Borászati Lapok – 43. évfolyam – 1911. 1-26. sz.

1911-03-19 / 12. sz.

11. SZÁM 43-IK ÉVFOLYAM. 199 nél is hosszabb karók szükségesek, 250—300 cm. hosszúak. A karó vastagsága a karó hosszától és a karó faanyagától függ. Ha keményfaanya­gunk van, vagy csak rövidebb karóra van szük­ségünk, akkor vékonyabb lehet a karó. Az átlagos vastagság 4—10 cm., a karó közepén mérve. A­z 120—150 cm, hosszú karók átlagos vastag­sága 4—6 cm. A karók tartóssága több körülménytől függ, elsősorban a fanemtől, másodsorban a karó készítési módjától, továbbá a fa korától, nem­különben attól, hogy a fának melyik részéből készült, végül hogy miként kezeljük a karókat a szőlőben. A legtartósabb karót az ákácz, tölgy, vörös­fenyő és szurkosfenyő szolgáltatja. Igen tartósak még a gesztenye, égerfa és a boróka, ezeket azonban ritkán használják e czélra. A fa törzsé­ből készült karó tartósabb, mint az ágfából vagy a fiatal fák törzséből készült karó, az úgyneve­zett gömbölyűkaró. Attól is függ a karó tartós­sága, hogy a törzs melyik részéből készült. Ami pedig a készítési módot illeti, a hasított karó mindig jobb, mint a fűrészelt és a vágás után kérgétől azonnal megfosztott karó tartósabb, mint a le nem hántott. Megjegyzendő, hogy a kéreg jó búvóhelye a szőlőmolynak is. A vágás után azonnal felhasznált karó sokkal gyorsabban romlik el, mint az, amelyet egy darabig, legalább egy esztendeig száraz, szellős helyen kalitkában száradni hagyunk. A karókat súly alatt szárítjuk, hogy el ne görbüljenek. Ami már mostan a karóknak a szőlőben való kezelését illeti, erre nézve a következőket kell tudnunk. A leghelyesebb eljárás, hogy a karót a tőke mellé beverjük és addig hagyjuk ott, amíg csak el nem korhad. Nem ajánlatos az az eljárás, amit némely vidéken, különösen Sopron és Pozsony vidékén követnek, hogy a karókat télire kiszedik. Ez egyrészt költséges, másrészt e manipuláczió közben romlik is a karó. Ha a karó korhadt, lemetszszük a korhadt részt és új­ból beverjük, ha a karó még elég hosszú. Éven­ként meg kell igazítani a karókat, hogy szilárdan és szép egyenes sorban álljanak. A karókat leghelyesebb forma szerint pótolni. Ha például több táblánk van, akkor az egyik táblát tiszta új karóval állítjuk be és az ebből a táblából kikerült és átválogatott karókkal a többi tábla hiányait pótoljuk. Tehát nem úgy járunk el, hogy a táblában talált korhadt karó­kat ujakkal pótoljuk, mert az új karó a régiek között nem fest jól. A karók elhelyezését illetőleg megjegyzendő, hogy azokat mindig a tőke bizonyos oldalán szúr­juk be, nevezetesen lejtős helyen a lejtő felöli oldalán, sok helyen pedig az északi oldalon. Metszés előtt a beállított karókat meg kell igazítani tavaszszal. Ez két okból szükséges, egyrészt azért, hogy jó képe legyen a szőlőnek az egyenes vonalba és merőlegesen megerősített karókkal, másrészt azért, hogy a tőke ne kerül­jön a földre, amikor is a penészbetegségek inficziálhatják. A karóigazítással együtt végezzük a karópótlást is. Ennek forda szerint kell tör­ténnie, mint már megjegyeztük, régi szőlőbe ne használjunk új karókat pótlásul. Végül szólanunk kell még a karók tartósabbá­tételéről, impregnálásáról. A jó, idősebb fából, pl. hasított ákáczból készült karó nem is szorul impregnálásra. Ha kaliczkába rakjuk és elég bokáig (1 esztendeig) hagyjuk száradni, akkor impregnálás nélkül is eltart 18—20 esztendeig. Az impregnálás nem olcsó eljárás, 1000 karó jó impregnálása 6—10 K.