Borászati Lapok – 35. évfolyam – 1903. 1-26. sz.
1903-05-17 / 20. sz
20. SZÁM. 35-IK ÉVFOLYAM. Haberfelner Béla urad. erdész, Barakony. (1 K.) Havas Ferencz szőlőbirt, Budapest. (1 K.) Heindl Aladár sz. n. bírt., Pócsmegyer. Hevesmegyei Gazd. Egyesület, Gyöngyös. Hilberty János sz. t. kez., Komárom-Újváros. Horváth Jánosné sz. birt., Szatymaz. (5 K.) Inkey Pál báró nagybirt, Iharos-Berény. (9 K.) Kanitz Gyula dr. ügyvéd, Eger. (1 K.) Kenessey Lajos földb., Pettend. (8 K.) Könyves Sámuel száll. tul., Nagylak. (1 K.) Koppély Géza sz. n. birt., Hatvan. (9 K.) Körmöczy József sz. n. birt., Kecskemét. (1 K.) Kövér Viktor f. birt., Budapest. Korossy Emil ág. ev. lelk . Királyhalom. (1 K.) Krasznay Ferencz orsz. képv., Budapest. Leitner Ármin sz. birt., Jászberény. (9 K.) Levinstein Miksa földb., Kővágó-Eörs. Medák Lajos sz. t. kezelő, Tesmag. Mikes Kelemen gróf nagybirt., M.-Csesztve. (9 K) Morgás József szabó, Kaposvár. (1 K.) Nagykörösi Kertészeti Egyesület, Nagy-Kőrös. (9 K.) Nyitray Aurél M. A. V. főnök, Zimony. Nyomárkay Mihály sz. kez., Esterháza (1 K.) Orbán Ferencz ut. p. mester., S.-Vásárhely. Osztoics Péter földbirt, Nagy-Semlak. (1 K.) Paksi hegyközség (képv. Popovits Gy.) (1 K.) Pecz Károly sz. kirt., Budapest. Péter Sándor jegyző, Dömsöd. (1 K.) Polgár József galsai, kir. közjegyző, Hatvan. (1 K.) Popovics Péter albiró, M.-Radna. (1 K.) Prepelikay Péter főszolg., Temesvár. (1 K.) Réthy Aladár sz. és b. felügy., Budapest. Sagully Dániel sz. kezelő Esztergom. Sillay Béla száll., Pécs. (1 K.) Sladek Anna sz. birt. nő, Újpest. (1 K.) Steiner Ferencz ker., Arad. (9 K.) Steinhauser Rafael sz. birt., Eger. (9 K.) Szabó Ambrus dr. ügyvéd, Nagykőrös. (1 K.) Szabó József sz. birt., Tapolcza. Széchényi Ferencz gróf f. n. birt., Tarnócza. Szigeti Gyula Andor szol. felügy., Budapest. Szöllőssy Géza föld., Gárdony. (1 K.) Szórád. Mihály sz. birt., Lajosmizse. Szutrely Lipót kir. tanácsos, Baja. Szüts Jenő főszolg., Vaál. Tamássy Árpád n. birt., Felcsuth.. (9 K.) Theuerle Henrik sz. birt., Alsó-Nána. Weigl József sz. birt., Budapest. (1 K.) Werler Mária sz. birt., Szent-Endre. (1 K.) Wolkenstein Oszvald gr. v. b. t. t., B.-Keresztur. (1 K.) Zemplénmegyei Gazda Egyesület, S.-A.-Ujhely. (9 K.) Utólagosan fizettek a tagok közül: Baross Károly Budapest (75 K. 20), Goll János Budapest (9 K.), Duthy Ferencz Beregszász (8 K.), Kanitz Jenő Kolozsvár (1 K.), Kenyeres Lajos Babocsa (8 K.), Kiaber Mór Sopron (8 K.), Korosy Béla Budapest (8 K.), Lövy Emil Jász-Apáti (8 K.), Lövy Sándor Jankovácz (1 K.), Nagydorogi uradalom (8 K.), Bachler Ferencz Losoncz (8 K.), Raffai Ferencz Makó (100 K.), Raksányi Károly B.-Henye (8 K.), Szobonya Bertalan Királyhalom (9 K.), Tóth Károly Örkény (8 K.), Trusza Lajos Sz.-Somlyó (8 K.), Vékony Antal Tázlár (7 K. 20), Vuculescu Titus Borosjenő (8 K.) IRODALOM. Annales de l'institut central ampélologique royal hongrois czím alatt megjelent mű, mint előre jeleztük, a központi kísérleti állomás múlt évi jelentése franczia nyelven, Istvánffi Gyula dr. egyetemi tanár és intézeti igazgató kiadásában. Oly munka ez, melylyel külföldön is dicsőséget és szaktudomány terén haladásunk iránt teljes elismerést fog aratni ugy annak szerzője, amint maga az intézet. Nemzeti nyelvünket a mi vert nyugat nem érti, s igy azt, amit a közösen szolgált tudomány előbbrevitelének érdekében a nagy Feleletek. 