Borászati Lapok – 29. évfolyam – 1897.

1897-07-04 / 27. sz

23. SZÁM. 29-IK. ÉVFOLYAM: 3?1 fizet. Vannak az intézeten ingyenes alapítványi helyek, a melyekre árva, avagy szegénysorsú, jó magaviseletű tanulók vétetnek fel. A felvétel ugy a fizetéses, mint az alapítványi helyekre a földmivelésügyi m.kir. miniszterhez való folya­modás utján történik. Folyamodhatnak oly ta­nulók, kik 4 középiskolai osztályt sikeresen el­végeztek s ép, egészséges és erős testalkatúak. A két legjobb végbizonyítványt nyert tanuló évenkint 1000 korona utidijat nyer a földmive­lésügyi m. kir. minisztertől, melylyel köteles az illető egy évet valamely kijelölt jelesebb kül­földi kertészetben eltölteni. Katonai szolgála­tukra vonatkozólag abban a kedvezményben részesülnek a tanulók, hogy a tanfolyam be­végzése előtt való besoroztatásuk esetén lény­eges szolgálatuk megkezdését tanulmányaik befejeztéig elhalaszthatják. Egyébként az egy­évi önkéntesi szolgálat kedvezményének el­nyerése érdekében is folyamatban vannak már­­ tárgyalások s remélhető, hogy a tanfolya­mot sikerrel bevégzett tanulóknak besoroztatá­suk esetére az önkéntesi jogosultságot is meg­szerezni sikerülni fog. Úgy a felvételre, mint egyebekre nézve felvilágosítást szívesen ad az itézet igazgatósága (Budapest, I. ker., Gellért­hegy, Ménesi­ út 45. sz.). Nem sikerült ojtványok Pakson,­­ mint a „Tolnamegyei Lapok" Írják a paksi szőlősgazdák, a­kiknek nem a homok­területen van szőlejük, panaszos kérvényt adtak be a ő szolgabiróhoz, melyben elmondják, hogy 4—5 éV óta próbálkoznak amerikai fajú alanyokkal is beostásokkal szőlőiket felújítani, de semmire em mennek. A nekik legjobban ajánlott riparia lortalis 4—5 éves korában már kipusztul,­­érik tehát a főszolgabírót, hogy hatósági zaktekintélylyel vizsgáltassa meg a szőlőjüket, hogy miben van a hiba : a talajban, az amerikai vessző megválasztásában, vagy a művelési lódban, mert e nélkül hiába költekeznek szőleik helyrehozására. — Ez bizony elég szomorú, hogy ly dolgok még ma is előadják magukat. Élénk bizonyítéka ez annak, hogy a szőlészeti fel­gyelői intézmény későn lett életbeléptetve és a mai beosztás mellett a felügyelők a sok irodai munkálat mellett hivatások fontosabb (gyakor­ló) részét nem győzik. b­orászati értekezlet Marburgban.­ ­­é. június hó 27-én borászati értekezletet irtottak Marburgban (Stájerország) Richter Ferencz tanár elnöklete alatt. Napirenden volt e­gy az ojtást tárgyaló és egy a nemesojtvány­zőlőtelepekről szóló előadás, valamint Sziria jobb bortermelése tekintetében gyűjtött tapasz­tatok előadása; a szőlők trágyázását tárgyaló leadás; azon intézkedések megbeszélése, me­lek a borászat védelmét és a borpancsolás­orlátozását czélozzák, továbbá az ujabb, b­orászat előbbrevitelét czélzó törvények meg­eszélése azon kérdés érintése mellett, várjon black-rot-ra való tekintettel a külföldről a csszéimport továbbra is megengedhető-e ? E yüleshez csatlakozott azután néhány tanulmányi irándulás, így július 27-én délután megtekinték Mayr-féle kereskedelmi ostványiskolát Mar­urgban; június 28-án délelőtt a stájer orszá­gi gyümölcs- és szőlőiskolát Marburgban. Végül külömböző amerikai alanyokon termett orfajok kóstolója következett; délután kirándu­lt a gróf Meran-féle „Johannesberg" minta­orgazdaságba és junius 29-én egész napra­­rjedő kirándulás Radkersburg-Luttenberg, Ottau-Ankenstein-Kallós, Windisch-Frieitritz őrvidékbe, ez utóbbinál megtekintették a Stigler­le jégeső ellen védett telepeket. TUDÓSÍTÁSOK. Sátoralj­a-u­jhely. (Dr. Kossuth János tudósítása.) 