Borászati Lapok – 55. évfolyam – 1923.

1923-04-01 / 13-14. sz.

13—14. SZÁM: 55-IF ÉVFOLYAM: 107 a felvétel időtartamára abból a célból, hogy felvilágosí­tással és szakszerű­ utasítással szolgáljon a felvételt esz­közlő személyeknek a felvétel technikájára vonatkozóan. A statisztikai kérdőív kérdései között szerepel a jövőben majd az is, hogy a tulajdonos mikor szerezte meg az ingatlant. Természetesen az egész termelési és üzem­statisztikai felvétel ez év júniusában csak az esetben történhetik meg, ha a javaslatból addig törvény lesz, vagy ha a felvétel végrehajtására a kormány külön fel­hatalmazást kap a nemzetgyűléstől. A Magyar Városi Bank közli, hogy közgyűlése az 1922. év mérlege szerint mutatkozó 36.216,540 K. nye­reségből ez év októberében 200.000,000 K -ra emelt egész alaptőke után 13°/6 152 K.) osztalékot állapított meg, melyet a Magyar­­Városi Bank és a Magyar Jelzálog Hitelbank április 1-től fizet ki. Új boradótörvény Francziaországban. A franczia szenátus beható vita után mégis elejtette a bor luxus­adóját és ezzel szemben a bornak és gyümölcsbornak forgalmi adóját fokozta. És pedig a bor után kl.­kint az eddigi 10 frank helyet 15 frank, a gyümölcsbor után 7 frank helyett 7­50 frank lesz fizetendő. A nehéz pecsenyeborokra (u. n. likőrborokra) más adókulcs érvényes, mely a bor szesztartalma szerint fizetendő. A franczia borkivitel csökkenése. Daczára annak az óriási bortömegnek, melyet Francziaország produkál, az ország borbehozatala állandóan sokkal nagyobb, mint a borkivitele. Így összehasonlítva az utolsó két év adatait, azt látjuk, hogy az anyaország (nagyobbrészt gyar­mataiból) 1921 ben behozott 4­39 millió n­. bort, tavaly pedig 7-17 millió hl.-t, ezzel szemben a kivitel 1­69 millió hl.-ről 0­ 91 millió hl.-re szállott alá. A nagy behozatalnak az a magyarázata, hogy Algír és Tunis mohamedán lakossága bort alig fogyaszt (keresztény ember pedig­­ott kevés van), s így a produkált nagy bortömegeket az anyaországba kell szállítani, annál is inkább, mert az algíri és tuniszi szőlők többnyire franczia borkereskedők tulajdonát képezi. De a borimportnak jó része Spanyol­országra (1*31 millió hl. 1922-ben) és Portugáliára esik (1*44 millió hl.), mely országok viszont iparczikkeiket főleg Francziaországból fedezik, aminek ellenében Franczia­ország boraikból vesz át nagy tömeget. A borkivitel csökkenésének az a magyarázata, hogy Németország, mely fő fogyasztója volt a franczia bornak, ma luxus­kiadásokra nem képes, egyéb országok számára pedig a franczia bor túl drága. Zerkowitz Oszkár, Budapest, IV., Eskü­ ut 5. 3274 A „Pasteurit" Társaság pinczegazdászati czikkek ré­szére és fiókjai megint újból szállítják elsőrangú háború­előtti minőségben a „Pasteurit” törvényes védjeggyel ellátott szülőalbestet. A peronosporajárvány már két esztendeje nagyobb pusztításokat nem végzett és a szőlősgazdáknak eré­lyesebb védekezésre nem volt szükségük. Hiszen előfordult pl. a tavalyi esztendőben az, hogy egyes szőlősgazdák csupán egyszer permeteztek 1/a—3/4°/o-os bordói lével. Ezek a szerencsések közül valók vol­tak és megfogadták azoknak a tanácsát, akik mindig azt hangoztatták, hogy az időjárástól függ, a pero­nospóra elleni védekezés gyakorisága. Tavaly száraz nyár volt, semmi előfeltétele a spórák kifejlődésének. Mit hoz azonban az idei esztendő ? Az előre jósolt száraz áprilist nem fogja-e egy olyan nedves május és június követni, mely a tavalyi szerencsés egyszeri védekezést lehetetlenné teszi és kényszeríti a gazdá­kat a gyakori védekezésre ? Előre jósolni nem lehet, de tétlenül nézni a bekövetkezendő drágulási folya­matot, amikor a mai árakon 500 koronás rézgalicz és napszámok mellett egy esős nyár a teljes pusz­tulást hozhatja szőlősgazdáinknak. És mit jelent a folytonos vízfuvarozás a szőlőkbe ? Ezzel a szigorú helyzettel szemben a szőlősgazdák nem helyezked­hetnek más alapra, minthogy felhasználják mindazt a módot, amit a termelés olcsóbbá tételére a talál­mányok és a gyakorlat újabb szerekkel juttatnak és felhasználják termelésük olcsóbbá tételére. Egy ilyen szer a „Vinol" is, mely a bordót lébe té­ve nagyobb tapadóképességet biztosít neki és így elérhető lesz az, hogy még esős időben is sokkal kevesebbszer kell majd permetezni, mert az eső a nagyobb tapadó képességű Vinol-lal feljavított permetet nem egy könnyen mossa le, mint a semmiféle tapadó anyag­gal nem kezelt bordós lét. Éppen azért lapunk hirdetési oldalain utalunk a Vinol-ra, mely már úgy a gyakorlati, mint pedig a szakférfiak által el­ismertetett. Aki szőlőtermelőink, szőlészeti vagy pincsészeti alkal­mazottaink, borkereskedőink, borügynökeink közül eddig az 1923-i Borászati Zsebnaptárt meg nem szerezte, ipar­kodjék mulasztását pótolni, mert a naptárból már csak kevés példány áll rendelkezésre. Ára kötve 400 K., kap­ható lapunk kiadóhivatalában. