Borászati Lapok – 43. évfolyam – 1911. 1-26. sz.

1911-04-16 / 16. sz.

1 . SZÁM. 43-IK ÉVFOLYAM, mielőtt élvezik. Nyáron pedig a tiszta jegesvíz járja. Így van ez télen-nyáron. Mindig jéghideg víz az ital. Vendéglőben, gyárban, üzlethelyiség­ben, a privátházban mindenütt ott van a jég­tartály, melyet reggel teletömnek jéggel és föl­öntik vizzel. Még a vasúti kocsiknak is mind­egyikében van egy fülke jégtartálylyal. Ez a jegesviz a főszerepet játszsza. Igen szomorú és szegényes körülményekre vall, ahol jég és jegesviz nincsen. Sok városban nyáron ingyen osztogatják a jeget a szegény emberek között. Ez a jótékonyság egyik fő megnyilatko­zása. Úgy mint odahaza a szegény gyerekek téli ruhával való ellátása. Ezzel csak azt akarom kimutatni, hogy mily fontosnak tartják itt a hideg vizet. Nem is csoda, ha a nyár hosszú voltát és túlságos hevét tekintetbe veszszük. A jegesvizen kívül pedig sok más frissítő ital van. A forgalom ezekben milliókra megy. Ez új üzletág, amelyben a spekuláns amerikai oly dús „money making proposition"-t lát, mint kevés másban. Ez igazán egy óriási üzletág és a for­galom milliókra rúg évente. Első helyen volna az „ice cream", azaz a fagylalt. Igaz, hogy ez nem ital a szó szoros értelmében, hanem egyrészt az ital helyét pótolj­a, másrészt amerikai különlegesség: „ hobby*, avagy mint Angliában mondanák : „spleen”, min­dent összekeverni, a legkülönfélébb kombiná­cziókat. Fagylalt szikvizzel, fagylalt különféle gyümölcsnedvvel. „Ice cream sunday", „Ice cream á la mode" stb., stb. olyan sokféle keverék és változat, hogy el se lehet mondani. Italszámba megy és rengeteg mennyiség lesz belőle fogyasztva. Azután jönnek sorban a különféle „soft drinks". Puha italok. Furcsa név és mindent értenek alatta, ami nem alkoholos folyadék. Ebbe a csoportba sorozható egyrészt a sok­féle gyümölcsnedv, amely az igazságnak helyet adva, a gyümölcscsel a néven kívül semmiféle rokonságban nincs. Majdnem valamennyi a fejlett chemia és méregkeverék terméke. Ezeket a nedveket nem tisztán fogyasztják, hanem adalék a szikvízbe vagy pedig — mint előbb mondtam — fagylaltkeverékbe. És ez a jó, mert mert így a különféle anilin és más méreg csak eloszolva jut az ember gyomrába. A gyümölcsnedvek mellett felsorolhatók azon különféle keverékek, melyek mindenféle fáből­fából lesznek desztillálva és a leghangzatosabb nevek alatt kerülnek forgalomba. Itt a reklám és a nagydob helyét veszi a belső értéknek és az igazat bevallva, mindenesetre többre jut. Már ugyan, amennyire a pénzcsinálás mikéntje és bősége volna kérdésben. Van itt egy társaság, a „Coca Cola Cola, amelyről azt mondják, hogy minden nyáron két millió dollárt ad ki hirde­tésre. Az egészet pedig azért, hogy szeretett embertársait ötvenszer naponta arra figyelmez­tessék, hogy a legjobb nyári ital a „Coca Cola". Én nem vagyok pénztárosa ennek a „Coca Cola" társaságnak, tehát csak sejtelmeim lehetnek a pénzügyi állapotairól. Sejtelmeim pedig azok, hogy legalább kétszer annyi „profitot" csinálnak „clear velvet" (tiszta selyem), ahogy igen ügye­sen mondják ezen a vidéken, mint amennyit kiadnak reklámra. A Coca Colán kívül van egy ármádia. És évről­évre az új nevek egész serege úgy fölpattan, mint a gomba az eső után. Ezek vagy megállják a helyet, tudniillik