Borászati Lapok – 29. évfolyam – 1897.
1897-10-10 / 41. sz
XXIX. évfolyam. 41. szám. Budapest, 1897. október 10. BORAS Előfizetési feltételek: Egész évre .... 5 frt —kr. Félévre 2 , 50 . Negyedévre ... 1925 „ A német birodalom államaiba egész évre 6 frt. Európa egyéb államaiban, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 7 forint. SZOLOMÍVELÉSI ÉS BORÁSZATI HETILAP Megjelen minden vasárnapon. Szerkeszti és kiadja: BAROSS KÁROLY. Társszerkesztő: Dr. DRUCKER JENŐ. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az e£5fizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czimzendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Üllő!-út (KSztelek). Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Ktermék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek Jutányos árban fogadtatnak eL TARTALOM. Oldal Előfizetési felhivás 597 A természetes bor védelme. . ... ... 597 Csemegeszőlő művelés. Erdmann Róbert. 598 Még egyszer a „szerémi zöld". Fekete Izdor 600 Vesszők és ojtványok eladása külföldre. Tausig Zsigmond. _ 600 Hogyan rendezzük be az akácztakaró termelést ?___ 600 Atkák a csemegeborokban 601 Kérdések és feleletek 601 Különfélék. ... 601 Védekezés a szőlősodrópille álczája ellen. Hoffmann Gyula. ... ... 601 Amerikai palaczköblögető készülék. 602 Vegyes hirek 602 A szénkéneg mizéria - — — 602 A freiburgi szőlészeti kongresszus tárgyalásai. 602 Tudósítások 603 A bpesti központi vásárcsarnok gyümölcsárujegyzése - - - — — 603 Levélszekrény 604 Kiadóhivatali üzenetek 604 Előfizetési felhívás. A ,,Borászati Lapok" olvasóit tisztelettel kérjük,ny nyitsák meg mielőbb előfizetésüket, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. Kérjük terjeszszék körükben lapunkat. Legalább féléves új előfizetők firfiT ingyen kapják a Magyarország nőlőtfizetésító múltja és jelene czimü millenniumi diszmüvet (bolti ára 3 frt), mely felöleli és 361 nagy album alaku oldalán 360 ábrával tárgyalja a szőlőmivelés egészét és leír 80 magán szőlőtelepet. A „Borászati Lapok" előfizetési ára: Egész évre • 5 frt — kr. Fél évre ... 2 „ 50 „ iVegyed évre 1 „ 25 „ A természetes bor védelme. II. Budapest, 1897. okt. 8-án. Az 1893 . V. t.-cz. végrehajtási rendeletének második része a törvény ellenőrzésével és a kiszabandó büntetések alkalmazásának részletezésével foglalkozik. Ezen részt tartjuk ma az új formában is a rendelet leggyengébb oldalának, igaz, hogy a meglevő törvény határait a miniszterek már rendeleti úton ki nem terjeszthették. De éppen azért gondoljuk, hogy mélyreható fordulatot új törvény hozatala nélkül nem remélhetünk. Az ellenőrzés formája ellen kifogásunk most sincs, de van az intenzivitás, a szigor ellen egyrészről, másrészről pedig a kiszabott büntetések nagysága ellen. Ez utóbbi ugyan nem a rendelet, hanem a törvény alaphibája. A pénzbüntetés maximumának határt szabni nézetem szerint nem helyes, mert ezen maximummal csak a borhamisítás kisebb vagy nagyobb beszámíthatóságát, az enyhítő vagy súlyosbító körülmények mérvét lehet sújtani, nem pedig a mennyiséget. A maximumot alkalmazni lehet néhány hektoliteres hamisításoknál is, ha azok ismétlődnek és oly mellékkörülmények forognak fenn, melyek azt mutatják, hogy megátalkodott hamisítóval állunk szemben. De szinte tehetetlen a törvény oly borpancsolóval szemben, aki nagyban, ezer hektoliterenként mintegy gyárilag állítja elő a hamisított italt. Lehetséges, hogy azon maximális büntetés ötvenedrészét sem teszi ki annak, amit a hamisító egy évben nyert