Borászati Lapok – 52. évfolyam – 1920.

1920-06-03 / 23. sz.

23. SZÁM. 524. SVFOLYAM. alul került eladásra.)­­ maffiát is igen sokat kínálnak, de többnyire még útban lévő árut, míg a különben is csekély vételkedv mellett csak a már megérkezett és azonnal szállítható téte­lek iránt van ném­i érdeklődés. Itt lévő extra­prima Mayungáért 65 K.-t, príma Mayungáért 60 K.-t jegyeznek. Tamatave és Ananalave nincs a piaczon. A Magyar agrár- és járadékbank a Magyar­olasz bankkal érdekközösségre lépett akként, hogy az Agrárbank önállóságát fenntartja és mint kibocsátó intézet, tovább fog működni. A Magyar-olasz bank alaptőkéjét 350 millióra felemeli és az új 50 millió­­. Magyar-olasz bankrészvényt egy erre a czélra alakult szindi­kátus az Agrárbank részvényeinek becseré­lésére felajánlja akként, hogy három darab Agrárbank-részvényért hét darab Magyar-olasz bank­ részvény fog adatni. E művelet keresztül­vitele czéljából a Magyar-olasz bank június folyamán rendkívüli közgyűlést tart. Az Agrár­bank pedig e hó 21-én megtartott rendes köz­gyűlésén az igazgatóság tájékoztatta a részvé­nyeseket a műveletről, valamint az Agrárbank jövő működése tekintetében fennálló terveiről. A Magyar agrár- és járadékbank r.­t. 1918. és 1919. évi egyesitett zárószámadásaiban a 475,283 K. áldozattal együtt 43.652,938 K. nyers hasz­not mutat ki, amiből a költségek és a proletár­diktatúra alatt szenvedett veszteségek levonása után a tiszta nyereség 11.246,287 K. Az igaz­gatóság a május 21-re összehívott közgyűlésnek a két évre 48 K. osztalék fizetését fogja java­solni. A 60 millió K. alaptőkével és 21.155,028 K. tartalékokkal rendelkező intézet betétállo­mánya 22.904,876 K., a hitelezők tétele 313.403,216 K., a forgalomban levő kötvé­nyek, járadékjegyek és záloglevelek összege 236.748.602 K. Osztrák izgatás a magyar borok ellen. Amint bécsi lapokból értesülünk, az ottani bor­kereskedők szövetsége egyik utolsó ülésén a magyar borbeszerzés nehézségeit tárgyalta és különösen a valuta-elszámolás bizonytalansága folytán a borüzletek alapját látja veszélyeztetve. Azért is a kérdéses egyesület hivatalosan ki­nyilatkoztatja, hogy feleit a magyarországi bor­bevásárlásról lebeszéli és őket inkább arra ser­kenti, hogy borszükségletüket Olaszországból fedezzék. Ezen elhatározásáról a szövetség a magyar borkereskedők egyesületét is értesítette. (Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a valuta-elszámolás terén a helyzet már hetek óta lényegesen javult s igy a külföldi vevőket váratlan károsodás nem érheti. Ami pedig az olasz borpiac­ot illeti, ugy, a 11—13 K.-ás líra­árfolyam mellett a délolaszországi borok a mi borainkkal árban nem versenyezhetnek. Trieszt­ben pedig, tudomásunk szerint, jelenleg alig kapható bor. De különben is a német-osztrák kormány egyelőre az olasz importot — ily luxus­czikkre — nem hajlandó előmozdítani.) A postadíjtételeső újabb felemelése. A keres­kedelemügyi miniszter folyó évi június hó elsejei hatálylyal a posta-, távírda- és távbeszélődíj­szabást a következőképpen módosította : Levelek: a belföldön, Ausztriába, Németországba, a szerb­horvát-szlavon királyságba és az általa meg­szállott magyar területekre 20­­ grammig egy korona, minden további 20 grammért húsz fillér; egyéb külföldre 20 grammig 2 korona 50 fillér, minden további 20 gramm 1 korona 50 fillér.