Borászati Lapok – 52. évfolyam – 1920.
1920-06-03 / 23. sz.
23. SZILUS 52-IK ÉVFOLYAM. A tárgyalt jelenségekkel egyébiránt össze nem tévesztendő a tavaszi fagy, jégverés, szélütés, vagy élősdi, pl. iloncza, moly, peronospora stb. okozta virágelhalás, bogyórothadás stb. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető: Kecskeméthy úrén* Kérdések. 49. kérdés. Ajánlatos e a stratifikált oltványokat azonnal állandó helyükre kiültetni? Időnyerés okából szándékom van a ládában (moha és szénpor közt) előhajtatott fásoltványokat, melyeknek kifogástalan a kalluszképződésük és több centiméternyi gyökerük és hajtásuk van, állandó helyükre kiültetni. Az ültetést nagy gonddal végezném és biztonság kedvéért egy-egy karó mellé két oltványt helyeznék el. Kérek szíves tanácsot arra nézve, hogy az igen nagy gonddal kiválasztott oltványokkal még mindig nagyobb kockázatot vállalok- e, mintha az oltványokat először eliskolázom. Hozzá kell tennem, hogy valami jó talajom iskola czéljaira nincs, mig a szőlőm talaja elég jó s amellett a beültetendő tábla közel esvén a kúthoz, módomban lesz azt az 5000 oltványt száraz idő esetén egypárszor meglocsolni. Almádi, H. H. 50. kérdés. Beteg borok szeszezéséhez kell-e engedély? Uj borom, daczára hogy kéthetenkint szoktam feltöltögetni, mindig megvilágosodik. Minthogy az a penész—tudtommal—szintén főleg az alkoholt fogyasztja s igy borom ezáltal is egyre gyengébb lesz, azzal a kérdéssel vagyok bátor a t. szerkesztőséghez fordulni, hogy a virágosodás azon bajok közé tartozik-e, melyek a pinczegazdát jogosítják borainak 1% erejéig való szeszezésére ? Ugyancsak kérem velem tudatni, hogy köteles vagyok-e ezt a szeszezést előzetesen a szőlészeti felügyelőnek (vagy a borellenőrző bizottságnak, vagy a községi elöljáróságnak) bejelenteni, mert nem szeretném, ha hire menvén, hogy én boraimat szeszezzem (l°/o-os alapon is mintegy 70 liter szeszre lesz szükségem), majd kiszálljon valami bizottság és pinczém hirbe keveredjék. Székesfehérvár. K. J. 51. kérdés. Hány gramm szénkéneg adagolandó tökénként? Több év óta szőlőm nem volt szénkénegezve és most végre hozzájutottam néhány mázsához ebből az igen drága folyadékból. Annak előrebocsátásával, hogy én magam a gyérítéshez keveset értek és vinczellérem is inkább könyvből ismeri ennek a fortélyát, mert eddig csak oltványszőlőt kezelt, míg hozzánk került, kérek szíves felvilágosítást, hogy az olyan táblában, ahol a tőkék nincsenek méternyire ültetve mindkét irányban, mennyi gramm szénkéneget adtak tőkénként? Révfülöp. M. J. ismét megszorozni. Pl. ha a sor- és tőketávolság 0'80 és 0 80 m., akkor egy tőkére 0'64 m2 terület jut, ezt megszorozva 24 gr.-mal, kapunk 15' 16 gr. szénkéneget tőkénként, vagyis kereken 15 gr.-ot s igy egy tőkére számítunk 3 lyukat a 5 gr.mal. (Ha 30 grammos alapon számítunk, ugy jut egy tőkére kereken 19 gramm és veszünk 2 lyukat a 6 és egy lyukat a 7 grammal.) Pontos táblázatot a szénkénegezési adagok kiszámításához a m. kir. rovartani állomás által kiadott utasításban lehet találni, tessék azért jelzett intézet igazgatóságához fordulni (Budapest, II., Kitaibel Pál u.). Feleletek. 51. felelet. Hány gramm szénkéneg adagolandó tőkénként? Szénkénegből normális adagnak azt tartjuk, ha minden négyzetméter területre 24—30 gr. szénkéneg jut, akár 3, akár 4 lyukba fecskendezzük is azt bele. Ott tehát, ahol a tőke-és sortávolság 1 — 1 méter, ott egyszerű a dolog, mert minden tőkére jut a négyzetméterre szánt mennyiség. Ott azonban, ahol a tőke- és sortávolság kisebb vagy nagyobb egy méternél, ott a sor- és tőketávolságot egymással meg kell szorozni, a szorzatot 24 grammal kell 143 Rézgálicz, legprímább min. 98/99%-os, sötétkék, kristályos, 1 kg. 48.— K 1 hordó 250 kg. (nettosúly vételnél ingyenhordó) 1 kg 46'50 K Raffia háncs, príma Majunga, 1 kg. 72'— K 1 egész bál (kb. 100 kg.) vételnél 65 — K Szőlőajtó gummiszalag 1 kg. 1500'— K „Vermores" rendszerű vörösréz „IRllSCat" permetező, sárgaréz belső alkatrészeikel, 1 drb 2000'd K, továbbá vörösrézből készült mosónőtök pálinkafőzőüstök, sisakkal és hűtőkigyóval minden nagyságban nagy választékban, míg a készlet tart raktárról azonnal kaphatók. Gyümölcs szállításhoz alkalmas postaládáit is kaphatók. Szontágh Pál, rézáru- és szerszámgyár, Budapest, IX. ker., Üllői út 19. sz. TELEFON: József 99—44. ALAPÍTTATOTT 1835. ÉVBEL. IRODALOM. A „Helyreigazitási jog". Ezzel a czimmel hézagpótló sajtójogi tanulmány jelent meg óhidi dr. Légmán Leónak tollából. A szerző alapos készültséggel fejti