Borászati Lapok – 31. évfolyam – 1899. 27-52. sz.

1899-10-22 / 43. sz

41. SZÁM. 31-IK. ÉVFOLYAM. •768 kezelt szőlőkben is. A qualitás jó s ennek folytán az árak is javultak, ma már 16 —18 frtot fizetnek egy hektoliter mustborért. Halas. A szüreti eredmények, a­mint az már a nyár folyamán mindjobban láthatóvá lett, tényleg rosszabbak a gyenge közepes átlag­nál. A holdankinti termést csak 5 hektoliterre lehet taksálni. A penészgomba és lisztharmat nagy sok kárt okozott az összes szőlőkben. Lepsény (Veszprém megye.) A szüret több­nyire nagyon különböző eredménynyel befejez­tetett , a jól kezelt és gondozott szőlők termés­hozama kielégítő volt, míg a felületesen kezelt szőlők terméshozama, ez pedig a túlnyomó, gyenge közepes eredménynyel végződött. A must meglehetős jó. Mácsa. (Aradm.) A sok csapás daczára elég jól ütött be a szüret, főkép minőségileg , mennyiségileg a terméseredmény hat. holdan­kint 25 — 40 hektoliter között ingadozik. A szőlőforgalom Arad megyében igen kiterjedt volt, külföldre is sokat exportáltak. Abony (Pest megye.) A szüret nagyobbára már megtörtént; az eredmény bár sok kárt okozott a lisztharmat, kielégítő és jó, a minőség is meglehetős jó. Szakás. (Nógrád megye.) A szürettel­ elké­szültek már a termelők, különben sem volt nagyon sok munka vele, a­mennyiben egyes helyeket kivéve az eredmény többnyire gyengébb volt a rendesnél. Néhol igen jól sikerült a termés nemcsak minőségileg, hanem mennyi­ségileg is. Temes-Kubin: A szüreti munkálatok még folynak; a termés meglehetős jó, különösen a jól megmivelt szőlőkben. A qualitás is a munka milyenségével függött össze. A mustárak 12—24 frt között változtak. A legolcsóbb mustot vásárolták a homoki szőlőkből. Tóth. (Győr megye.) A szüretet már befe­jezték ; az eredmény nem felel meg a hozzá­fűzött reményeknek, amennyiben az átlagos terméshozam kat. holdankint legfeljebb 5—7 hektoliterre tehető. A must eléggé jó minőségű s a homoki termés ára hektoliterenkint 18 frt. Mátészalka. (Szatmárm.) A szürethez már hozzáfogtak a bortermelők; az eredmény nem valami fényes, mert az átlagos terméshozamot legfeljebb 10 hektoliterre lehet becsülni kat, holdankint. A must jó édes és tartható lesz a bor is. Kereskedelembe eddig még kevés ment át. Béb­e. (Pozsony megye.) A szürettel néhol már elkészültek a gazdák; a termés úgy minő­ségileg, mint mennyiségileg nagyobbára kielé­gítő és itt-ott jó. A Kárpátok alján is meglehe­tős jó szüretre van kilátás; itt csak most fogtak hozzá a szürethez. Gyümölcs kevés termett. Az amerikai arany vesszők, úgyszintén az ojtványok is igen szépek ; a zöldojtványok is már többnyire beérettek, t. i. azoké, akik ren­des időben végezték az ojtást. Nálunk a zöld­ojtás igen szép eredményt mutat, 80—85 — 90% ot is elértek az ügyesebb ojtók ; legjob­ban sikerült a gummfojtószalaggal készült zöldojtás, amely nálam 95%-ot is elért. Ültetéseink igen szépen szaporodnak, de csak azóta, mióta az agrárkölcsönt életbe léptet­ték, mert másképpen pénze nem lett volna rá a szegényebb sorsú, de mégis szorgalmas népünknek. Nálunk borhamisítás még eddig nem ész­leltetett, mivel nagy borkereskedés nem űzetik, kisebb termelők pedig ehez nem értenek, meg nincsen is módjukban. B.-Diószeg. (Sándor József tudósitása). 1899. évi szept. 