Borászati Lapok – 39. évfolyam – 1907. 1-26. sz.

1907-05-19 / 20. sz.

20. SZÁM 39. ÉVFOLYAM. VEGYES HÍREK. A pécsi kiállítás megnyitása. A pécsi országos mezőgazdasági, ipari és művészi kiállítást f. hó 15-én nyitotta meg Frigyes királyi herczeg, aki feleségével, Izabella herczegnővel és két leányával, Gabriella és Izabella herczegkisasszonyokkal jelent meg az ünnepélyen. A kormány képviseletében Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter volt jelen a megnyitási aktuson, míg dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter táviratban mentette ki elmaradását és Balogh Vilmos államtitkárt bízta meg a kiállításon való képviseletével. A fenségek meglátogatták a borászati csarnokot is, amely elsőnek készült el és így a tervezett teljes képet nyújtotta. Különösen érdeklődtek a fenséges vendégek a m. kir. közp. szőlészeti kísérleti állomás és ampelológiai intézet tanulságos kiállítása iránt, ahol az intézet igazgatója, dr. Istvánffi Gyula szolgált magyarázattal. Felkeltötte továbbá figyelmüket a m. kir. pinczemesteri tanfolyam kiállítása is, ahol Rácz Sándor igazgató fogadta a magas vendégeket. Elismerés. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara lapunk felelős szerkesztőjét, dr. Drucker Jenőt, a MSzOE-nek igazgatói minőségében múlt hó végén tartott teljes ülésén „a hazai közgazdaság s kivált a mezőgazdaság terén kifejtett munkásságáért, valamint a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem közötti összhangzatos együttműködése körül szerzett érdemeiért" egyhangúlag levelező tagjává választotta. Jelzett kereskedelmi kamara ezen ténye által kétségtelenül objektív ítéletének adott kifejezést, igazolva azt, hogy bár néha külön úton haladunk, mégis egyaránt szolgálhatjuk nemzetgazdaságunk fejlődését. Lapunk szines mümelléklete. Lapunk mostani pünkösdi számával ismét szines mümellékletet küldünk tisztelt olvasóinknak. A kép az „Erdeit" ábrázolja, tehát megint egy magyar szőlőfajt és miként az eddigi képek is, Neogrády Antal neves festőművész munkáját képezi. Az eddig megjelent képekhez a Mezőgazdasági Múzeum jóvoltából jutottunk és a színes, művészi kivitelű mellékletekkel azt a hézagot kívánjuk kitölteni, melyet a szőlőtermelő közönség a magyar ampelográfia hiánya folytán érez. Rövid négy esztendő alatt ez már a 10-ik kép, amelyet ingyen küldünk előfizetőinknek. Így sokan már egész csinos kis gyűjteményre tettek szert. E helyen megjegyezzük egyúttal, hogy azok az új előfizetőink, akik még a mostani évnegyedben előfizetnek lapunkra, szintén megkapják ingyen a színes műmellékletet. Végül értesítjük olvasóinkat, hogy az eddig megjelent színes műmellékletekből még a következőkből kapni egyes példányokat, nevezetesen: Darányi Ignácz, Bakator, Hárslevelű, Leányka, Kadarka és Kéknyelűből, darabonként 1 koronáért. A Mezőgazdasági Múzeum megnyitása. Azoknak az ünnepségeknek keretében, melyeket a király koronázásának emlékére Budapesten rendeznek, a Városligetben épült Mezőgazdasági Múzeum megnyitása is tartozik. Ezen múzeum révén az ország egy nemcsak külsőleg igen sikerült, de berendezésére nézve is igen gazdag és felette tanulságos oly közintézménynyel fog gyarapodni, melynek párját külföldön is hiába keressük. A Budapesten felállítandó gazdasági főiskolához az első, de legfontosabb lépés ezen gyűjtemény felállítása volt. A múzeumot előreláthatólag maga a király fogja megnyitni június 8-án délelőtt és attól a naptól kezdve a nagyközönség számára is hozzáférhető lesz. Rabok mint szőlőmunkások. Említettük már, hogy Beregvármegyei Gazdasági Egyesület azzal az eszmével foglalkozik, hogy a munkáshiányra való tekintettel rabbokkal is dolgoztasson a szőlőkben. Az egyesület most újabb megokolt