Borászati Lapok – 43. évfolyam – 1911. 1-26. sz.
1911-04-16 / 16. sz.
1 . SZÁM. 43-IK ÉVFOLYAM, mielőtt élvezik. Nyáron pedig a tiszta jegesvíz járja. Így van ez télen-nyáron. Mindig jéghideg víz az ital. Vendéglőben, gyárban, üzlethelyiségben, a privátházban mindenütt ott van a jégtartály, melyet reggel teletömnek jéggel és fölöntik vizzel. Még a vasúti kocsiknak is mindegyikében van egy fülke jégtartálylyal. Ez a jegesviz a főszerepet játszsza. Igen szomorú és szegényes körülményekre vall, ahol jég és jegesviz nincsen. Sok városban nyáron ingyen osztogatják a jeget a szegény emberek között. Ez a jótékonyság egyik fő megnyilatkozása. Úgy mint odahaza a szegény gyerekek téli ruhával való ellátása. Ezzel csak azt akarom kimutatni, hogy mily fontosnak tartják itt a hideg vizet. Nem is csoda, ha a nyár hosszú voltát és túlságos hevét tekintetbe veszszük. A jegesvizen kívül pedig sok más frissítő ital van. A forgalom ezekben milliókra megy. Ez új üzletág, amelyben a spekuláns amerikai oly dús „money making proposition"-t lát, mint kevés másban. Ez igazán egy óriási üzletág és a forgalom milliókra rúg évente. Első helyen volna az „ice cream", azaz a fagylalt. Igaz, hogy ez nem ital a szó szoros értelmében, hanem egyrészt az ital helyét pótolja, másrészt amerikai különlegesség: „ hobby*, avagy mint Angliában mondanák : „spleen”, mindent összekeverni, a legkülönfélébb kombinácziókat. Fagylalt szikvizzel, fagylalt különféle gyümölcsnedvvel. „Ice cream sunday", „Ice cream á la mode" stb., stb. olyan sokféle keverék és változat, hogy el se lehet mondani. Italszámba megy és rengeteg mennyiség lesz belőle fogyasztva. Azután jönnek sorban a különféle „soft drinks". Puha italok. Furcsa név és mindent értenek alatta, ami nem alkoholos folyadék. Ebbe a csoportba sorozható egyrészt a sokféle gyümölcsnedv, amely az igazságnak helyet adva, a gyümölcscsel a néven kívül semmiféle rokonságban nincs. Majdnem valamennyi a fejlett chemia és méregkeverék terméke. Ezeket a nedveket nem tisztán fogyasztják, hanem adalék a szikvízbe vagy pedig — mint előbb mondtam — fagylaltkeverékbe. És ez a jó, mert mert így a különféle anilin és más méreg csak eloszolva jut az ember gyomrába. A gyümölcsnedvek mellett felsorolhatók azon különféle keverékek, melyek mindenféle fábőlfából lesznek desztillálva és a leghangzatosabb nevek alatt kerülnek forgalomba. Itt a reklám és a nagydob helyét veszi a belső értéknek és az igazat bevallva, mindenesetre többre jut. Már ugyan, amennyire a pénzcsinálás mikéntje és bősége volna kérdésben. Van itt egy társaság, a „Coca Cola Cola, amelyről azt mondják, hogy minden nyáron két millió dollárt ad ki hirdetésre. Az egészet pedig azért, hogy szeretett embertársait ötvenszer naponta arra figyelmeztessék, hogy a legjobb nyári ital a „Coca Cola". Én nem vagyok pénztárosa ennek a „Coca Cola" társaságnak, tehát csak sejtelmeim lehetnek a pénzügyi állapotairól. Sejtelmeim pedig azok, hogy legalább kétszer annyi „profitot" csinálnak „clear velvet" (tiszta selyem), ahogy igen ügyesen mondják ezen a vidéken, mint amennyit kiadnak reklámra. A Coca Colán kívül van egy ármádia. És évrőlévre az új nevek egész serege úgy fölpattan, mint a gomba az eső után. Ezek vagy megállják a helyet, tudniillik