Borászati Lapok – 52. évfolyam – 1920.

1920-06-03 / 23. sz.

23. SZILUS 52-IK ÉVFOLYAM. A tárgyalt jelenségekkel egyébiránt össze nem tévesztendő a tavaszi fagy, jégverés, szélütés, vagy élősdi, pl. iloncza, moly, peronospora stb. okozta virágelhalás, bogyórothadás stb. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető: Kecskeméthy úrén* Kérdések. 49. kérdés. Ajánlatos e a stratifikált oltvá­nyokat azonnal állandó helyükre kiültetni? Időnyerés okából szándékom van a ládában (moha és szénpor közt) előhajtatott fásoltványo­kat, melyeknek kifogástalan a kalluszképződé­sük és több centiméternyi gyökerük és hajtásuk van, állandó helyükre kiültetni. Az ültetést nagy gonddal végezném és biztonság kedvéért egy-egy karó mellé két oltványt helyeznék el. Kérek szíves tanácsot arra nézve, hogy az igen nagy gonddal kiválasztott oltványokkal még mindig nagyobb koc­kázatot vállalok- e, mintha az olt­ványokat először eliskolázom. Hozzá kell ten­nem, hogy valami jó talajom iskola czéljaira nincs, mig a szőlőm talaja elég jó s amellett a beültetendő tábla közel esvén a kúthoz, mó­domban lesz azt az 5000 oltványt száraz idő esetén egypárszor meglocsolni. Almádi, H. H. 50. kérdés. Beteg borok szeszezéséh­ez kell-e engedély? Uj borom, daczára hogy kéthetenkint szoktam feltöltögetni, mindig megvilágosodik. Minthogy az a penész—tudtommal—szintén főleg az alkoholt fogyasztja s igy borom ezáltal is egyre gyengébb lesz, azzal a kérdéssel vagyok bátor a t. szerkesztőséghez fordulni, hogy a virá­gosodás azon bajok közé tartozik-e, melyek a pinczegazdát jogosítják borainak 1% erejéig való szeszezésére ? Ugyancsak kérem velem tu­datni, hogy köteles vagyok-e ezt a szeszezést előzetesen a szőlészeti felügyelőnek (vagy a bor­ellenőrző bizottságnak, vagy a községi elöljáró­ságnak) bejelenteni, mert nem szeretném, ha hire menvén, hogy én boraimat szeszezzem (l°/o-os alapon is mintegy 70 liter szeszre lesz szük­ségem), majd kiszálljon valami bizottság és pinczém hirbe keveredjék. Székesfehérvár. K. J. 51. kérdés. Hány gramm szénkéneg adago­landó tökénként? Több év óta szőlőm nem volt szénkénegezve és most végre hozzájutot­tam néhány mázsához ebből az igen drága fo­lyadékból. Annak előrebocsátásával, hogy én magam a gyérítéshez keveset értek és vinczel­lérem is inkább könyvből ismeri ennek a for­télyát, mert eddig csak oltványszőlőt kezelt, míg hozzánk került, kérek szíves felvilágosítást, hogy az olyan táblában, ahol a tőkék nincsenek méter­nyire ültetve mindkét irányban, mennyi gramm szénkéneget adtak tőkénként? Révfülöp. M. J. ismét megszorozni. Pl. ha a sor- és tőketávol­ság 0'80 és 0 80 m., akkor egy tőkére 0'64 m2 terület jut, ezt megszorozva 24 gr.-mal, kapunk 15' 16 gr. szénkéneget tőkénként, vagyis kereken 15 gr.-ot s igy egy tőkére számítunk 3 lyukat a 5 gr.­mal. (Ha 30 grammos alapon számítunk, ugy jut egy tőkére kereken 19 gramm és veszünk 2 lyu­kat a 6 és egy lyukat a 7 grammal.) Pontos táblázatot a szénkénegezési adagok kiszámításá­hoz a m. kir. rovartani állomás által kiadott utasításban lehet találni, tessék azért jelzett in­tézet igazgatóságához fordulni (Budapest, II., Kitaibel Pál­ u.). Feleletek. 