fölterjesztésben kérte a kormányt, hogy engedje meg a raboknak a szőlőmivelés terén való alkalmazását. Drága szőlőmunka Pakson. A földmunkások paksi fiók szakszervezete a tavaszi munkálatok elérkeztével elhatározta, hogy ezentúl szőlőmunkát csak óraszámra válalnak és pedig óránként 40 fillér napszámért. Ezzel a határozattal szemben a paksi szőlőbirtokosok is állást foglaltak és értekezlet tartva elhatározták, hogy az óraszám szerint való munka és díjazás ellen nincs kifogásuk, de a 40 fillér óránkénti napszámot nem adják meg, mert túlságosan magas. Különösen éreztették a munkások haragjukat azokkal a szőlőbirtokosokkal, akik a szőlőtulajdonosok értekezletén részt vettek; ezeket egyszerűen bojkottálták, úgyhogy ezek semmi árért nem kapnak munkaerőt. A nyugatmagyarországi földmivelők gyűlése. A Nyugatmagyarországi Földmivelők Gazd. Egyesületének központi igazgatósága f. hó 11-én tartotta Szombathelyen ez évi második gyűlését az egyesület ig.-elnöke Laehne Hugó országgyűlési képviselő elnöklete alatt. Az egyesület Vas, Sopron, Moson megye összesen 77 községében eddig 95 népies gazdasági előadást tartott, amelyen több mint 5000 kisgazda vett mint hallgató részt. Vas és Sopron megye 6 községben rendezett kosárfonó háziipar tanfolyamokat. Április hó 15 —17-éig az egyesület támogatása mellett 3 napi baromfikeltetőgép tanfolyamot rendezett a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete Szombathelyen. Az egyesületnek a múlt év végével, tehát alig egy évi működés után már 18 községi gazdaköre volt. A folyó évben ismét 10-el szaporodott ezeknek száma, úgy, hogy jelenleg immár 28 gazdaköre van az egyesületnek. A franczia vinezellérek ínsége, Párisból jelentik, hogy St.-Nabordban a délkeleti francziaországi vinezellérek nagygyűlést tartottak, amelyen ínséges helyzetükben sürgős segítséget kértek. A gyűlésen, amelyen mintegy 15.000 ember vett részt, igen heves beszédeket mondottak és többek között adómegtagadással és a munka beszüntetésével fenyegetőztek. Borkiállítás Düsseldorfban. A német gazdasági egyesület 21-iki vándorgyűlése alkalmából, melyet június 6—11-ig tartanak meg, Düsseldorfban borkiállítás is lesz, amelyet kóstolóval kötnek egybe. Ez a kiállítás nagyon gazdagnak ígérkezik. A württembergi, a közép- és keletnémetországi borvidék kivételével az összes típusok képviselve lesznek. 124 német fehér bort és 24 német vörösbort, összesen tehát 148 borfajtát mutatnak be. A legfinomabb borokat is olcsón fogják kimérni. Borokat poharanként és palaczkonként lehet venni. Szakbirálatot is tartanak. Régi hordók gyűjteménye. A bajor nemzeti múzeumnak van egy osztálya, melyben régi díszesen faragott, vagy történelmi nevezetességű hordókat őriznek. E gyűjtemény már meglehetősen gazdag. Az 1906. évben e gyűjtemény öt boroshordóval gyarapodott, melyek a regensburgi hires „Goldenes Kreuz" fogadó pinczéjéből valók. A hordók részben 1768., részben 1771. évi keletűek, az egyiken József császár relifképe látható, a többire részben feliratok, részben rokokpornamentek vannak faragva. Ingyen füzet. „Biztos védekezés a legelterjedtebb szőlőbetegségek: peronospora és oidium ellen" czimű közhasznú füzetet díjmentesen küldi el minden érdeklődőnek a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" (Budapest, V., Alkotmány utcza 31.) 