akkor, amikor elég pénzzel kezdik a dobverést, vagy pedig letűnnek ismét, mint a buborékok. Hogy mit árulnak, az teljesen mindegy, a lényeg itt nem az áru, hanem a vásári kikiáltás. A Coca Coláról p. o. sokan azt állítják, hogy igazi hamisítatlan trágyái. (?!) A szín és szag után ítélve igazuk is lehet. Ha európai embernek kínálnák, kifutna az országból. Kerülő úton oly tárgyra jutok ismét, mely volt szőlésztársaimat is érdekli talán. A tárgy a must. Ugyanis az utolsó ésvekben, talán azóta, amióta az antialkoholikus mozgalom a bort üldözi, a nem erjedt mustot hozzák forgalomba ilyen nyári ital gyanánt. A piac ilyen czikkekre olyan nagy, hogy nem lehet túlprodukció ezen a téren semmi szín alatt. Az eredmények igen kedvezők, tekintetbe véve a sok körülményt, amelyek hátráltatják az eladást. Elsősorban említve ez az üzlet a keleti államokban vette kezdetét, főleg New-York államban régi időtől fogva tenyésztik a „Concord" szőlőt. Ezt a szőlőnemet ismerik odahaza. Egy amerikai direkttermelő. Húsos gyümölcs nagy magvakkal, igen feltűnő rókaizzel. Ezt a szőlőt nem asztali szőlőnek használták, hanem főleg befőtt elkészítésére és „pie"-készítésre. Bort alig adott. Nos ez a szőlő, mely originálta a „must"-ot. El lehet gondolni, hogy a must nem jó, hogy nem sokat ad és hogy igen drága. A kicsinyben való elárusításnál 10 centet (45 fillért) kérnek egy félpintes palackért. Ez valamivel több, mint egy decziliter. A hátrányos körülmények tehát a magas ár és az áru alárendelt volta. És ennek daczára a forgalom ebben a czikkben rohamosan emelkedett. Tiszta, jóizű must, pláne ha annak volna muskotályzamatja, olyan forgalmi czikk lehetne itten, hogy Magyarország egész mustterméke nem tudná fedezni. Ez teljesen biztos kereskedelmi czikk volna kiaknázhatatlan piaczcal. Több előfeltétel megvan hozzá. Az árnak nem szabadna túl magasnak lenni. Körülbelül 5 cent egy félpint üvegért. Sok befektetés reklámba és egy tartós czikk, mely kész mindennap egész nyáron át közönséges kezelésre. 387 A tavaszi fagyok. Budapest, április 12. (B. E.) Alighogy a szőlő rügyezni kezd, mindjárt egy ravasz ellenséggel kell megbirkóznunk. Ez a tavaszi fagy, mely ha nem talál az emberi munkában csipetnyi akadályra, könynyen tönkreteszi a szőlősgazda ifjú reményeit egész esztendőre. Nemsokára elérkezik ez a kritikus idő, czélszerűnek látszik, hogy tájékoztassuk a szőlősgazdákat, miként lehet, sőt kell védekezni a tavaszi fagyok ellen. Mindenesetre a frissen megmunkált földben több kárt tesz a fagy, mint a sima talajon. Nem azért, mert az előbbi talán több nedvességet tartalmaz, hanem mert kisugárzó felülete nagyobb. Tudjuk, hogy a tavaszi „fehér" fagyok az erős hőkisugárzás következtében keletkeznek, míg a „fekete" jeges fagyok nagy hősülyedésnek következményei. Ez utóbbiak azonban ritkábbak. De az éremnek van másik oldala is. Ha a földet nem munkáljuk, a különféle füvek, gazok könnyen felnövekedhetnek. Ez azután még jobban elősegíti a lehűlést, mert szintén a kisugárzó felület nagyobbításához járulnak hozzá. E két dolgot össze kell tehát egyeztetni, mégpedig úgy, hogy a kapálás után könnyebb koronát húzunk át a megmunkált területen. Így lesimítva a talajt, csökkentettük a kisugárzó felületet is. Sokszor