Borászati Lapok – 36. évfolyam – 1904. 27-52. sz.

1904-09-18 / 38. sz

38. SZÁM. 36-IK ÉVFOLYAM. Koczián Géza dr. Jászárokszállás (8), Kosutány Tamás dr. Budapest (8), Korizsánszky János Buda­pest (8), Kretzer László dr. Tokaj (8), Kulás József N.-Muzsaly (8), Krausz Zsigmond Siklós (8), Károlyi József gróf Cs.­Mágócs (7-20), Kulás István Tacczal (8), Kenessey Móricz Pettend (8), Kontsits Elemér Uzd (8), Korniss István Tokaj (1), Láczay Sz. László Sárospatak (4), Mihálkovics Tivadar Győr (4), Müller József Pa-Timáron (9), Mayer Henrik Pozsony (8), Munkácsy Pál Nagy-Bocskó (8), Molnár Vilmos Fülöpszállás (8), Mikes József M.­Peterd (8), Nánay Viktor Bereg­szász (8), Nits István Szekszárd (8), Peniz Lajos Moór (9), Panyits Mihály Tarczal (8), Pruska Ferencz Tapolcza (4), Piukovits József Szabadka (8), Pankotai Hegyközség (8), Purgly Pál Siófok (40), Perczel Sándor ifj. B.­Almádi (8), Beregszász városa (8), Paksi hegyközség (8), Petrik Jenő Lehocz (4), Piukovits Elemér Budapest (8), Róthe Lajos Asztály (8), Steiner Ferencz Temesvár (8), Schell Ferencz dr. B.­Keresztúr (8), Simon Dániel Felcsuth (8), Sallay Gyula Szabadszállás (8), Strassburger Antal Tabdi (8), Szabó Kálmán Debreczen (8), Szőke Miklós Moór (9), Szüts Jenő Vaál (8), Szakraida János Kir.­Helmecz (8), Szalay Lőrincz Beregszász (8), Szodoray Árpád Tököl (8), Szüts Jenő Vaál (8), Tarányi Ferencz ifj. Nyírlak (7-20)... Tarányi Ferencz id. Nyirlak (7*20), Tóth Károly Örkény (4), Teischter József Izsák (9), Tóth Ferencz B.-N.­Kőrös (54), Theodorovits István Felcsuth (8), Waldbott Ödön báró Buda­pest (8), Vetter K. Pál Pozsony (8), Viczián Antal Budapest (9), Zsitvay Béla Kecskemét (9). A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület átirata. A M. Sz. O. E. még ez év június havá­ban átiratot intézett az összes gazdasági egye­sületekhez, hogy tagjaik között hassanak oda, miszerint az eddig szokásos pálinka helyett munkásaiknak ezentúl bort adjanak, hogy ezáltal is emeltessék a borfogyasztás és kisebb térre szoríttassék az ártalmas pálinkafélék élvezete. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület e tárgy­ban ma küldte meg válaszát, mely szerint e kérdés fontosságáról, úgy az egyesület elnöksége, valamint annak összes tagjai meg vannak győ­ződve és mindent el fognak követni a borfogyasz­tás emelése érdekében. Ebből kifolyólag ama kéréssel fordulnak a M. Sz. 0. E. elnökségé­hez, hogy az folytassa a mozgalmat aziránt, hogy az arató és cselédbor a fogyasztási adó alól kivonassék. A baranyavármegyei szőlészeti értekez­let. Már adtunk hírt róla, hogy a M. Sz. 0. E. folyó évi október hóban Pécsett szőlészeti ér­tekezletet óhajt tartani. Erre vonatkozólag a Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület átiratot intézett, mely szerint a Pécsett megtartandó szőlészeti értekezlet időpontjául október hó 2-ik napját véli alkalmasnak. Ezen időpont a M. Sz. D. E.-nek is teljesen megfelelő. VEGYES HÍREK. Tallián Béla földmivelésügyi minisz­ter látogatása a beregszászi szőlőkben. Beregszász, szept. 15. Tallián Béla miniszter, amidőn czélul tűzte ki maga elé a „hegyvidéki miniszteri ki­rendeltség" működését a helyszínen tanulmá­nyozni, illetőleg az eddig történt dolgokról meggyőződést szerezni, nem feledkezett meg ezen útjába eső, beregszászi felújított szőlőterü­leteket megtekinteni, illetve látogatásával sze­rencséltetni. A miniszternek ezen fáradságot nem is­merő nehéz útja meghozza a hála gyümölcsét, mert igaz, hogy a föld népe ezen magas láto­gatást kitüntetésnek veszi, de ugyanakkor új erőt merít a tevékenykedés kifejtésére, hogy saját erejére támaszkodva megmutathassa élet­képességét. És nincs nagyobb biztosíték az ál­lamra, mintha a nép saját erejéből törekszik megélhetését megteremteni. Ilyen