70. felelet. Lúgosnak mily fajta való ? Lugosnak úgy a Muscat Frontignan rouge, valamint a Muscat Hambourg egyaránt alkalmas. Mindkét fajta középérésű. A Muscat Hambourg bővebben terem, a Muscat Frontignan rouge gyümölcse jobban eláll. Lugason minden fajta több de apróbb bogyójú fürtöt és jóval ízetlenebb, későbben érő gyümölcsöt terem, mint tőkefej művelés mellett. —thy. 71. felelet. Hányszor kell permetezni? A peronospóra (plasmopara viticola) Amerikából bevándorolt penészgomba, mely kizárólag a szőlő zöld részeinek belsejében, főleg pedig a szőlő levelekben él. A legparányibb porszemnél is kisebb fehér magva a többi penészgombák magvaival együtt a levegőben úszkál. Ha sötét kamrába a kulcslyukon vagy más kis nyíláson át besüt a napsugár, abban mindig millió és millió fényes szemcsét látunk hemzsegni s könnyű szerrel tapasztalhatjuk, hogy a látszólag legtisztább levegő is mennyire tele van ilyen ezer és ezerféle penészgomba csizmaggal vagyis spórával. Ezen parányi spórák a levegőben ide-oda úszkálnak, míg nem szélcsend idején lassanként leülepedvén finom por alakjában mindent bevonnak. Pl. a szobabútorra rakodó por nagyrésze is ilyen spórákból áll. A különféle tárgyakra ülepedett spórák nedves meleg időjárással kicsiráznak és megfelelő táplálék közelében gyorsan fejlődésnek s szaporodásnak is indulnak, amint azt a közönséges penésznél minden nap tapasztalhatjuk. Pl. a kenyér nedves meleg kamrában egy-kettőre megpenészedik, mig száraz szellős helyen kétannyi ideig is baj nélkül eláll. Ilyformán jutnak a plasmopara viticola spórái is a szőlő lombozatára és ott kellő meleg s nedvesség közbejöttével kicsiráznak. Szerencsénk, hogy a csirasejtből kibúvó parányi plasmoparagomba nem képes rögtön a szőlőlevél belsejébe hatolni, hanem előbb 2-3 órán át az eső- vagy harmatcseppből táplálkozni kénytelen, hogy megerősödvén a bőr apró nyílásain (pórusain) át a levél belsejébe bújhasson. Ugyanis a levél belsejébe jutott penészgombának többé semmi módon ártani nem lehet, azt a megejtett próbák szerint még a legerősebb választóvíz sem teszi tönkre. Ezért elengedhetetlenül szükséges a lombozatot előzetesen rézgalicz tartalmú oldattal sűrűn bepermetezni, hogy a lombozatra hulló minden egyes eső- vagy harmatcsepphez okvetlenül jusson rézgáhhoz, mikor is a csírázó plasmopara gomba abból inni kénytelen és elpusztul mielőbb a zöldrészek belsejébe bújhatott volna. Ezen felül megjegyzendő, hogy tavaszszal aránylag sokkal kevesebb plasmopara csírasejt úszkál a levegőben, mint később, továbbá csírázásához legalább 18° G hőmérséket igényel, ami kora tavaszszal, kivált esős vagy harmatos időben ritkán fordul elő; végül egyes szőlőfajták meglehetősen mentesek is a peronospórától, ami részint a lombozat sima, fényes voltában, részint a bőrszövet minőségében leli valószínű okát. Mindezeknél fogva világos, hogy egyes fajták, kivált keleti vagy délkeleti fekvésű szellős, napos szőlőben és száraz időjárás mellett permetezés nélkül is mentesek lehetnek a peronosporától*), továbbá kivételesen egyszeri permetezés is elég lehet, ha a bordós lé alaposan odatapadt a lombozathoz és a permetezés után nőtt lombozatot időnként lesarlózzuk, mint az a karó nélküli úgynevezett gyalog szőlőkben szokásos ; végül a peronospora ellen