-ba is kerül. Többféle impregnálási eljárást ismerünk. Első a karó végének gyönge láng fölött való megpör­kölése. Ez a legegyszerűbb eljárás. Ezt úgy végezzük, hogy a karónak a föld színe fölött levő részét is mintegy 10 cm.-ig megpörköljük. A másik eljárás a kátrányozás. Ezt vagy hideg vagy forró kátránynyal végezzük, az utóbbi eljárás jobb, mert ily esetben mélyebben hatol be a kátrány a karóba, tehát alaposabban impregnálódik. A hideg kátránynyal való impreg­nálást úgy végezzük, hogy egy magas kádba (vagy petroleumos félhordóba) 70—80 cm.-ig kátrányt öntünk. A kád pereméjére zsákvászon­ból szalmapárnát készítünk. Beleállítjuk a kádba a karókat és ha ezek elég ideig benne állottak, kiemeljük őket, lecsurgatjuk és végighúzzuk azokat a párnán, hogy a kátrányt jól beledör­zsöljük a karókba. A forró kátránynyal való impregnálásnál elég mély üstöt veszünk, azt a szabadban felállítva, 70—80 cm.-re meg­töltjük kátránynyal, azt felforraljuk és 6—10 perczig állítjuk bele a karókat. Ügyelni kell arra, hogy a kátrány folyton forrjon, de be ne gyulladjon. Azonban ha mégis lángra lobbanna, gyorsan homokkal takarjuk be, vagy jól záró tetőt teszünk a üstre. (Vízzel nem lehet a kát­rány lángját eloltani.) A kiemelt karókat fél­óráig csészével bíró csurgató vályúba helyezzük, vagy finom szemcséjű homokba teszszük. A kát­rányozásnak akkor lesz csak kellő hatása, ha a karó száraz. A harmadik eljárás a karbolineummal való impregnálás. Ezt is vagy hidegen, vagy mele­gen végezzük. Ez esetben is a forró anyaggal való kezelés a jobb. Az eljárás egyébként ugyanaz, mint a kátrányozásnál. A negyedik eljárás a szulfátokkal (rézszulfát, [rézgálicz], czinkszulfát, vasszulfát) való impreg­nálás. Leginkább a rézgáliczczal való impreg­nálás használatos, bár az nem mondható valami hatásosnak és inkább nyers, friss karók impreg­nálására alkalmas, különösen ha van elég idő arra, hogy a karó az oldatban álljon (2 hétig). Ha a rézgáliczczal való impregnálást úgy végez­zük, mint a vasúti talpfáknál szokásos, tudni­illik hogy beszorítjuk gépi erővel az oldatot a fába, akkor igen hatásos az eljárás. Azonban a szőlősgazdák nincsennek erre berendezve és csak beállítják a 8— 10%-os rézgáliczba a karókat. Mint mondottuk, a száraz karók keve­sebb oldatot vesznek fel. Megjegyezzük még, hogy az Ampelológiai Intézet is végzett szőlőkaróimpregnálási kísér­leteket és ezekről 1908-iki évkönyvében*) be­számolva, a következőket mondja: „Erősebb fémsóoldatok (az intézet különösen rézszulfáttal és czinkszulfáttal ejtett meg vizsgálatokat), pél­dául 12°/o-os oldat használata ott, ahol nagyobb mennyiségű karó készítéséről van szó, 12 órai áztatás után czélravezető impregnálást ad; ott pedig, hol kisebb mennyiségű karó feldolgozá­sáról van szó, ott a 12°/o-os oldatban a jobb siker érdekében a karókat hosszabb ideig is *) Ajánljuk ennek megszerzését, ingyen küldi az intézet bárkinek. (Az intézet czime: Budapest, II., Debrői­ ut 15.) 1911. márczius hó 12. lehet tartani. A czinksókkal való impregnálásnál a 12%-os oldattal és 5 napi áztatási idővel már szép sikert lehet elérni." Kifogástalan gyökeres fasoltványok kaphatók mérsékelt áron, szavatosság mellett: Olasz Rizling, Pozsonyi Fehér, Fehér és Piros Szlankamenka, Erdei, Kövi­dinka, Leányka, Ezerjó stb. kiváló bőtermő fajokban, fajtisztán, Rip. Portális alanyon, Európai sima vesszők erre 40 kor­ona9 gyökeres Ripária Portális LISZKAY LAJOS 2*£&5?r Apcz, Heves vm. 14951 A legjobb dugványozási eljárás. Irta: d­r. Perényi József. Budapest, márcz. 