elbírálás alá esik a beregszászi szőlő­ermelő, aki saját erejéből újította föl leg­­­­nagyobb részét és saját erejéből iparkodik nehéz útjait egyengetni, hogy ne csak termeljen, hanem terményeinek értékesítését is biztosítsa. Ismeretes, hogy a beregszászi kipusztult szőlőterületek rekonstrukc­iója egy spec­iális rendszer formájában lett véghez vive, amely abban nyilvánult, hogy a társadalom vállvetve, a vezetők tudásában bízva — aránylag rövid idő alatt — a nagyobb és kis ember egyszerre fejezte be terhes munkáját. Igaz, hogy a spec­iális átalakítási mód és rendszer szűk keretben kezdetben csak Beregben talált biza­lomra és utánzásra, és ezen nem is csodálkozunk, mert­ a rekonstrukc­ió kezdetén a túl magas elméletek a zöldojtás módozatait határozottan elítélték és csakis kizárólag a francziáknál — drága pénzen tanulmányozott — fáfojtási módszert találta az egyedüli alkalmazhatónak. És ennek meg volt a magyarázata, mert a ki­küldött kutató ott mást nem talált. Franczia­ország viszonyai, klimatikus és talajkülönb­ségekre súlyt sem fektetve, illetve azokat a mienkkel soha összehasonlítani szükség sem volt. Ebből következett azután, hogy az elfogult­ság annyira ment és oly magasfokú bizalmat­lanságot idézett elő a könnyen hívőkben, hogy egy időben legkomolyabb magyarázatokba bocsátkoztak a magas szakértők a zöldostás teljes kiküszöbölésére. Nagy szerencse, hogy a beregszásziak ezen tanokra nem sokat adtak, hanem meg­kezdett útjukban haladtak tovább a teljes megoldás felé. Ezen eredmények nemcsak a közelebbi bortermő vidékek népeit ingerelték az itteni szőlők megtekintésére, hanem nagyobb országos sőt külföldi tanulmányutak résztvevői látogat­tak meg, kik mindannyian teljes megelégedés­sel távoztak. Ezen tanulmányutakról elég mag­vas elismerő okiratokkal rendelkezünk. Ezen eredménynek köszönheti a beregszászi szőlő­terület a miniszter úr magas látogatását is és örömmel konstatáltuk, hogy ő Nagyméltósága sem késett a látottak fölött legmagasabb elis­merését nyílt és őszinte szavakban kifejezésre juttatni. A miniszter itt 3000 kat. hold összeolvadt, teljesen termőképes szőlőterületet látott és pedig olyant, amely minden kívánalomnak meg­felelt. A minisztert ezen útjában a szőlőre vonatkozó szakfelvilágosításokkal Czeiner Nándor közgazdasági előadó látta el, amelyhez elég alkalom kínálkozott, amikor a gazd.­egyesület telepét, az uradalom 105 kat. hold szőlőterületét és Barta Ödön orsz. képviselő nagykiterjedésű szőlőjét megszemlélte. De nemcsak társadalmi erővel betelepített szőlőket látott a miniszter, hanem meggyőződött arról is, hogy a társadalom a termények érté­kesítésére is teljes erőmegfeszítéssel törekszik. A miniszteri látogatás alkalmára Czeiner Nándor közgazd. előadó igen sikerült rövid ismertetést irt a beregszászi földről. Felhívás a „Magyar Bortermelők Köz­ponti Szövetkezeteibe való belépésre. Az országos pinczeszövetkezet alakító bizottsága nemrégiben több ezer szőlőbirtokos c­ímére lelkes felhívást küldött szét, hogy szőlő­termelőink minél számosabban lépjenek be a „Magyar Bortermelők Központi Szövetkezetei­be. Aki az ügy iránt érdeklődik, de tévedésből aláírási ívet nem kapott volna, az forduljon alapszabálytervezetért és aláírási ívért a jelzett alakító bizottsághoz (Budapest, V., Gorove-utcza 2 ). Úgyszintén aláírási ívek kaphatók illetve ily­ek aláírhatók a M. Sz. O. E. igazgatósági iro­dájában, illetve lapunk szerkesztőségében (IX., Üllői­ út 25.). E helyen is megjegyezzük, hogy egy alapítói üzletrész 1000 K., míg a rendes üzletrész 200 K. Az üzletrészek után alap­szabály szerint 4°/o fog kifizettetni. Az aláírási ívek legkésőbb szeptember 30-ig küldendők vissza. Az alakuló közgyűlés alkalmasint ok­tóber hó derekán tartatik meg. A műbortörvény