Borászati Lapok – 35. évfolyam – 1903. 27-52. sz.

1903-07-12 / 28. sz

28. SZÁM. 35. ÉVFOLYAM. 505 TUDÓSÍTÁSOK. Paks.­ ­Münster Fülöp tudósitása.) Julius 1. Szőleink állásáról a következő­ket jelenthetem. Az olasz rizling, chasselas, madlaine fajok elvirágzottak, csak a kadarka, kövidinka virág­zik még, de ezek is rendben lesznek 5—6 nap múlván. Junius hó elején jó, csendes meleg idő­járás volt, annak köszönhetjük, hogy az eddig elvirágzott fajok közepes termést mutatnak. Csupán a kadarka hálátlan, mindenre reagál: időjárás, iloncza, szőlőmoly, ez utóbbi bántja leginkább. Az iloncza óriási kárt okozott az által, hogy a fejlődő, zsenge fürtöcskét a levél­hez szőtte, majd pedig a fürtre, annak sze­mecskéi, bogyói közé bábozta be magát és túl­zás nélkül merem állítani, hogy kárttevése meg­haladja a 25%-ot. A szőlőmoly ugyancsak erősen grasszál, mint még sohasem. Az első nemzedék már megkezdette beházodását, a fürtökben már nem találhatók. Szedéssel védekeztünk s most állítjuk majd fel az enyvezett lámpásokat. Kár­tétele 10—15%. Egészben és nagyban a termés nem ke­csegtető, mivel nagy része a szőlőknek, a korai tél miatt takaratlanul maradt, minek következ­tében a termőrügyek elfogytak. Ha még az iloncza és moly kártevését veszszük, csak avval vigasztalhatjuk magunkat, hogy ha kevesebb is lesz a hozam a tavalyi termésnél, de jobbak lesznek a borok és kereskedelmünknek könnyebb lesz azok értékesítése. A második permetezés is befejeztetett, befejeztetett azoknál, akik hívei a háromszori permetezésnek. Megszámlálni lehetne a paksi határban levő 4000 hold szőlősgazdáit, akik fenti módon védekeznek a peronospóra ellen. Pedig már általános tudat, hogy a helyes okszerű védekezés elősegíti a vessző és termőrügy beérését és mégis húzni, halasztani a perme­tezést amíg csak lehet, ez a balhit­­— sajnos — sok gazdánál. Így vagyunk a kénporozással is. Nincs több 30—40 védekezőnél, pedig az idei nedves tél és tavaszi esőzések nagyon előmozdították a lisztharmat spórájának képződését. De hiszem, hogy a tavalyi példa megtanítja a gazdáinkat és haladéktalanul hozzáfognak a futtatáshoz. Boraink alig kelnek , ami különben minde­nütt tapasztalható. Most itt az aratás, talán lesz kereslet, hisz a szőlőtermelőt igazán csak a remény tartja fenn. Reméljük a jó időjárást, a bő termést, jó árakat. Adja Isten, hogy ne csalódjunk. Borok ára minden kritikán aluli, de ami borainknak ára július, augusztus hóban javul, ekkor fogy el a készlet nagyobb része, ami főleg annak tulajdonítható, hogy termelőink a borukat nem kótyavetélik el, hanem megvárják a jobb, kedvezőbb konjunktúrát. Itteni szőlősgazda-körökben most erősen pertraktálják a „Természettudományi Közlöny" „Pótfüzeteinek" május havi czikkét, melyben Szilágyi vegyész az ország homoki borának analízisét közli és konstatálja, hogy a paksi borok a 30 homoki közül alkohol stb. tartalmat illetőleg a harmadik helyet foglalják el. S ez ismét az a bizonyos mentőcsalnak, amelyben bízunk. Kell, hogy jobb idők jöjjenek, hogy fáradsá­gunk, folyton tartó aggodalmunk és pénzáldoza­tunk a kellő megérdemelt jutalomban részesüljön. Csákberény,­­Udvardy János tudósí­tása.) Az időjárás folyton esős és hűvös 15—16°, mindazonáltal a hajtások igen szépek, üdezöld szinűek. A második kapálás, kötözés és perme­tezés megtörtént. A férfinapszám itt 1 K. 20 f., női napszám 1 korona. A borárak némileg ja­vultak, hektoliterenként 4 koronával s jelenleg a bor ára 40 korona. A szőlőmoly és perono­spóra kivételesen mutatkozik. Az idei termés reményen aluli fog lenni, a mult hóban 50%, de jelenleg már 75% hiány mutatkozik a tavalyi terméshez viszonyítva. Szentleányfalva. (Aradm.)