*) Levelezőlapok: belföldre és a fentebb említett országokba darabonként 60 fillér, egyéb kül­földre 1 korona. Ajánlási díj minden viszony­latban 2 korona 50 fillér. Postautalványok: belföldre 100 koronánként 80 fillér. Távirati postautalványoknál és utalványtávirat kiállítá­sáért újonnan megállapított díj 1 korona. Ex­presszdij: levélpostai küldeményekért, érték­levelekért és postautalványokért a belterületen 3 korona, csomagokért 10 korona. A nemzet­közi forgalomban 15 korona. Az összes külde­ményfajoknak a belföldi forgalomban a rendel­tetési postahivatal külterületén kézbesítésért 10 korona. A magyar királyi földmivelésügyi miniszté­rium mezőgazdasági gépakcziója. A mezőgazda­sági gépakczió keretében szántó és vetési koronák, vetőgépek, gőz- és motoros cséplőkészletek, ló-és ökörszekerek, rosták, trieurök, répavágók, kukoriczamorzsolók, szecskavágók, ekék, lókapák, hengerek, borsajtók, szőlőzúzók, lószerszámok, kaszák és kaszakészletek, reszelők, lapát, ásó, kapa- és kaszanyelek, favillák és gereblyék, jármok, talicskák és targonczák kaphatók. A gazdaközönség keresse meg : a Magyar Szövet­kezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasá­gát Budapest, IV., Dorottya­ utcza 2. (Telefon 60—11,60—12, 60—13, 106—28.), a „Hangya” és Országos Központi Hitelszövetkezetet. A gép­akczió lebonyolításával megbízott: Magyar Szövet­kezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága. Az Angol-Magyar Bank. r.­t. 1918. és 1919. évi egyesitett zárószámadásai 18.841,529 K. tiszta nyereségegyenleget tüntetnek fel (az 1917. évi 10.920,726 64 K.-val szemben). Az igaz­gatóság a junius 16-iki rendes közgyűlésen azt fogja javasolni, hogy részvényenkint 25—25 K., a két évre együttesen 50 K. osztalék fizettessék ki, 2 millió K. a tartalékalap gyarapítására for­díttassák, 500,000 K. hadifoglyaink hazahoza­tala czéljaira és 500,000 K. a bank alkalma­zottai segítőegyesülete részére adományoztassék, mig a fennmaradó 1.442.431 K. új számlára vitessék át. A Magyar-Olasz Bank r.-t. olasz csoportja szindikátust alapított, amely szindikátus a Magyar Agrár- és Járadékbank r.-t. részvényeinek önkén­tes részvénycserét ajánl fel. Három darab agrár­banki részvény hét darab magyar olasz­ banki részvényre cserélhető június 1-től 15-ig a bank pénztárainál. A szindikátus kicserélt részvénye­ket a Magyar-Olasz Banknak engedi át, mely e czélból június 14-én rendkívüli közgyűlést fog tartani alaptőkéjének 300 millió K.-ról 350 K.-ra való felemelése végett. Tőkeemelés után a bank alaptőkéje 593 millió K. lesz. A központ szék­helye V., Nádor­ utcza 16. számú házban van. *) Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy az „aprópénz hiányra való tekintettel" lapunk kiadóhivatala már régeb­ben kénytelen volt a postahivatalt felkérni, hogy a helytelenül díjmentesített leveleket irodánkban ne is mu­tassák be, hanem küldjék vissza a feladónak. Miért is kérjük t. előfizetőinket, hogy a levelek helyes bérmente­sítésére figyelemmel legyenek, nehogy a levelek elinté­zése ezáltal késedelmet szenvedjen. m"wm "Mi1 iw iiw—n mt Q7fflnlmtn70Qrp magmnpa­raffiát, svéd natroncellulose­ntUlUAUlUtCOI e fonalat legolcsóbban azonnal szállit: SZABADOS ANDOR, ezelőtt BAKOS és SZABADOS zsák, ponyva, zsineg és textiláru nagykereskedése, Budapest, V., Bálvány­ utca 18. 244 145 1920. június 3. Czementhordók építését és javítását vállalják. Kexibén­y és Támos­oki. mérnökök, speczialisták mindennemű szőlőgazdasági építkezésben. 40.000 hl. kész hordó használatban! Központi iroda: Budapest, V., Váczi­ út 32. 