ki tárgyát. A sajtójog kialakulásának ismertetése után összehasonlítja a magyar helyreigazítási törvényeket és javaslatokat a külföldiekkel, előadja a nyilatkozatok közzétételének és megtagadásának módozatait, majd rátér a büntető rendelkezésekre s végül munkáját a sajtóügyi felelősség kérdésével fejezi be. A gördülékeny nyelven megirt, magvas tanulmánynak nagy hasznát vehetik a sajtókörök, amelyek már régóta érezték egy ilyen mű hiányát. Ára 8 korona. KÜLÖNFÉLÉK A borok telítése szénsavval. A mi bortörvényünk által megengedett kezeelési eljárások közt szerepel a szénsavval felfrissítés is. Mióta a fogyasztók ízlése az új borokat a régiekkel előnyben részesíti, a kereskedők igyekeznek a borokat minél gyorsabban piaczképessé tenni, vagyis mielőtt a szénsav teljesen elszállott volna. A fiatal bornak üdeségét a benne még lappangó szénsav teszi s igy közelálló a feltevés, hogy már teljesen kierjedt óborokat is szénsav bevezetése által ismét frissekké lehet tenni. Ez az eljárás abból áll, hogy az elillant erjedési szénsavat impregnálás I II „FRUCTUS" KÖZLEMÉNYEI. Pálinkafőzés különféle gyümölcsből. Az idei gazdag gyümölcshozamnak az a természetes következménye, hogy szeles időben, vagy eső (jég), vagy féregrágás, madárcsipkedés folytán sok hibás gyümölcs is van, mely többnyire lehull, összetörődik és a piaczra hozatalt, a közvetlen fogyasztást meg nem érdemli. Ilyen gyümölcs egyes vidéken rengeteg lesz, cseresznye, meggy, ringló, kajszibarack, málna stb., mely összegyűjtve, kitűnő nyersanyagot szolgáltat pálinkafőzésre. Csakhogy a központi szeszfőzdék legtöbbje nem kapott engedélyt mindenféle gyümölcshulladék főzésére, aminthogy az utolsó években közélelmezési szempontból szükségesnek látszott (de csak látszott!) barack, ringló, eper stb. pálinkafőzését szigorúan eltiltani. Az idén azonban iyen tilalom nem áll fenn, de a pénzügyigazgatóságok, betű szerint értelmezve az illető központi szeszfőzdék engedélyét, vagy elutasítják a szeszfőzdei vállalkozók eziránti kérvényét vagy pedig minden egyes esetben *) Bortörvényünk végrehajtási rendelete csak folyékony szénsavról tesz említést. 1920. június 3. utján (akár komprimált, akár folyékony alakban)") ismét a borba juttatják. A szakértő ugyan mindig képes lesz a mesterségesen felüdített bort a természetes szénsavval bírótól megkülönböztetni, mert az utóbbiban a szénsav sokkal finomabb elosztásban van jelen s ennek folytán a pohárban is tovább tartja magát és lassabban gyöngyözik. A bor érlelésének gyorsítása a modern pinczészetnek egyik fő hivatása. Csakhogy a gyakori fejtés, szűrés, esetleg korbácsolás és hevítés sok szellőztetéssel jár s igy még a fiatal borokból is hamarabb elillan a szénsav, mintsem kívánatos volna. Hogy tehát annak a valóban fiatal bornak az ő frissességét pótolják, arra szolgál a szénsavvali impregnálás. Ezen manipulációnál vigyázni kell arra, hogy túlságba ne menjünk, mert a szénsavtöbblet folytán a bor az ő finomságából veszít, ugyanis a szénsav kellemetlenül lép előtérbe. A leghelyesebb szénsavmennyiség 15 C°-nál Van 1 gramm literenkint, ennél több már érdessé, csípőssé teszi a bort. Magasabb hőfoknál a bor több szénsavat bír el, anélkül, hogy az terhesnek tűnjék fel, míg hidegebb hőfoknál kezelt borba kevesebb szénsavat lehet impregnálni. Ugyancsak hideg pinczében a borba vezetett szénsav jobban tartja magát, míg melegebb pinczében a hordódongákon át a szénsav nagy része ismét csakhamar elillan. Viszont palaczkozott vagy cementtartályban raktározott bor a szénsavat sokáig őrzi meg. Az impregnálás alatt a hordót nem szabad teljesen megtöltve tartani, nehogy habzás folytán bor menjen veszendőbe. Ugyancsak természetes, hogy impregnálni csak olyan bort czélszerű, mely már az első iskolázáson átment és teljesen tiszta, mert fejtéssel vagy pláne derítéssel és szűréssel a mesterségesen belevitt szénsavat ismét kiűzzük belőle. Ugyancsak szem előtt tartandó az, hogy finom fajbort vagy egyáltalán ne, vagy csak gyengén impregnáljunk, míg édes vagy tompaizű bor több szénsavat bír el s általa izében nyer. Impregnálás után a hordót ismét fel kell teljesen tölteni és néhány hétig a bort békében hagyni, hogy a szénsav minél teljesebben és egyenletesebben hasonítsa át a bor izét. SZŐLŐPERMETEZŐK „COLUMBUS" Állami aranyérem 1916. lényegesen módosítva, 1920. évi gyártás, vörösrézből, erős kivitelben, darabonként ládába csomagolva. Állam 1913-Iiili^i MAIil^KR 600M ,9COIjU]tiBU@lSG permetező vállalata, aSUIBAiPESi, WMML., RiELa&OC^ZH'IJ'K' ím. SaSAM. 263