­­Gyenge Ferencz tudósítása.) (Júl. 5.) A kedvezőtlen sok esős nap után szőlőinkben igen felszaporodtak a munkák, de legnagyobb hátrány az, hogy a permetezést nem végezhettük pontosan, s nem kellően védekezhettünk a szőlőbetegségek ellen, úgy, hogy a peronospóra sok szőlőinkben erősen fel­lépett, s hozzájárult az esős idő is, mely nagyon kedvező a terjedésére. Kis szőlősgazdák élénk aggodalommal panaszkodnak, mivel vidé­künkön még mind ezideig nem fordult elő, tehát majdnem teljesen ismeretlen, ép úgy, mint hazánkban még a nyolc­vanas év előtt, hogy nem ismerték. Nálunk körülbelül egy hónappal ezelőtt itt-ott mutatkozott némely tőkének levelei alsó részén képződő élősdi penészszerű gombák, melyek ma már terjedelmesen haladtak, s védekezésére erősen permetezünk, hol erősebben mutatkozik ott 3, sőt 3­5%-os rézgalicz-oldattal is permetezünk, mert kártétel tekintetében nem sokkal áll hátrább a peronospóra a filloxeránál. A franczia szőlőgazda a peronospórát tartja a szőlő legveszedelmesebb ellenségének és joggal, mert ha ellene nem védekezünk, akkor 3—5 év alatt teljesen kipusztítja a szőlőt. Zöldostványaink szépen erednek, szép állandó melegre fordult az idő, valamint egyéb szőlőmunkálatokra is. Napszámot fizetünk 1'60—2*— koronát is férfiaknak, nőknek pedig 1-20—1­40 koronát. Egyébként szőlőterméseink igen szépek, csak a boráraink emelkedésére volna nagyobb kilátásunk. Szentleányfalva.­­Gyenge Ferencz tudósitása.) Jun. 20. A folytonos esős időszakok szőlőink munkáiban igen hátráltatnak, úgy, hogy egész héten alig bírunk 2—3 napot dol­gozni, kacsozással, kötözéssel kissé hátra maradtunk, a második kapáláshoz is minden erővel hozzá foghatunk, a dudvák lábra kaptak erősen az esős időkben. Zöldojtványok készí­tése folyamatban van, az alanyok igen szépen fejlődtek, a második permetezés is megkezdő­dött, szőlőink igen szépen mutatkoznak, az újonan telepített szőlők is szépek. Napszám­viszonyok, rendesek férfiak 60—70 kr., nőknek 40—50 krajczárt fizetünk, borárak emelkedése nagyon gyenge, sok a készlet a vevőközönség­hez képest. Versend. (Reigl Lipót tudósítása.) Jun. 21. A gyakori záporeső a szőlő virágzására káros hatással volt, sok korán virágzó faj zúgott, a virágzás még egyre tart. A sok esőnek tulajdonítható a sok chlorotikus szőlő, az idén feltűnő sok van. A szőlők fejlődése az idén egyenlőtlen, némely faj, mint az ezerjó, csak most indult fejlődésnek. A zöldojtás befejezés­nél­ van, 75—90% eredménynyel. A napszám felszökött 1 K. 40, 1 K. 60 fillérre a permete­zők részére, második kapálás és permetezés folyamatban van. Borok még nagyobb része megvannak, kereskedőnem jön, csak korcsmáro­sok vesznek kisebb mennyiségben. Jankovácz,­­Schöffer Salamon tudósí­tása.­ Június 22. Május hóban kedvező esők voltak, de június hóban sokkal erősebbek, na­ponta igen sok nagy eső járt, ami a szőlőkre nem hasznos. Most a legszebb virágzásban állanak a szőlők, és igen szép termésre van kilátás. Hogy ez a sok eső kárt tett-e a sző­lőben, még nem tudjuk, mert ha csinált is, nem lehet sok. Az eddig létesült szőlőket ma még tekintetbe sem lehet venni. A szőlőbirtokosok, kiknek 4 évi ültetésük van, a múlt évben pár hektó termést, ez idén nagy összeget vár­nak, ha tovább nem éri őket baj. A gyümölcs­ről nem lehet sokat ínni, mert ami szokott itt teremni, még a tizedrésze sem marad meg. Most csak meggy és cseresznye van eddig érésben. 1903. julius hó 12. Hadrév.