304 10.000 hl. új hordó építés alatt! TUDÓSÍTÁSOK: A szőlők állapota. A kerületi szőlészeti és borászati felügyelők jelentései. Budapesti kerület. A szőlők általában jól telel­tek és rendes időben gyors fejlődésnek indultak. A gyérítésre berendezett hazai szőlők, szén­kéneg hiányában fejlődésükben visszaestek, egy részük pusztulásnak is indult. A terméskilátá­sok jó közepesek, a gyérített szőlőkben gyengék. Peronospora még nem fordult elő, rovarkárok egyes helyeken már mutatkoznak. Óborokból készlet már alig van, az 1919. évi termésű borok 20—28 K.. között kelnek literenkint. A borvevők most tartózkodóan viselkednek. Miskolczi kerület: A szőlők nagy része a télen nem volt befedve, mindazonáltal az enyhe téli idő miatt fagykár nem fordult elő. A munkák akadály nélkül folyamatban vannak, már a második permetezés is közel van a befejezés­hez. A háborús évek miatt a szőlők nem része­sültek kellő mivelésben, emiatt sokféle vissza­esés, pusztulás mutatkozik. A terméskilátások csekélyek. Az óbor ára literenkint 30—32 K, az uj boré 24 K. A borkereslet szünetel. Tarcsali kerület. A tavasz korán nyilt s emiatt a szőlők fejlődése nagyon előre haladt. A per­metezés, zöldoltás folyamatban van. A szőlők fejlődése szép, de a termés csak közepesnek mutatkozik. A szőlőkben több helyen rovarkárok fordultak elő. A boreladás szünetel. Balassagyarmati kerület. A szőlők fejlődése nagyon előre haladt. Az első permetezés a be­fejezéshez közeledik. Jó termésre van kilátás. Borkészlet kevés. Az óbor ára literenként 30 K. Kecskeméti kerület. A szőlők fejlődése fel­tűnően előre haladt. Egyes helyeken a szőlő­moly már fellépett. Peronospora is fordult elő, de csak egyes, kevéssé ellenálló fajtákon. A permetezés akadály nélkül folyik. Csak közepes termésre van kilátás. Borkészlet csekély. Keres­let csak helyi forgalom kielégítésére irányul.­­ Az ujbor ára literenkint 14—16 korona.­­ Tapolczai kerület. A szőlők jól teleltek. A­­ munkálatok rendesen folynak. Sem perono­­­spóra-, sem rovarkárok nem fordultak elő. A szén­­­kéneg hiánya miatt fejlődésében sok szőlő vissza­­­esett. A jól kifejlett szőlőkben jó közepes ter­­­més várható. Óbor már kevés van, ennek ára­­ literenkint 30—40 K., az ujboré 25—30 K. | A kereslet majdnem teljesen szünetel. 1 -| Domoszló, Heves m. (Virágh József tudósi­­­tása.) Máj. 24. Időjárásunk a szőlőre igen ked­­­vező, különösen az itteni szőlőtalajokra nézve, melyek felül 10—12 cm.-re szárazak ugyan, de lejebb nyirkosak. Fordítva áll a helyzet a ga­bonánál. Öt hét óta nincsen eső, a gabonák teljesen vissza vannak esve, tengeri, burgonya, bab, sok még ki sem kelt a nagy szárazság miatt, igazán csodaszámba fog menni, ha ezek­ből lesz valami. Hiába lesz bor, ha a legfőbb élelmiczikkből szükséget fogunk szenvedni, gyü­mölcs volna elég, de a szárazság miatt az is fejletlen. A kötözést, második kapálást, első permetezést, teljesen bevégeztük, a szőlők most jönnek virágzásba, a virágzás elég jó megy, napos, szélcsendes időben. Egy még 1890-es években, dr. Roboz Zoltán által irott s a „Borá­szati Lapok" által kiadott könyvben fordított nyergezés czimen ismertetve, van egy Despujols elnevezésű metszőolló alaku gép is mellékelve, amely ugy az alanyt, mint a reá oltott nemes galyát V alakba kivágta. Ezen eljárással „Eger­vidéki Szőlőoltványtelep kezelősége" czimen Oyebnár Antal c­égtulajdonos hoz forgalomba oltványokat oly módosítással, hogy a kivágott ékszerű alanyon van a középen egy nyelv hagyva és a reá oltott nemes galy is be van hasítva és igy az ék beletolva. Hogy az eredmény, a gyökérzet, forradás minő, arról az oltványok kiszedése után fogok beszámolni. Ismertetni fogom a ládába való csomagolást, kint a sza­badba való hajtatást, a sűtőkészülékberendezést, egyszóval mindazt, ami ezen oltási rendszerre vonatkozik.*) Előrebocsátva, hogy úgy a kézben készült és még nem hajtatott, úgyszintén már a ládából hajtatás után kivett kész gyökeres oltványból is fogok bírálás végett néhány pél­dányt beküldeni. Ha ez az eljárás jól beválik, hasznos szolgálatot tehet a szőlőbirtokosságnak. Garaboncz, Zala m. (Höcs János tudósítása.) Május 26. A szőlők a gyenge tél folyamán

Next