16. A dugványozást akkor mondjuk sikerült­nek, ha erőteljes hajtást fejleszt, ez pedig a dús gyökérképződéstől függ. Ha gyenge, silány a hajtás, akkor bizonyos, hogy a dugványnak nincsen elég gyökere. Hogy a szőlővessző dús gyökeret fejleszszen, ahhoz több körülmény szük­séges. Először jól megfásodott, kiérett, egészsé­ges vessző; másodszor nedves talaj, harmadszor helyes ültetés. Ezek volnának a rendes körül­mények. Azonban a gyökérképződést alkalmas eljárással fokozni lehet. Ismeretes, hogy a vesszőn ott képződik a gyökér, ahol a behegesztő szövet érintkezik a talajjal, így a lehullott levél seb­helye körül, vagyis a rügy alatt. De fejlődhetik ott is, ahol a vessző külső kéregrétegén sérülés támadt, miáltal a háncs fejlődő szövete érint­kezésbe jut közvetlenül a talaj nedvességével és gyors módosult fejlődésre ingereltetik. Mind­ezekről meggyőződhetünk, ha egyéves dugványt óvatosan a talajból kiássunk és megvizsgáljuk, honnét fakadtak ki rajta a gyökérfonalak. Látni fogjuk, hogy a gyökerek, ha a vessző jól lett ledugványozva, a vessző alsó négy részeiből fakadtak ki, valamint a lehullott levélsebhelyek közül. A sugarasan fejlődő talpgyökerek legszebb bizonyítékai a gyökérképződésnek, amennyiben ezen a helyen van a végrész lecsonkolása folytán a legtöbb sebhely. Itt képződik a leg­több behegesztő szövet mellől a gyökér. Már most minden kétség nélkül nyilvánvaló, ha a dugványon levő két felső rügy kivételével valamennyit mint szükségtelent levagdossuk, akkor azokon a helyeken még több gyökér fog képződni, mint rendes körülmények között. Tehát az új sebhelyek által fokozzuk a gyö­kérképződést. A sebhelyek képzése, ha azok nem túlságos mélyre hatnak, ami magától érte­tődik, nem ajánlatos, semmi bajt nem okoznak a további életfolyamatban, sőt mint láttuk, elő­nyösek a gyökérfejlesztésre. Azért most a tavaszi ültetésnél czélszerűnek tartjuk azok részére felemlíteni az nyított vesszőkezelést, akik szőlőt ültetnek, hogy a vessző rügyeit a két felső kivételével mind levagdostathatják, mert ezáltal fokozzák a gyökérképződést. A két felső rügyet szükséges meghagyni, mert hiszen vagy az egyikből, vagy a másikból az új hajtás fejlődik. De ha az alsók kihajtanak, ezek a w w se \e w w w w w w A gyakorlat emberei gyakorlati kisérletek alapján bizonyítják, hogy a kőbányai szárított hizósertéstrágy minden gazdasági növénynél fényes eredményeket értek el. Minden gazda kérte saját érdekében ezen szakvéleményeket tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a MT SiVen figyelmébe . Mindan Hirdetésre«r BUDAPEST-KŐBÁNYAI TRÁGYASZÁRÍTÓGTÁR Bosányi, Schletrumpf és T­ru cíg Budapest, IX., OuS'-ít 21 b­ána •I­ssakTélemény van mellékete I­BN A szőlőink alá felhasznált sertés- WáV trágya eredményével nagyon meg vagyok elégedve, a tőkék nagyon­­ szép vesszőt hajtottak s ezek IV remekül beértett. Őrgróf Pallaviciuti IV Ede mosdósi intézősége, Mosdós. W A szárított sertéstrágya gazdasá- WáV gombán sokféle veteménynél bevált. .J. Szeszburgonyánál az istállótrá- W gyával szemben elért különbözet: vág 1904. évben 10 mm. magy. holdanként 1905. évben 28 mm. magy. holdanként. W A burgonya után termelt zabnál 1905. évben 1.5 mm. magy. holdan­ ..... ként, répánál 1905. évben 60.0 mm.­­ magy. holdanként, tengerinél 1905. CÉ7 évben 6.5 mm. magy. holdanként. jj' Vermes István nagybirtokos, Sikabony.­­f/

Next