­­Szabó Ferencz tudósitása.) Junius 24. Szőleink a kedvező időjárásban a virágzáson keresztül estek, a szemek most már szépen fejlődnek, még a rugófajokon sem ta­pasztaltam, hogy elrúgtak volna, így ha kedvező időjárás fog lenni a nyáron is, igen szép ter­mésre számíthatunk. A zöldojtást elvégeztük s az előbb ojtottak után ítélve, szép fogamzási százalékra számíthatunk. Időszaki munkáink a harmatgyökerek leszedése, kötözés, kapálás és a második permetezés. Peronosporát idáig még nem találtam, állatellenségek közül elvétve le­het találni Rinchytes berületi és Eumulpus vitis bogarakat, melyek ellen összeszedéssel véde­kezünk. Eladó borkészlet vidékünkön nincs. J­agy-Teremia. (Weiner Ferencz tudó­sítása.) Jun. 25. Az időjárás nálunk a szőlőker­teinkre kedvezőtlen volt június elejétől máig. Sok esőnk volt, mondhatjuk, hogy ha egy szép na­punk volt, volt biztosan rá 2 napig nagy esőnk, csak egyszer fordult eddig elő, hogy 2 napig egymásután nem volt eső, de azért folyton borús. Ily időjárás mellett nagyon visszama­radtunk szőlőmunkáinkkal, gyakran kellett félbe­szakítani. Az első kötözés daczára a nagy eső­zésnek, nagyobbrészt be van fejezve, a má­sodik permetezést csak most kezdhettük meg. A zöldastást az idén később fejezhetjük be, mint tavaly, mivel sok vad tőkék elfagytak, újból kezdtek kihajtani, sok utóhajtásaink vannak, legalább 2 héttel későbbre terjed, televényes talajunkban szépen fejlődtek. A munkáshiányon most is úgy segítettünk, hogy Világos, Ménes-Gyorokról hozattunk munkásokat, kik már csak naponta 3 koronáért s élelmezéssel végezték az előforduló munkákat. A borárak úgyszólván változatlanul maradtak. Volna vevő rá, de­­borkészleteinket nagyobbrészt eladtuk már s a kinek még van, azt tartja. Temesku­n.­­Papp József tudósitása.) Tavaszi fagy­itól szőleink egyrészt virágzásban, másrészt pedig a mindennapi esőzésektől szen­vedtek, úgy, hogy vannak fajok, amelyek tel­jesen elhullajtanak, csupán az olasz rizling és kövidinka állja meg helyét e tekintetben. El­érkezett az idő a másodszori kötözés, másod­szori kapálás és permetezésre, de az alkalmat­lan időjárás következtében egyet sem lehet végrehajtani, mivel nincsen oly nap, amelyen az esőzés a munkát meg ne akadályozná, s ezen időjárás következtében a még megmara­dandó szőlőfürteink is szenvednek. A gaz ellepi szőleinket, s mivel permetezni nem lehet, a peronospóra is elhatalmasodik. A kellemetlen időjárás következtében oda jutunk, minthogy más mezőgazdasági munkát sem lehet végez­hetni, hogy munkásokat sem fogunk kaphatni, ebből kifolyólag a már előre látható gyenge termés mellett a szőlő megmunkálása aránylag sokkal többe fog kerülni mint a rendes évjárat­ban, már ez is képez 5% veszteséget. Szőleink nagyobb részben elvirágzottak. Az idei ültetés szépen fejlődik, bár a pajor bogár sok kárt okoz benne. Borárak változatlan rosszak. Vevő sem akad, mivel a kereskedelmi világ előtt ismeretlen vidékünk, holott az országban egyik legjobb szőlőtermelő helye a miénk és borunk minőségével dicsekedhetünk. LEVÉLSZEKRÉNY. V. K. urnák Szegzárd. A Magyar Szőlős­gazdák Egyesületének nemcsak magánszemélyek lehetnek tagjai, hanem jogi személyek is (törvény­hatóságok, gazdasági egyesületek, uradalmak, takarékpénztárak stb.). Persze az ilyeneknél sok­kal helyesebb, ha ők nem évdíjas, hanem alapító tagoknak lépnek be. A törvényhatóságokat, melyeknél a szőlőmivelés különös szerepet ját­szik, majd az őszszel kérjük fel, hogy alapító tagokul belépjenek. De addig is jó lesz a talajt előkészíteni. H. J. urnák Czegléd. Véleményét arra nézve, hogy az idén a kétszeri permetezés okvetlenül elegendő lesz, nem osztjuk, mert az eddigi jelek után ítélve, inkább kétes, várjon a háromszor

Next