végrehajtási rendeleté­nek módosítása. A kereskedelmi miniszter m. hó 22-én 5692/el­. sz. a. a következő rende­letet bocsátotta ki: „A mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmáról szóló 1893. XXIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában hivatali elődöm által a földmivelésügyi, pénzügyi és belügyminiszter urakkal egyetértőleg 1897. évi 23.856. sz. a. kiadott rendelet 5. §-ának utolsó­előtti bekezdését ugyancsak a nevezett minisz­ter urakkal egyetértőleg oda módosítom, hogy az abban említett szőlőtörköly-kimutatás ezután csak egy példányban lesz készítendő, mely az összeíró elöljáróság (illető közeg) őrizetében marad. Ehhez képest az idézett szakasz 10., 11. és 12. bekezdésének szószerinti szövege a következő : Hogy a törkölybor (csiger, lőre) készítése és forgalomba hozatala a jelen redeletnek megfelelően történjék, kötelesek : a) a községi elöljáróságok (rendezett tanácsú, valamint törvényhatósági joggal fel­ruházott városokban a tanács által e részben megbízott tisztviselő, Budapesten az illetékes kerületi elöljáró) minden községben, amelyben a szőlőművelés van, a szüret folyama alatt, de legkésőbben annak befejezésétől számított öt nap alatt pontosan összeírni, hogy minden egyes szőlőbirtokosnak mennyi szőlőtörkölye van. Ezen összeírás alapján egy példányban pontos kimutatás készítendő, mely az összeíró elöljáróság (illetőleg közeg) által megőrzendő. A községi elöljáróság (közeg) köteles a szőlő­törköly felhasználását, valamint azt is ellen­őrizni, hogy a szőlőbirtokos szőlőtörkölyét csak egyszer használhassa fel törkölybor készítésé­hez. Kötelesek továbbá b) az összes közlekedési intézetek, ha valamelyik állomásra törkölybort szállítottak, a jelen rendelet 11. §-ában megnevezett elsőfokú illetékes hatóságnak azonnal bejelenteni, hogy törkölybor szállítmány érkezett s kötelesek egyszersmind azt is kimutatni, hogy ki és hol adta fel a szállítmányt, továbbá, hogy az hány hordóból áll, mennyi a tartalma s kinek a czimére érkezett. Budapesten, 1904. évi augusztus hó 22-én. A miniszter megbízásából: Szterényi s. k., min. tanácsos." Pályázati hirdetmény. A ménesi m. kir. vinczellériskola igazgatósága pályázatot hirdet az 1905. évi január hó 1-én kezdődő egy éves tanfolyamra való felvétel iránt. A felvételi fel­tételek és egyéb részletesebb tudnivalók a lapunk mai számának hirdetési rovatában szó­szerint közölt hirdetményben olvashatók. A folyamodványokat november 1-ig kell benyújtani. A szövetkezeti kiállítás. A nemzetközi szövetkezeti kiállítást, amelynek megnyitása óta 17.568 látogatója volt, f. hó 11-én rekesz­tették be. Most jelent meg a kiállítás leíró katalógusa is, amelyet Horváth János dr., az országos középponti hitelszövetkezet ipari osz­tályának főnöke állított össze. A katalógus egyúttal tájékozást ad a szövetkezeti ügy állá­sáról azokban az országokban, amelyek szövet­kezetei kiállítókként szerepeltek. Az összes ki­állítók száma 199 volt, ami azt bizonyítja, hogy a kiállítás az 1902. évben rendezett manchesteri hasonló kiállításnál jóval nagyobb és sikerültebb volt. Ezt maguk az angol ven­dégek is elismerték. Nagy elismeréssel nyilat­koztak különösen az ipari szövetkezetek gyűj­teményeiről. A mezőgazdasági szövetkezetek kiállításának sikerét bizonyítja, hogy igen sok külföldi szövetkezetnek a kongresszuson részt vett vezetői üzleti összeköttetésbe léptek velük különösen bor, tojás, gyümölcs és tejtermék szállítására. A Gazdák Biztosító Szövetkezete. Értesü­lésünk szerint a belügyminisztérium elutasította azt a fellebbezést, amelyet a részvénytársaságok képviseletében az „Adria" biztosító társaság a Szeged város tűzbiztosításának elnyerése tár­gyában a Gazdák Biztosító Szövetkezete aján- *Stt 1004. szeptember hó 18.

Next