Borászati Lapok – 38. évfolyam – 1906. 27-52. sz.

1906-07-08 / 27. sz.

25. SZÁM 38. ÉVFOLYAM. az ereket, melyek a közszükséglet táplá­lására hivatvák. Mid­őn tehát termelőinket és kereske­dőinket, szakvegyészeinket és vendéglő­seinket felkérjük, hogy sine i­a et studio az új bortörvényre vonatkozólag lapunkban véleményüknek kifejezést adjanak, egyúttal arra is kérjük őket, hogy a kérdés miben­létére, múltjára, törvényes vonatkozásaira, a hazai és külföldi tapasztalatokra nézve szerezzenek előbb tájékozást és csak azután szóljanak a tárgyhoz. Olvassák el azt a tanulmányt, mely e tárgyról leg­újabban megjelent, de olvassák el azokat tárgyalásokat is, melyek a MSzOE. kebe­lében lefolytak és melyeket lapunk bő­ ki­vonatban közölt. Az őszszel tartandó országos szőlészeti és borászati kongresszus Nagyváradon újból tárgyalni fogja a MSzOE. revizionális ter­vezetét. Akinek mondani­valója van, s aki azt hiszi, hogy igazáról a jelenlevő — bizonyára nagyszámú­­— közönséget meg­győzni képes lesz, az jöjjön el és emelje fel szavát a közügy érdekében addig, míg nem késő. De azután azokhoz az eszmékhez, azokhoz az irányelvekhez, melyek akkor le fognak szűrődni, ragaszkodjunk mind­annyian és segítsük őket diadalra ugy a miniszteri, mint a képviselőházi tanács­teremben. * * * A MSzOE.-nek uj bortörvény hozatala ügyében elfogadott javaslatai. I. Bor kezelés és bor forgalom. 1. A bor definícziója az uj törvénybe vétes­sék fel és pedig a következőképen: „Bor el­nevezés alatt kizárólag szőlőnedv szeszes erje­dése útján előállított ital értendő." 2. Az új törvényben mindazok az eljárások és anyagok, melyek használata az okszerű bor­kezelésnél meg van engedve, kimerítően és egyen­ként felsorolandók, míg azok közül az anyagok és eljárások közül, melyek alkalmazása feltétle­nül tilos, csak példaképen a fontosabbak emlí­tendők meg (víz, gliczerin stb.). A megengedett anyagok és eljárásokra vonat­kozólag a törvényben felemlítendő, hogy a tör­vény végrehajtásával megbízott miniszternek jogában áll esetleg egyéb oly anyagok és el­járások használatát is megengedni, melyeket a bortörvény kifejezetten nem tilt, de tartozik az erre vonatkozó rendeletet egyidejűleg a kép­viselőháznak is bemutatni. 3. A borkezelésnél, mint feltétlenül tilos anyag jeleztessék a víz, a czukor, a mazsola­szőlő és a gyümölcsnedv használata, mint olyan anyagoké, melyek a mesterséges bor készítésé­nél a legnagyobb mértékben használtatnak. Szintúgy eltiltandó a mesterséges testanyagok használata is. Fehér és vörös bor házasításá­ból előállított termék csak mint filler bor jöhes­sen forgalomba. 4. A borok mesterséges szeszezése a belföldi forgalomban eltiltandó. Kivételt képeznek a ki­vitelre szánt borok, melyeknél a szeszezés a tartósság és szállíthatóság előmozdítása czéljá­ból bizonyos határig megengedhető. Ez esetben a szeszezésnél azon állam bortörvényéhez tör­ténjék az alkalmazkodás, ahova a tor szállít­tatni fog. A szeszezett borok ellenőrzésére és külön raktározására vonatkozólag a végrehajtási ren­deletnek kell a szükséges szigorú utasításokat tartalmaznia. 5. Édes bor készítése (czukor, mazsola stb. segélyével) feltétlenül eltiltandó. 6. Törkölybor (csiger, lőre) készítése csakis oly termelőknek, kik borkereskedéssel, kimérés­sel és kismértékben való elárusítással nem fog­lalkoznak, csak házi fogyasztásra és csakis köz­vetlenül a szüret után 3 napon belül engedhető meg és pedig czukor, valamint szesz használata nélkül. Az így készült ital adás, vétel, kimérés, csere stb. tárgya nem lehet, hanem csakis a családnak, cselédeknek és napszámosoknak ki­elégítésére szolgálhat. Szintúgy megtiltandó petrotizált bor (czukor­ral, szeszszel készített törkölybor) készítése bor­párlat előállítása czéljából. 7. Bor felvételére szolgáló edények kénezése általában megengedhető, de kívánatos, hogy egészségügyi tekintetben a kén használatára vonatkozólag korlátok állíttassanak fel. 8. A borvidékekre vonatkozó jelenlegi beosz­tás a követelményeknek meg nem felelvén, új törvénynyel egyidejűleg ez is revízió alá veendő. 