Borászati Lapok – 31. évfolyam – 1899. 27-52. sz.
1899-10-22 / 43. sz
41. SZÁM. 31-IK. ÉVFOLYAM. •768 kezelt szőlőkben is. A qualitás jó s ennek folytán az árak is javultak, ma már 16 —18 frtot fizetnek egy hektoliter mustborért. Halas. A szüreti eredmények, amint az már a nyár folyamán mindjobban láthatóvá lett, tényleg rosszabbak a gyenge közepes átlagnál. A holdankinti termést csak 5 hektoliterre lehet taksálni. A penészgomba és lisztharmat nagy sok kárt okozott az összes szőlőkben. Lepsény (Veszprém megye.) A szüret többnyire nagyon különböző eredménynyel befejeztetett , a jól kezelt és gondozott szőlők terméshozama kielégítő volt, míg a felületesen kezelt szőlők terméshozama, ez pedig a túlnyomó, gyenge közepes eredménynyel végződött. A must meglehetős jó. Mácsa. (Aradm.) A sok csapás daczára elég jól ütött be a szüret, főkép minőségileg , mennyiségileg a terméseredmény hat. holdankint 25 — 40 hektoliter között ingadozik. A szőlőforgalom Arad megyében igen kiterjedt volt, külföldre is sokat exportáltak. Abony (Pest megye.) A szüret nagyobbára már megtörtént; az eredmény bár sok kárt okozott a lisztharmat, kielégítő és jó, a minőség is meglehetős jó. Szakás. (Nógrád megye.) A szürettel elkészültek már a termelők, különben sem volt nagyon sok munka vele, amennyiben egyes helyeket kivéve az eredmény többnyire gyengébb volt a rendesnél. Néhol igen jól sikerült a termés nemcsak minőségileg, hanem mennyiségileg is. Temes-Kubin: A szüreti munkálatok még folynak; a termés meglehetős jó, különösen a jól megmivelt szőlőkben. A qualitás is a munka milyenségével függött össze. A mustárak 12—24 frt között változtak. A legolcsóbb mustot vásárolták a homoki szőlőkből. Tóth. (Győr megye.) A szüretet már befejezték ; az eredmény nem felel meg a hozzáfűzött reményeknek, amennyiben az átlagos terméshozam kat. holdankint legfeljebb 5—7 hektoliterre tehető. A must eléggé jó minőségű s a homoki termés ára hektoliterenkint 18 frt. Mátészalka. (Szatmárm.) A szürethez már hozzáfogtak a bortermelők; az eredmény nem valami fényes, mert az átlagos terméshozamot legfeljebb 10 hektoliterre lehet becsülni kat, holdankint. A must jó édes és tartható lesz a bor is. Kereskedelembe eddig még kevés ment át. Bébe. (Pozsony megye.) A szürettel néhol már elkészültek a gazdák; a termés úgy minőségileg, mint mennyiségileg nagyobbára kielégítő és itt-ott jó. A Kárpátok alján is meglehetős jó szüretre van kilátás; itt csak most fogtak hozzá a szürethez. Gyümölcs kevés termett. Az amerikai arany vesszők, úgyszintén az ojtványok is igen szépek ; a zöldojtványok is már többnyire beérettek, t. i. azoké, akik rendes időben végezték az ojtást. Nálunk a zöldojtás igen szép eredményt mutat, 80—85 — 90% ot is elértek az ügyesebb ojtók ; legjobban sikerült a gummfojtószalaggal készült zöldojtás, amely nálam 95%-ot is elért. Ültetéseink igen szépen szaporodnak, de csak azóta, mióta az agrárkölcsönt életbe léptették, mert másképpen pénze nem lett volna rá a szegényebb sorsú, de mégis szorgalmas népünknek. Nálunk borhamisítás még eddig nem észleltetett, mivel nagy borkereskedés nem űzetik, kisebb termelők pedig ehez nem értenek, meg nincsen is módjukban. B.-Diószeg. (Sándor József tudósitása). 1899. évi szept. 