Borászati Lapok – 38. évfolyam – 1906. 27-52. sz.
1906-07-08 / 27. sz.
25. SZÁM 38. ÉVFOLYAM. az ereket, melyek a közszükséglet táplálására hivatvák. Midőn tehát termelőinket és kereskedőinket, szakvegyészeinket és vendéglőseinket felkérjük, hogy sine ia et studio az új bortörvényre vonatkozólag lapunkban véleményüknek kifejezést adjanak, egyúttal arra is kérjük őket, hogy a kérdés mibenlétére, múltjára, törvényes vonatkozásaira, a hazai és külföldi tapasztalatokra nézve szerezzenek előbb tájékozást és csak azután szóljanak a tárgyhoz. Olvassák el azt a tanulmányt, mely e tárgyról legújabban megjelent, de olvassák el azokat tárgyalásokat is, melyek a MSzOE. kebelében lefolytak és melyeket lapunk bő kivonatban közölt. Az őszszel tartandó országos szőlészeti és borászati kongresszus Nagyváradon újból tárgyalni fogja a MSzOE. revizionális tervezetét. Akinek mondanivalója van, s aki azt hiszi, hogy igazáról a jelenlevő — bizonyára nagyszámú— közönséget meggyőzni képes lesz, az jöjjön el és emelje fel szavát a közügy érdekében addig, míg nem késő. De azután azokhoz az eszmékhez, azokhoz az irányelvekhez, melyek akkor le fognak szűrődni, ragaszkodjunk mindannyian és segítsük őket diadalra ugy a miniszteri, mint a képviselőházi tanácsteremben. * * * A MSzOE.-nek uj bortörvény hozatala ügyében elfogadott javaslatai. I. Bor kezelés és bor forgalom. 1. A bor definícziója az uj törvénybe vétessék fel és pedig a következőképen: „Bor elnevezés alatt kizárólag szőlőnedv szeszes erjedése útján előállított ital értendő." 2. Az új törvényben mindazok az eljárások és anyagok, melyek használata az okszerű borkezelésnél meg van engedve, kimerítően és egyenként felsorolandók, míg azok közül az anyagok és eljárások közül, melyek alkalmazása feltétlenül tilos, csak példaképen a fontosabbak említendők meg (víz, gliczerin stb.). A megengedett anyagok és eljárásokra vonatkozólag a törvényben felemlítendő, hogy a törvény végrehajtásával megbízott miniszternek jogában áll esetleg egyéb oly anyagok és eljárások használatát is megengedni, melyeket a bortörvény kifejezetten nem tilt, de tartozik az erre vonatkozó rendeletet egyidejűleg a képviselőháznak is bemutatni. 3. A borkezelésnél, mint feltétlenül tilos anyag jeleztessék a víz, a czukor, a mazsolaszőlő és a gyümölcsnedv használata, mint olyan anyagoké, melyek a mesterséges bor készítésénél a legnagyobb mértékben használtatnak. Szintúgy eltiltandó a mesterséges testanyagok használata is. Fehér és vörös bor házasításából előállított termék csak mint filler bor jöhessen forgalomba. 4. A borok mesterséges szeszezése a belföldi forgalomban eltiltandó. Kivételt képeznek a kivitelre szánt borok, melyeknél a szeszezés a tartósság és szállíthatóság előmozdítása czéljából bizonyos határig megengedhető. Ez esetben a szeszezésnél azon állam bortörvényéhez történjék az alkalmazkodás, ahova a tor szállíttatni fog. A szeszezett borok ellenőrzésére és külön raktározására vonatkozólag a végrehajtási rendeletnek kell a szükséges szigorú utasításokat tartalmaznia. 5. Édes bor készítése (czukor, mazsola stb. segélyével) feltétlenül eltiltandó. 6. Törkölybor (csiger, lőre) készítése csakis oly termelőknek, kik borkereskedéssel, kiméréssel és kismértékben való elárusítással nem foglalkoznak, csak házi fogyasztásra és csakis közvetlenül a szüret után 3 napon belül engedhető meg és pedig czukor, valamint szesz használata nélkül. Az így készült ital adás, vétel, kimérés, csere stb. tárgya nem lehet, hanem csakis a családnak, cselédeknek és napszámosoknak kielégítésére szolgálhat. Szintúgy megtiltandó petrotizált bor (czukorral, szeszszel készített törkölybor) készítése borpárlat előállítása czéljából. 7. Bor felvételére szolgáló edények kénezése általában megengedhető, de kívánatos, hogy egészségügyi tekintetben a kén használatára vonatkozólag korlátok állíttassanak fel. 8. A borvidékekre vonatkozó jelenlegi beosztás a követelményeknek meg nem felelvén, új törvénynyel egyidejűleg ez is revízió alá veendő. 