Borászati Lapok – 29. évfolyam – 1897.

1897-10-10 / 41. sz

XXIX. évfolyam. 41. szám. Budapest, 1897. október 10. BORAS Előfizetési feltételek: Egész évre .... 5 frt —­kr. Félévre 2 , 50 . Negyedévre ... 1­9­25 „ A német birodalom államaiba egész évre 6 frt. Európa egyéb államaiban, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 7 forint. SZOLOMÍVELÉSI ÉS BORÁSZATI HETILAP Megjelen minden vasárnapon. Szerkeszti és kiadja: BAROSS KÁROLY. Társszerkesztő: Dr. DRUCKER JENŐ. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az e£5fizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czimzendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Üllő!-út (KSztelek). Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. K­term­ék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek Jutányos árban fogadtatnak eL TARTALOM. Oldal Előfizetési felhivás 597 A természetes bor védelme. . ... ... 597 Csemegeszőlő művelés. Erdmann Róbert. 598 Még egyszer a „szerémi zöld". Fekete Iz­dor 600 Vesszők és ojtványok eladása külföldre. Taus­ig Zsigmond. _ 600 Hogyan rendezzük be az akácztakaró termelést ?___ 600 Atkák a csemegeborokban 601 Kérdések és feleletek 601 Különfélék. ... 601 Védekezés a szőlősodrópille álczája ellen. Hoff­mann Gyula. ... ... 601 Amerikai palaczköblögető készülék. 602 Vegyes h­irek 602 A szénkéneg mizéria - — — 602 A freiburgi szőlészeti kongresszus tárgyalásai. 602 Tudósítások 603 A bpesti központi vásárcsarnok gyümölcsáru­jegyzése - - - — — 603 Levélszekrény 604 Kiadóhivatali üzenetek 604 Előfizetési felhívás. A ,,Borászati Lapok" olvasóit tisz­telettel kérjük,­­ny nyitsák meg mi­előbb előfizetésüket, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. Kérjük terjeszszék körükben la­punkat. Legalább féléves új előfizetők firfiT ingyen kapják a Magyarország nőlőtfizetésító m­últja és jelene czimü millenniumi diszmüvet (bolti ára 3 frt), mely felöleli és 361 nagy album alaku oldalán 360 ábrával tár­gyalja a szőlőmivelés egészét és leír 80 magán szőlőtelepet. A „Borászati Lapok" előfizetési ára: Egész évre • 5 frt — kr. Fél évre ... 2 „ 50 „ iVeg­yed­ évre 1 „ 25 „ A természetes bor vé­delme. II. Budapest, 1897. okt. 8-án. Az 1893 . V. t.-cz. végrehajtási rendele­tének második része a törvény ellenőrzésével és a kiszabandó büntetések alkalmazásának részletezésével foglalkozik. Ezen részt tartjuk ma az új formában is a rendelet leggyengébb oldalának, igaz, hogy a meglevő törvény ha­tárait a miniszterek már rendeleti úton ki nem terjeszthették. De éppen azért gondoljuk, hogy mélyreható fordulatot új törvény hozatala nél­kül nem remélhetünk. Az ellenőrzés formája ellen kifogásunk most sincs, de van az intenzivitás, a szigor ellen egyrészről, másrészről pedig a kiszabott büntetések nagysága ellen. Ez utóbbi ugyan nem a rendelet, hanem a törvény alaphibája. A pénzbüntetés maximumának határt szabni nézetem szerint nem helyes, mert ezen maximummal csak a borhamisítás kisebb vagy nagyobb beszámíthatóságát, az enyhítő vagy súlyosbító körülmények mérvét lehet sújtani, nem pedig a mennyiséget. A maximumot al­kalmazni lehet néhány hektoliteres hamisítá­soknál is, ha azok ismétlődnek és oly mellék­körülmények forognak fenn, melyek azt mutat­ják, hogy megátalkodott hamisítóval állunk szemben. De szinte tehetetlen a törvény oly borpancsolóval szemben, aki nagyban, ezer hektoliterenként mintegy gyárilag állítja elő a hamisított italt. Lehetséges, hogy azon maxi­mális büntetés ötvenedrészét sem teszi ki annak, amit a hamisító egy évben nyert tör­vényellenes