törvényellenes manipulációival. Talán évek telnek, amíg egyszer rajta veszt és bátran beleveheti üzleti rizikójába a 300 frtos maximális pénzbüntetést. A második részben a következő változtatásokat találjuk az eredeti javaslattal szemben . A 8. §. a büntetések nagyságával foglalkozik és megállapítja, hogy mikor alkalmazandók az illető büntetések. A javaslatban itt egy szakasz foglaltatott, melyet csodálkozásunkra az életbe léptetett rendeletben hiába keresünk. Ugyanis a javaslat értelmében A) pont szerint (tehát fogház és pénzbüntetéssel) a borkezelésben hibás egyén is büntetendő. Ezen szakasz így hangzott: „A mesterséges bor készítőjével azonos elbánás alá esik, tehát a fenti A) pont szerint büntetendő, aki a természetes bort, vagy a törvény 3. §-ában említett egyéb italotokat, a jelen végrehajtási rendelet 2. és 4. §§-aiban foglalt rendelkezések ellenére, tiltott módon kezelte. Hogy miért maradt ki ezen szakasz, az igazán érthetetlen, de komolyan tartunk tőle, hogy az lesz az egérútja a borhamisítóknak, mert a mostani rendelet tényleg csak a hamis bor készítőjét és forgalomba hozóját sújtja, azt, aki törvényellenesen kezeli a bort, az felelősségre sem vonható. Új ezen rendeletben a 9. §. utolsó bekezdése, mely a hírlapi közzétételre vonatkozik. Ugyanis az eddig érvényes rendeletben a hírlapi közzététel a büntetés esetleges szigorítására szolgált s igy csak igen súlyos esetekben vagy ismétlődés esetén alkalmaztatott. Most pedig ugy áll a dolog, hogy amennyiben valaki az A) pont szerint, mely a hamis bor gyártására vagy készítésére vonatkozik, találtatott vétkesnek az erre vonatkozó ítélet rendesen közzéteendő a hírlapokban, s amennyiben ez elmaradna, úgy a közzététel mellőzésének okai az ítéletben mindig felemlítendők. „Olyan esetekben tehát, amidőn daczára annak, hogy a panasztott mesterséges bor készítése vagy gyártása miatt ítéltetik el, a hatóság az ítélet hírlapi közzétételét az ítéletben nem mondja ki, a közzététel mellőzése mindig indokolandó". Igen fontosnak tartjuk azon két szakaszt, melyet a 12. §-nál láttak szükségesnek belecsúsztatok Az első a közigazgatási hatóságok által tartandó borellenőrzési szemlékre vonatkozik. A mi avult közigazgatási rendszerünk, mellett, ahol községi elöljáróink s főszolgabíróink munkával annyira túl vannak halmozva, könnyen megeshetik, hogy az ily ellenőrzési szemlék megtartására még akkor sem érne rá a hivatott közeg, ha pozitív bejelentés is érkezik hozzá. Hogy pedig éppen a megyénél bármi bajos felülről jövő sürgetést vagy intést kieszközölni, az senki előtt sem titok. Már most azért lehető lesz az illetékes miniszter Borsajtó. BORSAJTÓK, SZŐLŐZÚZÓK és GYÜMÖLCSDARÁLÓK jutányos árak és kedvező fizetési feltételek mellett a legnagyobb választékban kaphatók UMRATH ÉS TÁRSA mezőgazd. gépgyárosoknál, BUDAPESTEN, V. ker., Váczi-körut 60. szám. Árjecijraéls Iciirámatra, ingyen és bérnyelvtre scüldetils. BARQA TTATNIJAT a szakemberek által legjobbnak elismert eredeti franczia Mabille rendszerben DlillJflavi IiJAIi gyártják, melynek előnye, hogy a sajtolásnál a legcsekélyebb erőkifejtésre van szükség és amellett kettős működésük, folytánaz emelt várúdnak úgy előrenyomása, mint visszahúzásánál működnek) többet és jobban sajtolnak, mint bármely más szerkezetű borprések, az ugyanitt látható ábrák szerint bogyozó készülékkel, vagy anélkül szállítunk. SZOLŐZUZOKAT a mregresidelésekeb idejekorán, kérjük eszközölni. Szőlőzuzó bogyozó nélkül. Szőlőzúzó bogyoróval.Mai számunk 18 oldal.