9. Vidék, fajta és évjárat tekintetében a vevő kívánságára az eladó az eladásra kínált ital mineműségét igazolni tartozik. 10. Vámkülföldi borok házasítása hazai borokkal egyáltalán ne legyen szabad és külföldi bor csakis származásának megfelelő jelzéssel legyen forgalomba hozható. 11. Pezsgő, valamint habzóbor gyártásához csakis természetes magyar bor legyen használható. A pezsgő- (habzó-) bor gyártásánál használt likőrnek az egészségügyi követelményeknek kell megfelelnie. 12. Gyógyborok készítéséhez csakis természetes magyar borok használhatók fel, melyekhez valamely gyógyszer kevertetik. Külföldről jövő gyógyborok csakis valamely külföldi nyilvános (állami) vegykisérleti állomás megfelelő igazolványa mellett engedtessenek be az országba. 13. Gyümölcsléből (méz, marton stb. lé) készült szeszes italok bornak nem tekintendők s ezeknek természetes borral való házasitása ne engedtessék meg; végül ezek kezelésénél mindazon anyagok használata is eltiltandó, melyek a gyümölcsbornak esetleg szőlőbor jelleget adhatnának. II. Büntető határozatok. A jelenleg érvényben levő bortörvény hatálytalanságának egyik fő oka a büntető határozatok enyhe volta, miért is feltétlenül szükséges, hogy az új törvény ennél sokkal szigorúbb határozatokat tartalmazzon. Kívánatos ugyan, hogy a borhamisítás körül elkövetett bűncselekmények továbbra is kihágásoknak minősíttessenek, de az új bortörvényben az efajta kihágásokra magasabb büntetések legyenek kiszabhatók, mint amineket a kihágási törvény állapít meg. Egyébként az új törvénytől megkívánjuk, hogy a pénzbüntetés (a bűncselekmény mérve szerint) az eddiginél lényegesen magasabb, mondjuk 50 K.-tól 5000 (esetleg 8000) K.-ig állapíttassék meg, hogy a szabadságvesztés minimuma 3 napban, maximuma 1 évben állapíttassék meg; a kifogásolt bor minden oly esetben, midőn a hamis bor készítésének vádja bebizonyult, feltétlenül elkoboztassák, ha pedig a vádlottról csak a forgalombahozatal volt megállapítható, úgy a hamis bor okvetlenül denaturáltassék, de annak esetleges visszaadása elrendelhető legyen; azokban az esetekben, mintsti tulajdonképen nem borhamisítás, hanem helytelen névhasználat (raktározás stb.) esete forog fenn, úgy sem borelkobzásnak, sem denaturálásnak helye nincs , hanem csakis pénzbüntetés szabandó ki. Mondassék ki, hogy mesterséges borkészítés, vagy gyártás esetében, valamint minden oly esetben, ha valaki a bortörvénynyel már másod-, harmad- s többizben jött összeütközésbe, az ítéletnek az elítélt fél költségén való közzététele (hírlapokban, plakátok, dobolás stb. útján) okvetlenül elrendelendő. Mondassék ki a törvényben, hogy a törvény büntető határozatai a bűntársakra (legyenek azok állandó alkalmazottak, napszámosok stb.) is kiterjesztendők. Ezért is szükséges, hogy minden oly helyiségben, hol borokat raktároznak, vagy kezelnek, a bortörvény azon pontjai, melyek a bor kezelésére, forgalombahozatalára és a büntetésekre vonatkoznak, nagy betűkkel nyomtatva, feltűnő helyen, úgy magyar, mint szükség szerint a nemzetiségi lakosság nyelvén közzétévessenek. A tokaji borvidék védelmére hozott különleges bünező határozatok a Zemplén megyei Gazdasági Egyesület által javasolt szabályrendelettel összhangban iktatandók a törvénybe és ezen szabályrendelet büntetései az új bortörvény keretéhez alkalmaztassanak. III. A törvény végrehajtása. A bortörvény ellenőrzése és végrehajtása továbbra is a közigazgatási hatóságok körébe tartozzék és legfőbb büntető fóruma földmivelésügyi miniszter legyen. A törvény végrehajtásának könnyítése czéljából szükséges, hogy erélyes intézkedések történjenek azon irányban, hogy a bormennyiség úgy a termelőknél, mint mindenkinél, aki ilyent eladás czéljából raktároz, állandóan a legnagyobb pontossággal nyilvántartassék. Ezzel a nyilvántartással, s így egyúttal a törvény határozatainak állandó ellenőrzésével a pénzügyi közegek bízassanak meg, akik a borvidékenként létesítendő ellenőrző bizottságoknak tartoznak esetről-esetre Szivattyúk és Mérlegek :A különleges gyár Garvenswerke, WIEN, II., Handelsquai No. 130. Miotiiikttr: l„ Schwarzeokergstrasse 6. 488 1906. junius hő 24.