1897. junius 28. A hamis és hamisított borok forgalomba­hozatalát tiltó törvény új rendeletét a tokaj­hegyaljai szőlőtelepítő közönség türelmetlenül várja. Fáradságos munkájának, tetemes tőke­befektetésének sikerét félti itt — s méltán — mindenki, akinek bő alkalma nyílik napról­napra észlelni azon jelenséget, hogy az olasz borok miként alakulnak át „hegyaljai" borokká, miként látja el néhány „ügyes" kereskedő Galicziát s egyéb korábbi fogyasztóinkat koty­valékjával, míg az aránylag tetemes valódi borkészlet vagy éppen nem vagy alig talál vevőre. Az olasz borok beözönlése is méltó aggodalmat szülhet telepítőinknek, mert immár piaczra kerülendő új boraink árát feltétlenül nyomni fogja, ezután — kapcsolatban a sze­mérmetlenül űzött hamisítással — igazán kér­déssé teszi a szőlőtelepítés gazdasági sikerét. A fokozott mérvben megindult telepítés is számos nehézséggel találkozik, melyek között első helyen említjük fel a mutatkozó munkás­kéz hiányt. Daczára a helyenkint 1­ártot is meghaladó napibéreknek — különösen az alsó hegyalján — igen érezhető az alkalmas mun­kások hiánya. Mi pedig itt S.­A.-Ujhelyben alig voltunk képesek a zöldojtást elvégeztetni, daczára annak, hogy leányok és fiatal fiuk is 120 kr. napi bért kaptak. A karóhiány is sok bajt okozott a tele­pitőknek. A karószállítók ugyanis készletüket a rossz utak miatt nem voltak képesek kellő időben a telepitők rendelkezésére bocsájtani, ami az ültetésben s a zöldojtás alá való ame­rikai vessző beérleltetésében nem egy telepí­tőt hátráltatott, illetőleg számos telepítő mun­káját zavarta meg s részben tette haszonta­lanná. Kívánatos volna, ha a harószállítók készletüknek a vasúti állomásokhoz közelfekvő raktárakba való beraktározását vennék alkal­mazásba ahelyett, hogy a szállítást a tavaszi időjárás szeszélyétől teszik függővé. Igaz ugyan, hogy a beraktározás némileg drágábbá tenné a karót, de a karóhiány által okozható gyakran igen érzékeny hátrány mellőzése a csekély ár­különbözetet bőven kárpótolná. A peronospora elleni védekezés — dicsé­retére telepítőinknek — hova inkább beillesz­kedik a rendszeres szőlő munkálatok keretébe, si tavaszon pláne többen — a szeszbetegség korán jelentkező tünetei által megijesztve — korábban is hozzáláttak a permetezéshez, sem­mint azt az okszerű védekezés megkívánta volna. Idáig különben ezen veszedelmes gomba­betegségnek semmi nyoma, ellenben szom­szédságomban néhány fürtön gyanús elválto­zást észleltem, minthogy azonban idáig a tü­netek egyetlen szőlőbetegség határozott kon­statálására sem kielégítők, az észlelést folyta­tom tovább. Az uj szőlők fekvés szerint részben elvi­rítottak, részben a virágzás utolsó stádiumában vannak. A mutatkozó termés bőségesnek ígér­kezik s nagyobb részben elég kedvező körül­mények között viríthatott el. Annál hitványabb a gyümölcstermés, a­melyet a virágjában ért hideg eső — legalább nálunk — csaknem teljesen megsemmisített. Azon hanyagság pedig, hogy szőlő- és kert­tulajdonosaink a hernyóirtással vagy éppen nem gondoltak, vagy azt nem kielégítő módon teljesítették, jövőre igen keservesen fogja ma­gát megbosszulni, amennyiben a hernyók lep­kékké alakulva helyenkint valóban elözönlötték a gyümölcsfákat, cserjéket s a szőlő garád­növényzetét s ha a hatóságok e részbeni