egyedül és kizárólagosan csakis az biztosít, ha kora tavasztól késő őszig folytonosan telides-tele van a szőlő lombozata rézgaliczos mészpettyekkel. —thy. 72. felelet. Az Alicante Bouschet és a Lacrima Christi egy faj-e ? A Lacrima Christi ősrégi, míg az Alicante Bouschet mesterséges úton előállított ujabb fajta. Hasonlóság csak annyi van köztük, hogy bogyóik leve sötét-piros, tehát az u. n. festőfajták közé tartoznak. A Lacrima Christi nem valami bőtermő, míg az Alicante Bouschet a penészedés (antraknózis) iránt rendkívül fogékony, miért is szaporítása nem ajánlható. A Puritán a lombozat alakja és a bor ize után ítélve valami muskotály és egy amerikai faj keresztezéséből előállított direkttermő fajta. Lombozata permetezés nélkül is jól ellenáll a peronosporának. Apró, sárgás bogyója és aránylag kevés fürtöt terem. Filloxera ellenálló képessége még nincs hivatalosan megállapítva. Ú ty. világgal közölni akarunk, azt oly nyelven kell annak tudomására juttatnunk, mely minden külföldi szakember számára hozzáférhetővé teszi. Azért nagyon helyeseljük és teljes elismerésünket fejezzük ki nagyrahivatott ampelológiai intézetünk igazgatója iránt, hogy sietett az intézet kísérleteinek számbavehető eredményeire mindjárt a külföld figyelmét is felkelteni. Somogy vármegye gazdasági monographiája agrárstatisztikai tanulmány irta dr. Hirsch Alfréd. Az előttünk fekvő könyv 110 oldalon tárgyalja Somogy megye gazdasági viszonyait úgy, amint a közgazdász szemei előtt, ki ítéletét a számok megcáfolhatlan adataiból meríti, előttünk feltárulnak. Az igen érdekes füzetnek azon részét, mely a szőlőmivelést és borászatot tárgyalja, lapunkban már előzetesen közöltük. Kérdések és feleletek. Kérdések. 73. kérdés. Mely szőlőfajok termelnek zamatos zöld bort ? 3000 •-ös Rup. monticolával beültetett területen jó pecsenyebort akarnék fehér szőlőből termelni. Azt szeretném, hogy borom zöldes szinü és zamatos legyen. Minthogy pedig a szőlőfajokat nem volt alkalmam gyakorlatilag tanulmányozni, szabad legyen a következő kérdéseimre választ kérnem : 1. A „ Juhfark" van-e oly bőtermő, mint az „Ezerjó, melyiknek jobb a bora s a „ Juhfark" rothad-e oly mérvben, mint az „Ezerjó" ? 2. A Bálint vagy Budai zöldet Rup. monticolába ojtva rossz virágzása okából tanácsos-e homokköves jó fekvésű hegyoldalba telepíteni? Normális időjáráskor juhfarkkal váltósorokba ültetve lehet-e tőle oly termést várni, mint a sárfehértől ? 3. Jó fekvésű hegyoldalba — ahol különben kitűnő fehér bor termett ezelőtt — mit czélszerűbb telepíteni? Erdeit — Piros Bakarral, avagy Juhfarkat — Budai zöld és Sárfehérrel váltó sorokban? 4. Az Erdei bora tisztán fehér-e az Ezerjóéval ? 5. Nem tanácsosabb-e a fentiek mellőzésével csupán olasz Rizlinget telepíteni ? Szegzárd, K. M. 74. kérdés. A préselt iborseprő veszíthetne értékéből ha szárítás közben fagyás éri; vevőm értéktelennek állított egy szállítmányt, mert azt fagyás érte ? Nyíregyháza. M. P. 1903. hó május 17. KÜLÖNFÉLÉK. Melasztakarmány készítése szőlőtörkölylyel vagy szőlőhajtásokkal. Ismeretes dolog, hogy a kipréselt törköly, illetőleg a levágott szőlőhajtások nem jelentéktelen mennyiségű tápanyagot tartalmaznak. A. Müntz *) Pl. a borházak, kámák falára futtatott lugastőkék is teljesen peronospóramentesek, mert az eresz miatt a lombozatot soha sem éri nedvesség.