manipulác­ióival. Talán évek tel­nek, amíg egyszer rajta veszt és bátran bele­veheti üzleti rizikójába a 300 frtos maximális pénzbüntetést. A második részben a következő vál­toztatásokat találjuk az eredeti javaslattal szemben . A 8. §. a büntetések nagyságával foglal­kozik és megállapítja, hogy mikor alkalmazan­dók az illető büntetések. A javaslatban itt egy szakasz foglaltatott, melyet csodálkozásunkra az életbe léptetett rendeletben hiába keresünk. Ugyanis a javaslat értelmében A) pont szerint (tehát fogház és pénzbüntetéssel) a borkezelés­ben hibás egyén is büntetendő. Ezen szakasz így hangzott: „A mesterséges bor készítőjével azonos elbánás alá esik, tehát a fenti A) pont szerint büntetendő, aki a természetes bort, vagy a törvény 3. §-ában említett egyéb italo­tokat, a jelen végrehajtási rendelet 2. és 4. §§-aiban foglalt rendelkezések ellenére, tiltott módon kezelte. Hogy miért maradt ki ezen szakasz, az igazán érthetetlen, de komolyan tartunk tőle, hogy az lesz az egérútja a bor­hamisítóknak, mert a mostani rendelet tényleg csak a hamis bor készítőjét és forgalomba hozóját sújtja, azt, aki törvényellenesen kezeli a bort, az felelősségre sem vonható. Új ezen rendeletben a 9. §. utolsó be­kezdése, mely a hírlapi közzétételre vonatko­zik. Ugyanis az eddig érvényes rendeletben a hírlapi közzététel a büntetés esetleges szigorí­tására szolgált s igy csak igen súlyos esetek­ben vagy ismétlődés esetén alkalmaztatott. Most pedig ugy áll a dolog, hogy amennyiben valaki az A) pont szerint, mely a hamis bor gyártására vagy készítésére vonatkozik, talál­tatott vétkesnek az erre vonatkozó ítélet ren­desen közzéteendő a hírlapokban, s amennyiben ez elmaradna, úgy a közzététel mellőzésének okai az ítéletben mindig felemlítendők. „Olyan esetekben tehát, amidőn daczára annak, hogy a panasztott mesterséges bor készítése vagy gyártása miatt ítéltetik el, a hatóság az ítélet hírlapi közzétételét az íté­letben nem mondja ki, a közzététel mellő­zése mindig indokolandó". Igen fontosnak tartjuk azon két szakaszt, melyet a 12. §-nál láttak szükségesnek bele­csúsztatok Az első a közigazgatási hatóságok által tartandó borellenőrzési szemlékre vonat­kozik. A mi avult közigazgatási rendszerünk, mellett, ahol községi elöljáróink s főszolga­bíróink munkával annyira túl vannak halmozva, könnyen megeshetik, hogy az ily ellenőrzési szemlék megtartására még akkor sem érne rá a hivatott közeg, ha pozitív bejelentés is ér­kezik hozzá. Hogy pedig éppen a megyénél bármi bajos felülről jövő sürgetést vagy intést kieszközölni, az senki előtt sem titok. Már most azért lehető lesz az illetékes miniszter Borsajtó. BORSAJTÓK, SZŐLŐZÚZÓK és GYÜMÖLCSDARÁLÓK jutányos árak és kedvező fizetési feltételek mellett a legnagyobb választékban kaphatók UMRATH ÉS TÁRSA mezőgazd. gépgyárosoknál, BUDAPESTEN, V. ker., Váczi-körut 60. szám. Árjecijraéls Iciiráma­tra, ingyen és bérnyelvtre scüldetils. BARQA TTATNIJ­AT a szakemberek által legjobbnak elismert eredeti franczia Mabille rendszerben Dl­illJfla­­­vi IiJAIi­­ gyártják, melynek előnye, hogy a sajtolásnál a legcsekélyebb erőkifejtésre van szükség és amellett kettős működésük, folytán­­az emelt várúdnak úgy előrenyomása, mint visszahúzásánál működ­nek) többet és jobban sajtolnak, mint bármely más szerkezetű borprések, az ugyanitt látható ábrák szerint bog­yozó készülékkel, vagy anélkül­­ szállítunk. SZOLŐZUZOKAT a mregresideléseke­b idejekorán, kérj­ük eszközölni.­­ Szőlőzuzó bogyozó nélkül. Szőlőzúzó bogyoróval.­­Mai számunk 18 oldal.

Next