349 TUDÓSÍTÁSOK. Szeged. (Zauner Richárd tudósítása.) Május 14. Tavaszunk az idén teljesen elveszett és mintegy villanyütésre minden átmenet nélkül a télből átléptünk a forró nyárba. Április 30-áig szünet nélkül tartott a hideg esős és viharos idő. Még május 1-én és 2-án a legtöbb lakásokban fűtöttek és május 4-én már beállott a nyári meleg és azóta 30—32 fok C. meleg van árnyékban. A szőlőre nézve ez a gyors és tartós meleg az elegendő téli nedvesség mellett csak jó hatással van, mert sok rejtett szem kifakad és termékeny fajoknál szőlőt is hoznak. Kései fajok lágy szövetű vesszőkkel a hó nélküli nagy téli hidegben igen sokat szenvedtek és különösen a gazdagon termő Sziankamenka nagyrészt annyira elfagyott, hogy még mai napig sem fakad. Olasz Rizling, piros Veltelini és különösen Chasselas kevésbbé szenvedtek, de Nagyburgundi és az itt még nagyon elterjedt kadarka és sajnos a kövidinka is alig mutatnak élet- és termőképes csapot. Fiatalabb és jó trágyaerőben levő szőlőben a terméshozam keményebb fajoknál, különösen a Chasselasnál igen jónak mondható, mert sok előtörő rejtett szem is hoz fürtöt. A jövő szüretre nézve még nem mondhatunk komoly ítéletet, de gazdag termésről már mindenesetre le kell mondanunk. A hó nélküli kemény fagy azonban egész katasztrófaszerűen hatott a fiatal, így részint két éves ültetésekre is. Egy éves vesszők az iskolákban is legnagyobb részt a háncstövig feketék, elfagyottak és a legtöbb ültetést tavaszra újra be kell ültetni. Kötött talajokban még nem vizsgáltam meg a szőlőket, de az immúnis homokon igen siralmasan néznek ki a tavalyi ültetések. A borforgalom csekély, mert termelőknél kevés az eladó bor és így a borkereskedők és spekulánsok csinálnak jó üzletet, mert felhalmozott borkészletükön könnyen és jó áron túladhatnak. Az őszi vetések majdnem kivétel nélkül igen silányan néznek ki, kevés szalma és kevés szem lesz és különösen a gazdag talajú tiszamenti bánáti és bácskai földeken a búza igen rossz és sokhelyt ki is szántották és a földet kapásnövényekkel ültették be. A nagy és tartós hőség már minden reményt tönkretesz. Tavaszi vetések és kapásnövények, úgyszintén a legelők és takarmánynövények sürgősen esőt kívánnak, mert máskülönben ezekből sem várhatunk valamirevaló termést. Nagyban véve bizony szomorú és silány évnek nézünk elébe. Törökbecse. [Szabó Ferencz tudósítása.) Ápr. 21. A kedvezőtlen időjárás miatt, amilyen márczius és április hónapokban idáig uralkodott, mindenféle munkálatokkal késtünk. Olyan sok eső jár, hogy néha egész héten alig lehet valamit dolgozni. Még szerencse, hogy amennyire a munkálatokkal késtünk, annyira késett a vegetáczió is. Mert daczára annak, hogy április vége felé járunk, még ezideig semmiféle gyümölcsfa nem virágzott, de a szőlő sem igen mozog, holott más években ilyenkor már nem csak hajtásokat, de fürtöket is nagy számmal lehetett találni. Itten máskülönben egyes, kényes és puhafáju fajtát kivéve ugy a letakart mint a fenn telelt vesszőknek a szemei épek és egészségesnek látszanak. A munkabér elég magas, férfi 160 fillér és 2 korona, nő 80 fillér. Pa-Sár-Szent-Ágota. (Virág József tudósítása.) Ápr. 29. Időjárásunk márcziusnál semmivel sem különb, április eleje deres, hideg, azóta egy pár nap kivételével esős, zord, hideg és szeles. A szőlő munkájával környékünk lakossága igen vissza van, még fakadás sincs. Itt van május elseje és még minden tőke kopasz, noha tőkéink és a vessző mind egészséges. A rendellenes időjárás után el lehetünk készülve a korai peronosporára és az erős védekezésre, hacsak a természet ura valami különös változást nem tesz rajta. Az esős idő miatt nem lehet kapáltatni. A napszámviszonyok még idáig tűrhetőek, borkészletünk kevés van, az árak 30—40 korona között állnak. Ménesmajor. (Janó János tudósítása.) Máj. 7. E vidéken a tavaszi munkák csak április elején kezdődhettek, de még akkor sem rendesen a hideg, esős idők miatt és így még Szent-György nap körül is lehetett metszetlen szőlőket találni is találni, de ez főleg a tőke túlelöregedettségének, parazitáknak és a munkálatok alatt elkövetett bántalmaknak tudható be. Napszám- 1907. május hó 19.