előfordult, hogy a fagykár tisztán láthatólag a megmunkált és hepehupás terület határán kezdődött, míg a sima, lenyomott talajon fagykárt nem láttak. Ez a munka azonban nem elégséges ahhoz, hogy a többi védekezési módot elhagyjuk. Csak a védekezés körülményeit könnyíti. Sokféle fagy elleni védekezésről tud a szőlészeti tudomány. Az első, ami felhívja az okoskodó szőlészt, az, hogy hátráltatni kell a vegetáczió kezdetét. Ennek ötletéből a kései metszést ajánlották. Május derekán, ha metszszük szőleinket, elkerültük a kritikus időt és biztosak lehetünk, hogy szőlőnk nem fog fagytól szenvedni. De hátránya e műveletnek az, hogy a szőlő fejlődésére nagyon káros behatással lesz, bár a késedelmet nagyrészben behozza a nyár folyamán. Francziaországban már sok híve van ez eljárásnak és talán nálunk is szükség volna még több kísérletet tenni ez irányban. A nagy birtokon nem ajánlható, mert a késedelem nagyon nagy lenne, de a kisbirtokos talán hasznát veheti. Ugyane czélból, a vegetáczió hátráltatása czéljából szokták vasgaliczoldattal befecskendezni a tőkéket. Egy hektoliter vízbe 50 kiló vasgabiczot és 1 kiló kénsavat oldanak fel és ezt a keveréket permetezőgéppel a tőkékre permetezik. Ilyen módon a kifakadást 8 — 12 napig lehet késleltetni, ha ez az idő elégséges, akkor maga a mód is eredményt fog mutatni. De a kritikus idő tovább is eltarthat. Ebben az esetben már védekező módunk nem éri el czélját. Van egy különös módunk a fagy ellen, mely abban áll, hogy a növényt beporozzuk finom gipsz vagy mészporral és így szinte takaróval vonjuk be a növényt. Ajánlották a hamu (2/3) és a kén (V3) keverékét. A talium porozása is alkalmazásban van. Pozitív eredmények nagyon kis számban vannak, de bizonyos, hogy nagyon sokszor kell e porozásokat végezni; valahányszor új levelek nőnek és amikor erős szél lefújja a port a levelekről. Auguste de Crozals sikeres kísérleteket tett Francziaországban rendes tiszta vizzel való locsolással. Ezt a nap felkelte előtt végeztette, ugy hogy mikor a legnagyobb hősülyedés bekövetkezett, akkor már a levelek be voltak vonva vékony takaróval. Azonban az itt felsorolt védekező módok nem mentek át az általános gyakorlatba, mert czéljuknak nem feleltek meg úgy, mint a füstölök. Nem szükséges ezeket bővebben leírnom; a gyakorló gazdának nem egyszer volt dolga velük. A legegyszerűbb füstölő száraz venyigerakás, szalmarakás, melyet kátránynyal leöntünk. Lehet kevés földet rátenni, hogy nagyobb füstöt ereszszen. Ilyen kupaczokat 2 méternyire egymástól, a szőlő északi és nyugati oldalán helyezünk el. A lángban álló kupaczokat vízzel öntözgetjük, hogy jobban füstölögjön. A mesterséges felhők létesítésére a kátrány jobb anyagnak bizonyult. Ezt öntöttwasser- 1911. márczius hó 26. Kiültetéshez és pótláshoz fajtiszta és szigorúan átválogatott ££ amerikai gyökeres vesszőka minden használatban lévő fajból a legmegbízhatóbban szerezhetők be Teleki Zsigmond szőlőtelepkezelőségétől, Villányon. Ssipgönyczimi Teleki Villány. • • • • Telefon interurbán: Villány 1. Kérjen képes árjegyzéket és írásbeli ajánlatot! Az aranyvesszők helyes megválasztását tárgyaló könyvecskét kivá-Nagyobb rendelésnél nevezetes árengedmény! natra minden érdeklődőnek ingyen és bérmentve küldjük meg. "M 14966