28-án. Nálunk a szőlő igen szépen ki van fejlődve, ami fürtök megmaradtak, de a kényesebb ter­mészetűek nagyon lerúgták a virágzáskor ural­kodott hideg időjárás miatt. Ami bor lesz, az jó lesz, hacsak a sok eső, amely most bekö­szöntött, el nem rontja, egy mennyiség mint minőség tekintetében jó szüretet­ várunk, ki­véve egyes dűlőket, amelyeket még virágzás előtt tönkre vert a jégeső. Szerencse, hogy a hegyünknek csak kis részét érte igen nagy mértékben. Nálunk a szüret október 20-án lesz, ami még elég idő arra, hogy a már most is meg­lehetősen kifejlődött szőlőfürt tökéletesen meg­érhessen. Most már kezdenek az eső miatt a szemek kihasadozni, amiből azt lehet követ­keztetni, hogy ha a hátra levő idő jó meleg napokkal folyik le, szőlőfürtjeink asszusak lesz­nek­, amelyből jó bort várhatunk. Nálunk csemegeszőlőeladás nem történik, mivel itt csak bort termő szőlőre fektetjük a­­ súlyt. Rácz­ Almás. [Bajor József tudósítása,) 1899 október 12. Egész szeptember hónapban száraz volt az időjárás, ennélfogva kedvezett is a szőlő érésének, úgy hogy a peronospórától és liszt­harmattól erősen megtámadott fürtök is vára­kozáson felül beértek. A termés általában na­gyobb lett, mint amire számítottunk, a minő­ség azonban gyengébb a tavalyinál. A must czukortartalma 14—15% Pillitz szerint. Hogy a minőség gyengébb a mult évi­nél, az részben a lisztharmatnak, részben pe­dig a peronosporának tulajdonítható, mely ellen a védekezés nem mindenütt sikerül, mert a sok esők lemosták az oldatot. Átlagban a termés egy magyar holdon jól beállított ho­moki szőlőkön 20 hektoliterre, a szénkéneggel fentartott szőlőkön pedig 12 hektoliterre te­hető. Mennyiségre tehát több, mint a múlt évben. Csemegeszőlőt nem sokat adtak el. A finomabb fajtákat Budapestre szállították 20—25 krjával. A közönségesebb fajok 15—20 krjával keltek. Czefrét adtak el és pedig magyar akóját (56 liter) 4—5 forintért minőség szerint, de mindig keverten a fajtákat. Egy nagyobb el­adás is történt , a­hol métermázsáját a ke­vert borszőlőnek 8 fitért vette meg a vevő a tőkén. Az amer­kai anyatelepeken a vesszők szépen élnek. A Rupestris montikolakon szór-­­­ványosan fellépett az ank­aknózis, a vesszőben­­jelentékenyebb kárt nem okozott. Hazai vessző­­j­kön a lisztharmat okozta bántalmak láthatók. • A fás ojtványok n­agyon szépek, a védekezés tel­­j­­esen elkerült a gombabetegtségek ellen ; vár­ható jó ojtvány 30 — 35%. Zöldostás kevés ké­szült ; figyelembe nem vehető. Az újabb telepítések megindultak és év­ről-évre szaporodnak. Homokterületek jobbára be vannak ültetve; most a kipusztult szőlőte­rületeket kezdik ültetni szénkénegre, mert a talaj mésztartalma magas. Borhamisítás elleni rendeletet még nem hajtottak végre. Olasz bort nem szállítottak, mert a szigetségből és a paksi nagy települé­sekből bőven el van látva község. t*yn la-JTováncza. (Tolnám.) Mándich Lázár tudósítása. Okt. 20-án. A szőlő fe­jlődésére és érésére az idő­járás nem volt éppen a legkedvezőbb, amennyi­ben a két hónapon át tartó szárazság folytán a szemek nem fejlődtek. Később — habár nagy mértékben nem,­­ is — a lisztharmat lépett fel, és az utána következő szeptemberi esőzések a szőlő egy­­j részének rothadását okozták, mi egyeseknél a­­ korai szüretet, többeknél pedig a kétizbeni­­ szedést eredményezték. Mennyiségileg, ha teljesen nem felelt is meg a várakozásnak, mind a mellett felülmulta­­ a tavalyit, de minőségileg is, főkép kik a szedéssel nem siettek, jobb lett a tavalyinál. 