9. Vidék, fajta és évjárat tekintetében a vevő kívánságára az eladó az eladásra kínált ital mineműségét igazolni tartozik. 10. Vámkülföldi borok házasítása hazai borok­kal egyáltalán ne legyen szabad és külföldi bor csakis származásának megfelelő jelzéssel legyen forgalomba hozható. 11. Pezsgő, valamint habzóbor gyártásához csakis természetes magyar bor legyen használ­ható. A pezsgő- (habzó-) bor gyártásánál hasz­nált likőrnek az egészségügyi követelményeknek kell megfelelnie. 12. Gyógyborok készítéséhez csakis természe­tes magyar borok használhatók fel, melyekhez valamely gyógyszer ke­vertetik. Külföldről jövő gyógyborok csakis valamely külföldi nyilvános (állami) vegykisérleti állomás megfelelő igazol­ványa mellett engedtessenek be az országba. 13. Gyümölcsléből (méz, marton stb. lé) készült szeszes italok bornak nem tekintendők s ezek­nek természetes borral való házasitása ne enged­tessék meg; végül ezek kezelésénél mindazon anyagok használata is eltiltandó, melyek a gyümölcsbornak esetleg szőlőbor jelleget ad­hatnának. II. Büntető határozatok. A jelenleg érvényben levő bortörvény hatály­talanságának egyik fő oka a büntető határoza­tok enyhe volta, miért is feltétlenül szükséges, hogy az új törvény ennél sokkal szigorúbb határozatokat tartalmazzon. Kívánatos ugyan, hogy a borhamisítás körül elkövetett bűncselek­mények továbbra is kihágásoknak minősíttes­senek, de az új bortörvényben az efajta kihá­gásokra magasabb büntetések legyenek kiszab­hatók, mint amineket a kihágási törvény álla­pít meg. Egyébként az új törvénytől megkívánjuk, hogy a pénzbüntetés (a bűncselekmény mérve szerint) az eddiginél lényegesen magasabb, mondjuk 50 K.-tól 5000 (esetleg 8000) K.-ig állapíttassék meg, hogy a szabadságvesztés minimuma 3 nap­ban, maximuma 1 évben állapíttassék meg; a kifogásolt bor minden oly esetben, midőn a hamis bor készítésének vádja bebizonyult, feltétlenül elkoboztassák, ha pedig a vádlott­ról csak a forgalombahozatal volt megállapít­ható, úgy a hamis bor okvetlenül denaturál­tassék, de annak esetleges visszaadása elren­delhető legyen; azokban az esetekben, mintsti tulaj­donképen nem borhamisítás, hanem­ helytelen névhasz­nálat (raktározás stb.) esete forog fenn, úgy sem borelkobzásnak, sem denaturálásnak helye nincs , hanem csakis pénzbüntetés szabandó ki. Mondassék ki, hogy mesterséges borkészítés, vagy gyártás esetében, valamint minden oly esetben, ha valaki a bortörvénynyel már másod-, harmad- s többizben jött összeütközésbe, az ítéletnek az elítélt fél költségén való közzététele (hírlapokban, plakátok, dobolás stb. útján) okvet­lenül elrendelendő. Mondassék ki a törvényben, hogy a törvény büntető határozatai a bűntársakra (legyenek azok állandó alkalmazottak, napszámosok stb.) is kiterj­esztendők. Ezért is szükséges, hogy minden oly helyiségben, hol borokat raktároz­nak, vagy kezelnek, a bortörvény azon pontjai, melyek a bor kezelésére, forgalombahozatalára és a büntetésekre vonatkoznak, nagy betűkkel nyomtatva, feltűnő helyen, úgy magyar, mint szükség szerint a nemzetiségi lakosság nyelvén közzété­vessenek. A tokaji borvidék védelmére hozott különle­ges bün­ező határozatok a Zemplén megyei Gazda­sági Egyesület által javasolt szabályrendelettel összhangban iktatandók a törvénybe és ezen szabályrendelet büntetései az új bortörvény keretéhez alkalmaztassanak. III. A törvény végrehajtása. A bortörvény ellenőrzése és végrehajtása továbbra is a közigazgatási hatóságok körébe tartozzék és legfőbb büntető fórum­a földmive­lésügyi miniszter legyen. A törvény végrehajtásának könnyítése czéljá­ból szükséges, hogy erélyes intézkedések tör­ténjenek azon irányban, hogy a bormennyiség úgy a termelőknél, mint mindenkinél, aki ilyent eladás czéljából raktároz, állandóan a legnagyobb pontossággal nyilvántartassék. Ezzel a nyilván­tartással, s így egyúttal a törvény határozatainak állandó ellenőrzésével a pénzügyi közegek bízas­sanak meg, akik a borvidékenként létesítendő ellenőrző bizottságoknak tartoznak esetről-esetre Szivattyúk és Mérlegek :A különleges gyár Garvenswerke, WIEN, II., Handelsquai No. 130. Miotiiikttr: l„ Schwarzeokergstrasse 6. 488 1906. junius hő 24.

Next