Borászati Lapok – 32. évfolyam – 1900. 27-52. sz.

1900-07-01 / 27. sz

26. SZÁM. 32-IK ÉVFOLYAM. Rupestris X Monticola hylbrideki • A V. Rupestris és a V. Monticola fajok keresztezése folytán előállott hybridek között­­ a tenyésztésben természetes alig fordul elő, s mesterséges is alig egynehány van. Legnagyobb figyelmet érdemel közöttük a Rupestris X Mon­ticola 8. V. C.*) melyet Ravaz L. állított elő. Nagyban ezideig még nem ismerik. Csak a kísérleti telepekről. Szépen megállja helyét a száraz, sivár, köves és meszes talajokon is. De hőszüksége oly nagy, hogy az északi szőlő égöve alatt nem vegetálhatna s ezért vele bővebben foglalkozni felesleges. (L. 118. ábra.) Riparia X Rupestris hybridek. A rekonstrukczió két legnevezetesebb alanyának, a V. Ripariának és a V. Rupes­trisnek keresztezéséből előállott új egyedek a szőlőmibere előtt a közel­jövőben valószínűleg sokkal fontosabbakká lesznek mint a minők — különösen hazánkban, — egész napjainkig voltak. Széles alapon álló tapasztalatok a meszes talajok rekonstrukc­iója tekintetében a hybrideket eléje állítják mind a két szőlő­fajtának, szabályos terméshozamuk, kisebb hőszükségletük és a nedvesebb talajokhoz való alkalmazkodásuk pedig feltétlenül elébe teszi őket a Rupestris-fajnak. De e két fajta keresztezéséből előállott nagyszámú hybrid nem mind értékes: a ter­mészetes hybridek közül pusztán egy változ­vány érdemel említést, de a mesterséges hyb­ridek ezt az egyet is minden tekintetben felül­múlják. A Riparia-Rupestrisek, mint természetes hybridek Amerikában igen el vannak terjedve; erdőségekben, köves, meszes helyeken s a folyampartokon elszórtan vagy csoportosan tenyésznek. Európába még a legelső vessző­behozatal alkalmával eljutottak. Közöttük el­került egy változvány, melyet Jaeger H. még Amerikában selektált és Riparia X Rupestris Gigantesque-nek nevezett el. E hybrid Dél-Francziaországban igen erőteljesen növő és nagyon szép s talán értékesnek is volna mond­ható, ha nála jobbak már nem keletkeztek volna. Sokkal jobbak azonban a mestersége­sen előállított társai, melyek több meszet képesek elviselni, adaptálódási képességük is nagyobb. A természetes hybridek közül két nagy hybrideurnek, Milliárdét és Couderc 3306 és 3309 számú hybridjét kell elsősorban meg­említenünk. Mind a három az amerikai fajok korszakának első éveiben született s így róluk meglehetős­bő tapasztalatokat lehetett már szerezni és értékük ma már eléggé meg van állapítva. A Riparia és a Rupestris fajok általá­nos leírásánál láttuk a szülők értékét, tenyész­tési előnyeit és hátrányait a különféle talaj és klimatológiai viszonyok között. Ezek után könnyű lesz számot adni a belőlük keletkezett ivadékok értékéről. A Ripariának nagy előnye, hogy neki megfelelő talajon termékeny, a rövidebb vege­táczionális idő alatt is jól viselkedik, stb. de viszont hátránya, hogy a meszes talajokat nem tűrheti. A Rupestrisnél a dolog meg­fordul: inkább szereti a meszes talajt, de viszont rossz termőképességű, hosszabb vege­taczionális időre van szüksége stb. stb. A Riparia és Rupestris kereszteséből elő­állott hybridek a szülők előnyeit és hátrányait csak felerészben tartanák meg akkor, ha a hybridálási folyamat teljesen szabályosan folyt volna le. Az így előállott hybridnek meszes talajon a Ripariánál jobban kell sikerülnie, hőszükségletük a Rupestrisénél kisebb, termő­képességének magasabb fokra kell szállania, mint a Rupestrisen készült ojtványoké, stb. Ez az elméleti következtetés a gyakor­latban a fent elsorolt 10114., 3306. és 3309. *) S. V. C. — Station Viticole de Cognac. számú hybrideknél úgy látszik, mértéken túl is bevált, mert az új egyedek e jó tulajdon­ságai nemcsak hogy arányban állanak a szülők í jóságával, sőt azokénál sokkal fokozottabak. Az az adatgyűjtés, melyen e megálla­podottnak mondható tapasztalat alapul már nem pusztán kísérleti telepeken történt, hanem kiterjed igen nagy — e fajokkal beültetett — szőlőterületekre úgy Francziaország déli, mint közép vidékein. S Francziaországban a más­fajoknál láthatunk. Középmeszes, szárazabb természetű vagy köves talajokban nagy biza­lommal tenyészthetők. Mésztűrő képességüket Francziaországban a Rupestrisnél is magasabbra szokták becsülni, ugy hogy rendes körülmények között 20 — 35% mésztartalommal biró talajba is bátran ültetik őket. Pontos mésztűrő képes­ségét a kalozimeter adatai szerint meghatá­rozni képesek nem vagyunk, mert ez külön­féle körülményekhez képest változik , így gyakran tanig ismert hybridek között ezek a leghaszn­­ lálható, hogy e hybridek 50% mész mellett nálatosabbak. i is igen szépen fejlődnek kivált ha őszönként Talajszükségletük a Riparia X Rupestrisek- a Resseguier-féle módon vasgaliczczal rendesen nem olyan forma, mint a­milyet a Rupestris­­ bekenik őket. 116. ábra. Rupestris X Berlandieri No. 219 A. Millardet et de Grasset. 117. ábra. Rupestris Berlandieri 301. B. vagy 301—43—152 Millardet et de Grasset. 557 1900. junius hó 24.

Next