1899. október hó 8. Mustmérőt még nálunk nem használnak, s így a must c­ukortartalma megállapítható nem volt. A termési átlagot holdanként meghatározni nem lehet, miután szőleink jobbára új ültetések, és a­mi a régi szőlőkből még termőképes állapotban van, az is a filloxéra pusztítása folytán nagyon hiányos. Vidékünkön a fősúlyt inkább a bor mintsem a csemegeszőlő termelésére fektetik, ennélfogva ez utóbbi eladásra nem kerül. Népünk az ideig még borszükségletét helyben vagy közel vidékről szerezheti be, irtózik az olasz bortól, azért csak nagyon kis mennyiségben kerül községünkbe. A jobb minőségű mustnak hektoliterje 22—26 frton, a közönségesnek pedig 16—20 frton vehető. Községünkben a szőlők rekonstruálásához nagyban látnak hozzá és örvendetes tényül említhetem azt, hogy — bár nagy része házai­val rakja be szőlőjét — nem jelentéktelen azoknak száma, kik az amerikai vesszők rakásától sem idegenkednek, sőt a­kik kisérlet­képen próbálgatták is már, azok egész ambi­biczióval fognak hozzá. A nemesítést Láczai­féle zöldojtással végzik, mely az idén 60—70 százalékot adott. Borhamisítások nálunk még nem divatosak. Készítenek ugyan törköly és czukorból az úgynevezett „kapásbort", de csak saját szük­ségletükre, melyet tavaszszal, a szőlőmunka beálltával fogyasztanak el. Kecskemét. (A „Bor. Lapok 11 tudósító­jától.) Kecskemét város egész területén folyik a szüretelés. A termés igen középszerű agy­minőség, valamint mennyiség tekintetében. Az idei szőlőtermést a virágzás kezdete óta egészen a leszüretelésig, folytonosan érték az egymást felváltó és követő csapások. Már a tavaszi virágzásnál megrongálta a termést a szeles és esős időjárás. Később nagy erővel lépett fel a peronospora viticola, majd a moly­pille. Közbe-közbe a jég is megdézsmálta és megcsúfította, végezetül pedig ellepte a liszt­harmat, vagy p­ódium. Most szüret előtt pár nappal pedig egy hatalmas fagy adta meg a kegyelemdöfést. Ezekből látható, hogy bizony­bizony keserves és siralmas kilátások között nézünk mi kecskemétiek az idei szüret elé. A borárak ilyen körülmények között nagyon silányak. Vevő nem is igen van, mert a hitvány szőlőt és annak hitvány levét nem igen meri megvenni senki. A törkös­bor hektoliterje 7—8 forinton kel, mig a s­zürt must hekto­literjét 9—10—11 forintért vesztegetik, sőt itt-ott, a legjaváért még 12 forintot is merészel­nek adni. A „Miklós" szőlőtelep is árverésen adta el a termelését és elkelt métermázsája átlag 7 forint 35 krajczárért. A kecskeméti bor börze, a hol ilyenkor már más esztendők­ben élénk élet szokott uralkodni, szomorú képet nyújt.. A külföldi pénzes zsidók, a tagba­szakadt szenzálok, pufók arczú degez bu­gyelláris, pesti kormárosok rendes alakjai nem láthatók sehol ! Egy pár vékonyabb nyakú és kisebb pénzű helybeli kereskedő lézeng a börzén és szinte kegyelemszámba megy, ha valakitől megveszi a termést. Válogat, mint diák a vadkörtében. Ilyen szomorúra vált az idén a kecskeméti szüret­ Nyíregyháza. (A „Bor. Lapok" tudósí­tása.) A múlt héten voltak a nyíregyházi szőlős­kertekben a szüretek. Bor kevés van és nem is jó, mert a sok eső a szőlőnek majdnem felét elrothasztotta. A megrothadt szőlőből pedig kevés és rossz bort szűrtek. Az épen maradt gerezdek bogyói pedig nem értek meg kellően, de a gazdák nem mertek várni a szürettel, mert féltek egy bekövetkező második esőzéstől, amikor az egész termés tönkre ment volna. A közönséges kerti bor 10—13 frtért kelt hektoliterenként. Az újonnan tenyésztett, tehát nemesebb fajú szőlőkből előállított borért azonban 20 frt körül adnak.

Next