51. felelet. Hány gramm szénkéneg adago­landó tőkénként? Szénkénegből normális adag­nak azt tartjuk, ha minden négyzetméter terü­letre 24—30 gr. szénkéneg jut, akár 3, akár 4 lyukba fecskendezzük is azt bele. Ott tehát, ahol a tőke-és sortávolság 1 — 1 méter, ott egyszerű a dolog, mert minden tőkére jut a négyzet­méterre szánt mennyiség. Ott azonban, ahol a tőke- és sortávolság kisebb vagy nagyobb egy méternél, ott a sor- és tőketávolságot egymással meg kell szorozni, a szorzatot 24 grammal kell 143 Rézgálicz, legprímább min. 98/99%-os, sötétkék, kristályos, 1 kg. 48.— K 1 hordó 250 kg. (nettosúly vételnél in­gyenhordó) 1 kg 46'50 K Raffia háncs, príma Majunga, 1 kg. 72'— K 1 egész bál (kb. 100 kg.) vételnél 65 — K Szőlőajtó gummiszalag 1 kg. 1500'— K „Vermores" rendszerű vörösréz „IRllSCat" permetező, sárgaréz belső alkatrészei­kel, 1 drb 2000'd K, továbbá vörösrézből készült m­osónőtök pálinkafőz­őüstök, sisakkal és hűtőkigyóval minden nagyságban nagy választékban, míg a készlet tart rak­tárról azonnal kaphatók. Gyümölcs szállításhoz alkalmas postaládáit is kaphatók. Szontágh Pál, rézáru- és szerszámgyár, Budapest, IX. ker., Üllői­ út 19. sz. TELEFON: József 99—44. ALAPÍTTATOTT 1835. ÉVBEL. IRODALOM. A „Helyreigazitási jog­". Ezzel a czimmel hézagpótló sajtójogi tanulmány jelent meg óhidi dr. Légmán Leónak tollából. A szerző alapos készültséggel fejti ki tárgyát. A sajtójog kiala­kulásának ismertetése után összehasonlítja a magyar helyreigazítási törvényeket és javasla­tokat a külföldiekkel, előadja a nyilatkozatok közzétételének és megtagadásának módozatait, majd rátér a büntető rendelkezésekre s végül munkáját a sajtóügyi felelősség kérdésével fejezi be. A gördülékeny nyelven megirt, magvas tanul­mánynak nagy hasznát vehetik a sajtókörök, amelyek már régóta érezték egy ilyen mű hiányát. Ára 8 korona. KÜLÖNFÉLÉK A borok telítése szénsavval. A mi bortörvényünk által megengedett keze­e­lési eljárások közt szerepel a szénsavval­ fel­frissítés is. Mióta a fogyasztók ízlése az új borokat a régiekkel előnyben részesíti, a keres­kedők igyekeznek a borokat minél gyorsabban piaczképessé tenni, vagyis mielőtt a szénsav teljesen elszállott volna. A fiatal bornak üde­ségét a benne még lappangó szénsav teszi s igy közelálló a feltevés, hogy már teljesen ki­erjedt óborokat is szénsav bevezetése által ismét frissekké lehet tenni. Ez az eljárás abból áll, hogy az elillant erjedési szénsavat impregnálás I­ II „FRUCTUS" KÖZLEMÉNYEI. Pálinkafőzés különféle gyümölcsből. Az idei gazdag gyü­mölcshozamnak az a természe­tes következménye, hogy szeles időben, vagy eső (jég), vagy féregrágás, madárcsipkedés foly­tán sok hibás gyümölcs is van, mely többnyire­­ lehull, összetörődik és a piaczra hozatalt, a­­ közvetlen fogyasztást meg nem érdemli. Ilyen gyümölcs egyes vidéken rengeteg lesz, cseresznye, meggy, ringló, kajszibarac­k, málna stb., mely összegyűjtve, kitűnő