akkor, amikor elég pénzzel kezdik a dobverést, vagy pedig letűnnek ismét, mint a buborékok. Hogy mit árulnak, az teljesen mindegy, a lényeg itt nem az áru, hanem a vásári kikiáltás. A Coca Coláról p. o. sokan azt állítják, hogy igazi hamisítatlan trágyái. (?!) A szín és szag után ítélve igazuk is lehet. Ha európai embernek kínálnák, kifutna az országból. Kerülő úton oly tárgyra jutok ismét, mely volt szőlésztársaimat is érdekli talán. A tárgy a must. Ugyanis az utolsó ésvekben, talán azóta, amióta az antialkoholikus mozgalom a bort üldözi, a nem erjedt mustot hozzák forgalomba ilyen nyári ital gyanánt. A piac­ ilyen czikkekre olyan nagy, hogy nem lehet túlprodukc­ió ezen a téren semmi szín alatt. Az eredmények igen kedvezők, tekintetbe véve a sok körülményt, amelyek hátráltatják az eladást. Elsősorban említve ez az üzlet a keleti álla­mokban vette kezdetét, főleg New-York állam­ban régi időtől fogva tenyésztik a „Concord" szőlőt. Ezt a szőlőnemet ismerik odahaza. Egy amerikai direkttermelő. Húsos gyümölcs nagy magvakkal, igen feltűnő rókaizzel. Ezt a szőlőt nem asztali szőlőnek használták, hanem főleg be­főtt elkészítésére és „pie"-készítésre. Bort alig adott. Nos ez a szőlő, mely originálta a „must"-ot. El lehet gondolni, hogy a must nem jó, hogy nem sokat ad és hogy igen drága. A kicsinyben való elárusításnál 10 centet (45 fillért) kérnek egy félpintes palac­kért. Ez valamivel több, mint egy decziliter. A hátrányos körülmények tehát a magas ár és az áru alárendelt volta. És ennek daczára a forgalom ebben a czikkben rohamosan emel­kedett. Tiszta, jóizű must, pláne ha annak volna muskotályzamatja, olyan forgalmi czikk lehetne itten, hogy Magyarország egész mustterméke nem tudná fedezni. Ez teljesen biztos keres­kedelmi czikk volna kiaknázhatatlan piaczc­al. Több előfeltétel megvan hozzá. Az árnak nem szabadna túl magasnak lenni. Körülbelül 5 cent egy félpint üvegért. Sok befektetés reklámba és egy tartós czikk, mely kész mindennap egész nyáron át közönséges kezelésre. 387 A tavaszi fagyok. Budapest, április 12. (B. E.) Alighogy a szőlő rügyezni kezd, mindjárt egy ravasz ellenséggel kell megbir­kóznunk. Ez a tavaszi fagy, mely ha nem talál az emberi munkában csipetnyi akadályra, köny­nyen tönkreteszi a szőlősgazda ifjú reményeit egész esztendőre. Nemsokára elérkezik ez a kritikus idő, czélszerűnek látszik, hogy tájékoz­tassuk a szőlősgazdákat, miként lehet, sőt kell védekezni a tavaszi fagyok ellen. Mindenesetre a frissen megmunkált földben több kárt tesz a fagy, mint a sima talajon. Nem azért, mert az előbbi talán több nedves­séget tartalmaz, hanem mert kisugárzó felülete nagyobb. Tudjuk, hogy a tavaszi „fehér" fagyok az erős hőkisugárzás következtében keletkeznek, míg a „fekete" jeges fagyok nagy hősülye­désnek következményei. Ez utóbbiak azonban ritkábbak. De az éremnek van másik oldala is. Ha a földet nem munkáljuk, a különféle füvek, gazok könnyen felnövekedhetnek. Ez azután még job­ban elősegíti a lehűlést, mert szintén a kisu­gárzó felület nagyobbításához járulnak hozzá. E két dolgot össze kell tehát egyeztetni, még­pedig úgy, hogy a kapálás után könnyebb ko­ronát húzunk át a megmunkált területen. Így lesimítva a talajt, csökkentettük a ki­sugárzó felületet is. Sokszor