28-án. Nálunk a szőlő igen szépen ki van fejlődve, ami fürtök megmaradtak, de a kényesebb természetűek nagyon lerúgták a virágzáskor uralkodott hideg időjárás miatt. Ami bor lesz, az jó lesz, hacsak a sok eső, amely most beköszöntött, el nem rontja, egy mennyiség mint minőség tekintetében jó szüretet várunk, kivéve egyes dűlőket, amelyeket még virágzás előtt tönkre vert a jégeső. Szerencse, hogy a hegyünknek csak kis részét érte igen nagy mértékben. Nálunk a szüret október 20-án lesz, ami még elég idő arra, hogy a már most is meglehetősen kifejlődött szőlőfürt tökéletesen megérhessen. Most már kezdenek az eső miatt a szemek kihasadozni, amiből azt lehet következtetni, hogy ha a hátra levő idő jó meleg napokkal folyik le, szőlőfürtjeink asszusak lesznek, amelyből jó bort várhatunk. Nálunk csemegeszőlőeladás nem történik, mivel itt csak bort termő szőlőre fektetjük a súlyt. Rácz Almás. [Bajor József tudósítása,) 1899 október 12. Egész szeptember hónapban száraz volt az időjárás, ennélfogva kedvezett is a szőlő érésének, úgy hogy a peronospórától és lisztharmattól erősen megtámadott fürtök is várakozáson felül beértek. A termés általában nagyobb lett, mint amire számítottunk, a minőség azonban gyengébb a tavalyinál. A must czukortartalma 14—15% Pillitz szerint. Hogy a minőség gyengébb a mult évinél, az részben a lisztharmatnak, részben pedig a peronosporának tulajdonítható, mely ellen a védekezés nem mindenütt sikerül, mert a sok esők lemosták az oldatot. Átlagban a termés egy magyar holdon jól beállított homoki szőlőkön 20 hektoliterre, a szénkéneggel fentartott szőlőkön pedig 12 hektoliterre tehető. Mennyiségre tehát több, mint a múlt évben. Csemegeszőlőt nem sokat adtak el. A finomabb fajtákat Budapestre szállították 20—25 krjával. A közönségesebb fajok 15—20 krjával keltek. Czefrét adtak el és pedig magyar akóját (56 liter) 4—5 forintért minőség szerint, de mindig keverten a fajtákat. Egy nagyobb eladás is történt , ahol métermázsáját a kevert borszőlőnek 8 fitért vette meg a vevő a tőkén. Az amerkai anyatelepeken a vesszők szépen élnek. A Rupestris montikolakon szór-ványosan fellépett az ankaknózis, a vesszőbenjelentékenyebb kárt nem okozott. Hazai vesszőjkön a lisztharmat okozta bántalmak láthatók. • A fás ojtványok nagyon szépek, a védekezés teljesen elkerült a gombabetegtségek ellen ; várható jó ojtvány 30 — 35%. Zöldostás kevés készült ; figyelembe nem vehető. Az újabb telepítések megindultak és évről-évre szaporodnak. Homokterületek jobbára be vannak ültetve; most a kipusztult szőlőterületeket kezdik ültetni szénkénegre, mert a talaj mésztartalma magas. Borhamisítás elleni rendeletet még nem hajtottak végre. Olasz bort nem szállítottak, mert a szigetségből és a paksi nagy településekből bőven el van látva község. t*yn la-JTováncza. (Tolnám.) Mándich Lázár tudósítása. Okt. 20-án. A szőlő fejlődésére és érésére az időjárás nem volt éppen a legkedvezőbb, amennyiben a két hónapon át tartó szárazság folytán a szemek nem fejlődtek. Később — habár nagy mértékben nem, is — a lisztharmat lépett fel, és az utána következő szeptemberi esőzések a szőlő egyj részének rothadását okozták, mi egyeseknél a korai szüretet, többeknél pedig a kétizbeni szedést eredményezték. Mennyiségileg, ha teljesen nem felelt is meg a várakozásnak, mind a mellett felülmulta a tavalyit, de minőségileg is, főkép kik a szedéssel nem siettek, jobb lett a tavalyinál. 