nyersanyagot szolgáltat pálinkafőzésre. Csakhogy a központi szeszfőzdék legtöbbje nem kapott engedélyt mindenféle gyümölcshulladék főzésére, aminthogy az utolsó években közélelmezési szempontból szükséges­nek látszott (de csak látszott!) barac­k, ringló, eper stb. pálinkafőzését szigorúan eltiltani. Az idén azonban iyen tilalom nem áll fenn, de a pénzügyigazgatóságok, betű szerint értelmezve az illető központi szeszfőzdék engedélyét, vagy elutasítják a szeszfőzdei vállalkozók eziránti kérvényét vagy pedig minden egyes esetben *) Bortörvényünk végrehajtási rendelete csak folyékony szénsavról tesz említést. 1920. június 3. utján (akár komprimált, akár folyékony alakban)"­) ismét a borba juttatják. A szakértő ugyan min­dig képes lesz a mesterségesen felüdített bort a természetes szénsavval bírótól megkülönböz­tetni, mert az utóbbiban a szénsav sokkal fino­mabb elosztásban van jelen s ennek folytán a pohárban is tovább tartja magát és lassabban gyöngyözik. A bor érlelésének gyorsítása a modern pinczé­szetnek egyik fő hivatása. Csakhogy a gyakori fejtés, szű­rés, esetleg korbácsolás és hevítés sok szellőztetéssel jár s igy még a fiatal borok­ból is hamarabb elillan a szénsav, mintsem kívánatos volna. Hogy tehát annak a valóban fiatal bornak az ő frissességét pótolják, arra szolgál a szénsavvali impregnálás. Ezen manipu­lác­iónál vigyázni kell arra, hogy túlságba ne menjünk, mert a szénsavtöbblet folytán a bor az ő finomságából veszít, ugyanis a szénsav kelle­metlenül lép előtérbe. A leghelyesebb szénsav­mennyiség 15 C°-nál Van 1 gramm literenkint, ennél több már érdessé, csípőssé teszi a bort. Magasabb hőfoknál a bor több szénsavat bír el, anélkül, hogy az terhesnek tűnjék fel, míg hide­gebb hőfoknál kezelt borba kevesebb szénsavat lehet impregnálni. Ugyancsak hideg pinczében a borba vezetett szénsav jobban tartja magát, míg melegebb pinczében a hordódongákon át a szénsav nagy része ismét csakhamar elillan. Vi­szont palaczkozott vagy c­ementtartályban rak­tározott bor a szénsavat sokáig őrzi meg. Az impregnálás alatt a hordót nem szabad teljesen megtöltve tartani, nehogy habzás foly­tán bor menjen veszendőbe. Ugyancsak termé­szetes, hogy impregnálni csak olyan bort czél­szerű, mely már az első iskolázáson átment és teljesen tiszta, mert fejtéssel vagy pláne derí­téssel és szűréssel a mesterségesen belevitt szénsavat ismét kiűzzük belőle. Ugyancsak szem előtt tartandó az, hogy finom fajbort vagy egyáltalán ne, vagy csak gyengén impregnáljunk, míg édes vagy tompaizű bor több szénsavat bír el s általa izében nyer. Impregnálás után a hordót ismét fel kell teljesen tölteni és néhány hétig a bort békében hagyni, hogy a szénsav minél teljesebben és egyenletesebben hasonítsa át a bor izét. SZŐLŐPERMETEZŐK „COLUMBUS" Állami aranyérem 1916. lényegesen módosítva, 1920. évi gyártás, vörösrézből, erős kivitelben, darabonként ládába csomagolva. Állam­ 1913-Iiili^i MAIil^KR 600M ,9COIjU]tiBU@lSG permetező vállalata, aSUIBAiPESi­, WMML., RiELa&OC^ZH­'IJ'K' ím. SaSAM. 263

Next