előfordult, hogy a fagykár tisztán láthatólag a megmunkált és hepe­hupás terület határán kezdődött, míg a sima, lenyomott talajon fagykárt nem láttak. Ez a munka azonban nem elégséges ahhoz, hogy a többi védekezési módot elhagyjuk. Csak a védekezés körülményeit könnyíti. Sokféle fagy elleni védekezésről tud a sző­lészeti tudomány. Az első, ami felhívja az okoskodó szőlészt, az, hogy hátráltatni kell a vegetáczió kezdetét. Ennek ötletéből a kései metszést ajánlották. Május derekán, ha metszszük szőleinket, elkerül­tük a kritikus időt és biztosak lehetünk, hogy szőlőnk nem fog fagytól szenvedni. De hátránya e műveletnek az, hogy a szőlő fejlődésére nagyon káros behatással lesz, bár a késedelmet nagy­részben behozza a nyár folyamán. Franczia­országban már sok híve van ez eljárásnak és talán nálunk is szükség volna még több kísérletet tenni ez irányban. A nagy birtokon nem ajánl­ható, mert a késedelem nagyon nagy lenne, de a kisbirtokos talán hasznát veheti. Ugyane czélból, a vegetáczió hátráltatása czél­jából szokták vasgaliczoldattal befecskendezni a tőkéket. Egy hektoliter vízbe 50 kiló vas­gabiczot és 1 kiló kénsavat oldanak fel és ezt a keveréket permetezőgéppel a tőkékre perme­tezik. Ilyen módon a kifakadást 8 — 12 napig lehet késleltetni, ha ez az idő elégséges, akkor maga a mód is eredményt fog mutatni. De a kritikus idő tovább is eltarthat. Ebben az eset­ben már védekező módunk nem éri el czélját. Van egy különös módunk a fagy ellen, mely abban áll, hogy a növényt beporozzuk finom gipsz vagy mészporral és így szinte takaróval vonjuk be a növényt. Ajánlották a hamu (2/3) és a kén (V3) keverékét. A talium porozása is alkalmazásban van. Pozitív eredmények nagyon kis számban vannak, de bizonyos, hogy nagyon sokszor kell e porozásokat végezni; valahány­szor új levelek nőnek és amikor erős szél lefújja a port a levelekről. Auguste de Crozals sikeres kísérleteket tett Francziaországban rendes tiszta vizzel való locso­lással. Ezt a nap felkelte előtt végeztette, ugy hogy mikor a legnagyobb hősülyedés bekövet­kezett, akkor már a levelek be voltak vonva vékony takaróval. Azonban az itt felsorolt védekező módok nem mentek át az általános gyakorlatba, mert czél­juknak nem feleltek meg úgy, mint a füstölök. Nem szükséges ezeket bővebben leírnom; a gyakorló gazdának nem egyszer volt dolga velük. A legegyszerűbb füstölő száraz venyigerakás, szalmarakás, melyet kátránynyal leöntünk. Lehet kevés földet rátenni, hogy nagyobb füstöt eresz­szen. Ilyen kupaczokat 2 méternyire egymástól, a szőlő északi és nyugati oldalán helyezünk el. A lángban álló kupaczokat vízzel öntözgetjük, hogy jobban füstölögjön. A mesterséges felhők létesítésére a kátrány jobb anyagnak bizonyult. Ezt öntöttwasser- 1911. márczius hó 26. Kiültetéshez és pótláshoz fajtiszta és szigorúan átválogatott ££ amerikai gyökeres vesszők­­a minden használatban lévő fajból a legmegbízhatóbban szerezhetők be Teleki Zsigmond szőlőtelepkezelőségétől, Villányon. Ssipgönyczimi Teleki Villány. • • • • Telefon interurbán: Villány 1. Kérjen képes árjegyzéket és írásbeli ajánlatot! Az aranyvesszők helyes megválasztását tárgyaló könyvecskét kivá-Nagyobb rendelésnél nevezetes árengedmény! natra minden érdeklődőnek ingyen és bérmentve küldjük meg. "M 14966

Next