1899. október hó 8. Mustmérőt még nálunk nem használnak, s így a must cukortartalma megállapítható nem volt. A termési átlagot holdanként meghatározni nem lehet, miután szőleink jobbára új ültetések, és ami a régi szőlőkből még termőképes állapotban van, az is a filloxéra pusztítása folytán nagyon hiányos. Vidékünkön a fősúlyt inkább a bor mintsem a csemegeszőlő termelésére fektetik, ennélfogva ez utóbbi eladásra nem kerül. Népünk az ideig még borszükségletét helyben vagy közel vidékről szerezheti be, irtózik az olasz bortól, azért csak nagyon kis mennyiségben kerül községünkbe. A jobb minőségű mustnak hektoliterje 22—26 frton, a közönségesnek pedig 16—20 frton vehető. Községünkben a szőlők rekonstruálásához nagyban látnak hozzá és örvendetes tényül említhetem azt, hogy — bár nagy része házaival rakja be szőlőjét — nem jelentéktelen azoknak száma, kik az amerikai vesszők rakásától sem idegenkednek, sőt akik kisérletképen próbálgatták is már, azok egész ambibiczióval fognak hozzá. A nemesítést Láczaiféle zöldojtással végzik, mely az idén 60—70 százalékot adott. Borhamisítások nálunk még nem divatosak. Készítenek ugyan törköly és czukorból az úgynevezett „kapásbort", de csak saját szükségletükre, melyet tavaszszal, a szőlőmunka beálltával fogyasztanak el. Kecskemét. (A „Bor. Lapok 11 tudósítójától.) Kecskemét város egész területén folyik a szüretelés. A termés igen középszerű agyminőség, valamint mennyiség tekintetében. Az idei szőlőtermést a virágzás kezdete óta egészen a leszüretelésig, folytonosan érték az egymást felváltó és követő csapások. Már a tavaszi virágzásnál megrongálta a termést a szeles és esős időjárás. Később nagy erővel lépett fel a peronospora viticola, majd a molypille. Közbe-közbe a jég is megdézsmálta és megcsúfította, végezetül pedig ellepte a lisztharmat, vagy pódium. Most szüret előtt pár nappal pedig egy hatalmas fagy adta meg a kegyelemdöfést. Ezekből látható, hogy bizonybizony keserves és siralmas kilátások között nézünk mi kecskemétiek az idei szüret elé. A borárak ilyen körülmények között nagyon silányak. Vevő nem is igen van, mert a hitvány szőlőt és annak hitvány levét nem igen meri megvenni senki. A törkösbor hektoliterje 7—8 forinton kel, mig a szürt must hektoliterjét 9—10—11 forintért vesztegetik, sőt itt-ott, a legjaváért még 12 forintot is merészelnek adni. A „Miklós" szőlőtelep is árverésen adta el a termelését és elkelt métermázsája átlag 7 forint 35 krajczárért. A kecskeméti bor börze, a hol ilyenkor már más esztendőkben élénk élet szokott uralkodni, szomorú képet nyújt.. A külföldi pénzes zsidók, a tagbaszakadt szenzálok, pufók arczú degez bugyelláris, pesti kormárosok rendes alakjai nem láthatók sehol ! Egy pár vékonyabb nyakú és kisebb pénzű helybeli kereskedő lézeng a börzén és szinte kegyelemszámba megy, ha valakitől megveszi a termést. Válogat, mint diák a vadkörtében. Ilyen szomorúra vált az idén a kecskeméti szüret Nyíregyháza. (A „Bor. Lapok" tudósítása.) A múlt héten voltak a nyíregyházi szőlőskertekben a szüretek. Bor kevés van és nem is jó, mert a sok eső a szőlőnek majdnem felét elrothasztotta. A megrothadt szőlőből pedig kevés és rossz bort szűrtek. Az épen maradt gerezdek bogyói pedig nem értek meg kellően, de a gazdák nem mertek várni a szürettel, mert féltek egy bekövetkező második esőzéstől, amikor az egész termés tönkre ment volna. A közönséges kerti bor 10—13 frtért kelt hektoliterenként. Az újonnan tenyésztett, tehát nemesebb fajú szőlőkből előállított borért azonban 20 frt körül adnak.