez mennyi permetező folyadék szükséges, azt pontosan megállapítani nem lehet, mert tőke és tőke sokféle. Egy-két éves tőkének ötödrész annyi oldat kell, mint egy szálvesszős mivelésben részesülő 8—10 éves tőkének. Vegyen 2—3 hektoliter vizet, abba oldjon fel 4, ill. 6 kg. rézgaliczot, ha ez megtörtént, keverjen hozzá 3—5 kg. mésztejet és permetezzen ezen folyadékkal. Ami az oldatból meg is marad nem vesz kárba, mert 4 hét múlva újra alkalmazható. A permetezéssel jó lesz sietni. Kiadóhivatali üzenetek. Cs. P. K. Dévaványa. Hirdetőhöz áttettük. N. A. Tab; H. K. Laár; B. J. Bpest; D. B. Pécs, a czimet változtattuk. Ö. J. Bánk. Elküldtük. B. J. Bpest; L. D. O-Paulis. Intézkedtünk. Értelemzavaró sajtóhibák. Lapunk mult számában közölt villányi tudósításunkban (Taussig Zs.-tól) néhány értelemzavaró sajtóhiba csúszott be, melyeket ezennel kijavítunk: 1. Termő régi szőlő még nálunk alig helyett elég. 2. Nagy figyelmet érdemel a vadrózsák helyett vadvizek. 3. A hegyhátakat helyett jó, hegy utakat bővíteni kell. A peronospora elleni védekezésre a kecskeméti por és a burgundi keverék együttes alkalmazása kitűnően sikeresnek, olcsónak és felettébb tartós hatásúnak bizonyulván, azon szőlőbirtokosainknak, akik ez irányban még eddig kísérletet nem tettek, ajánljuk, hogy ezen permetezési mód előnyeiről maguknak meggyőződést szerezzenek. A kecskeméti por és a permetezési receptek beszerzése végett Kecskemétre, Mayerli Zoltánhoz tessék fordulni. aphiaháncsort 40. zurin eredeti Knittelfeldi . „ 120. tronosporapermetező „Vermorel" módszerű 14. HALDEK magnagykereskedésében József főherczeg , cs. és kir. Fensége udvari szállítója, Budapest, Károly-körut 9.