lanyhasága tovább tart s a jövő tavaszszal sem tesz egyebet az obligát doboltatásnál, amelytől sajnos egyetlen hernyó sem pusztult még el, készen lehetünk gyümölcsfáink jövő évi termé­seinek megsemmisítésével is. Nálunk a mező­rendőri törvény érintett vonatkozású intézkedé­seit csak a szorgalmas olvasók ismerik, de arra, hogy végrehajtassanak, idáig senki sem gon­dolt. Aki ilyesmit sürget, azt naiv idiótának tartják. Aztán természetes következménye az ilyen előzményeknek az , hogy gyümölcsfáink 4—5 évben adnak egyszer valamelyes termést, ám ily eredmény mellett népünkkel a gyümölcs­termelést megkedveltetni igazán nem­­lehet, de sőt nincs is helyén az olyan kormánynak ezen irányban impulzust adni, amely képtelen a javalt kultura gazdasági haszonhajtóságának akadályait elhárítani. 1897. junius hó 6. LEVÉLSZEKRÉNY. M. J. urnák Tata és K. I. urnák Miskolcz­on. Tessék a millenniumi kiállítás igazgatóságát megsürgetni, mi lapunkban már több izben fel­szólaltunk a késedelmezés ellen ! V. Gy. urnák, Köveskálla. Szőlőboncztanról külön munka tudtunkkal semmi európai nyelven meg nem jelent, de bármely terjedelmesebb szőlőmivelési munka magyar, német és franczia nyelven a szőlő­boncztanával is foglalkozik. — Az agrárbank a kölcsönök engedélyezésénél általában arra, hogy terhelve van-e az illető szőlőterület, súlyt nem fektet, amint hogy be sem kívánja a telekkönyv C lapját; a fő az, hogy a kérvényező hitelképes egyén-e? M. M. urnák, Apatelek. A zöldostások zöl­den való gyökereztetéséről a Bor. Lap. idei évfolyamának 12. és 13. számában érdekes czikk jelent meg Láczay Sz. László tollából, melyet K. figyelmébe ajánlunk. Sz. V. urnák, Budapest (Margit-körút). Hogy 2400 tőke permetezéséhez mennyi perme­tező folyadék szükséges, azt pontosan megálla­pítani nem lehet, mert tőke és tőke sokféle. Egy-két éves tőkének ötödrész annyi oldat kell, mint egy szálvesszős mivelésben részesülő 8—10 éves tőkének. Vegyen 2—3 hektoliter vizet, abba oldjon fel 4, ill. 6 kg. rézgaliczot, ha ez megtörtént, keverjen hozzá 3—5 kg. mésztejet és permetezzen ezen folyadékkal. Ami az oldat­ból meg is marad nem vesz kárba, mert 4 hét múlva újra alkalmazható. A permetezéssel jó lesz sietni. Kiadóh­ivatali üzenetek. Cs. P. K. Dévaványa. Hirdetőhöz áttettük. N. A. Tab; H. K. Laár; B. J. Bpest; D. B. Pécs, a czimet változtattuk. Ö. J. Bánk. Elküldtük. B. J. Bpest; L. D. O-Paulis. Intézkedtünk. Értelemzavaró sajtóhibák. Lapunk mult számában közölt villányi tudósításunkban (Taussig Zs.-tól) néhány értelemzavaró sajtóhiba csúszott be, melyeket ezennel kijavítunk: 1. Termő régi szőlő még nálunk alig helyett elég. 2. Nagy figyelmet érdemel a vadrózsák helyett vadvizek. 3. A hegyhátakat helyett jó, hegy utakat bőví­teni kell. A peronospora elleni védekezésre a kecske­méti por és a burgundi keverék együttes alkalmazása kitűnően sikeresnek, olcsónak és felettébb tartós hatá­súnak bizonyulván, azon szőlőbirtokosainknak, a­kik ez irányban még eddig kísérletet nem tettek, ajánljuk, hogy ezen permetezési mód előnyeiről maguknak meg­győződést szerezzenek. A kecskeméti por és a perme­tezési rec­eptek beszerzése végett Kecskemétre, Mayerli Zoltánhoz tessék fordulni. aphiaháncs­ort 40. zurin eredeti Knittelfeldi . „ 120. tronosporapermetező „Ver­morel" módszerű 14. HALDEK magnagykereskedésében József főherczeg , cs. és kir. Fensége udvari szállítója, Budapest, Károly-körut 9.

Next