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." TUDÓSÍTÁSOK. Heves, Heves m. (Kovácsy Zoltán tud.) Márczius 19. A nyitás, metszés általánosan megkezdődött. A vesszők igen jól teleltek, még a takaratlanok is. Az elmaradt őszi munkák is teljesen befejeződtek, Ugy az őszi, mint a tavaszi mezőgazdasági vetések is általában sikerültnek mondhatók. Víg lendülettel szépen fejlődnek. Ujabban borok nem kerültek eladásra, pedig még uradalmi pin­czékben jelentékeny mennyiségű fekszik. A legutolsó el­adás február 1 —10-ig 68—75 koronájával adattak el. A napszám szőlőben 260—300 korona. Fornádkecsege, Tolna m. (Takács János tudósítása). Márczius hó 19. A márczius első hete óta változatlanul sok az esőzés, a szőlő tavaszi munkák megkezdését, különösen agyagos földünkben hátráltatja ez a körül­mény. A befedett szőlővesszőkre is káros, attól tartva, hogy a­­rügyek megfeketednek, megvakul sok része. Jelen­leg semmi munkához nem bírunk hozzáfogni a túlvizes föld miatt, mely idő mától az új telepítés előkészítésé­ben is. Borárak a jó hegyi boraink a mi környékünkben igen kevés található, ami van, 1­00—120 K.-ért adják el literjét. Napszám szőlőben, karóhegyezésért, trágyázásért­­ fizetnek, férfinek 400 K.-t, gyereknek, nőnek 250 K. t, az őszi gabonavetések igen jól teleltek ez időszerint közepes termés mutatkozik. Szezőkáskony és vidéke, Bereg m. (Tarnóczy Ferencz tudósítása.) Márcz. 20. Az időjárás kedvező, a megyében február 24-től a hó alig egy hét alatt teljesen elment, úgyannyira, hogy a szántás vetés és metszés márczius 10-ével kezdetét vette, ugyanis a szőlők kivétel nélkül fedetlen teleltek, mivel a tartós őszi esőzés miatt ez lehetetlen volt, de azért a szőlők jól teleltek s jól mutat­koznak. Négy nap óta hideg, szeles időjárás van s a földet teljesen megszikkasztotta, úgyhogy már a hom­lítás és trágyázás is folyamatban van 8—10 cseh korona napi munkabér mellett Borkészlet nem nagy, nagyob­bára el lett szállítva Prága felé, lehúzva 2'50—3'50 cseh korona literenkint hordóval az állomás. Még­­most is folyamatban van az elszállítás. Bézgálicz kg.-ja 6'50 cseh korona. Siklósi, Baranya m. (Dr. Jantsits Sándor tud.) Márcz. 21. Hivatalos tavasz. Valamikor, régen — talán igaz se volt — erre mifelénk, ilyenkor, József nap hetében, kezd­ték meg — kikapálással — a szőlőmunkálatokat. Akkor csak füttyenteni kellett és szabályozni, hogy többen ne jöjjenek, mert a papon és a rektoron kívül mindnyájan munkára mentek, ma füttyenthetünk, akár kurjantha­tunk is, nem nagyon látjuk, hogy úgy tolakodnának munkára. De hát kinek is van ma kedve dolgozni ? A legutolsó munkás is belátja, mert úgy is van, túrja bár egész héten akár az orrával is a földet, akkor se keres annyit, mintha a hét elején vesz egy malaczkát vagy egy pár kosár tojást s azt a hét végén eladja. Ma ilyen differencziákból élnek az emberek, minek akkor a dolog? Hová juthat ilyen viszonyok között a szőlőkultúra ? Hisz szőlőt fönntartani csak úgy lehet, ha akkor is­­azt végez­zük benne, amikor és amit kell. Ha nekem 2 — 3 nap alatt kell elvégeznem egy permetezést, egészen helyén leszek, ha az 1—3 hétig is elhúzódik. Csak kedvezőtlen időjárás kell s minden erőltetett munkám kárba vész. Pedig ma nem lehet kísérletezni, nem szabad leégni. Ma a szőlővel életre-halálra megy a küzdelem. Kísérletezé­sekben, egy-egy balsikerű esztendővel idő előtt elvérez­hetünk. A szőlőmunkálatok, a végtelenül rossz télutói idő miatt, a régi szokásoknak megfelelőleg József nap heté­ben kezdődhettek meg, asszonyféléknek 400—500 K., férfiaknak 500—600 K. kezdő napszámmal. Koronánknak katasztrofális zuhanása miatt már a jövő héten feltét­lenül magasabb összeggel számolhatunk. Igaz ugyan, hogy 10—20 hl. es tételekben 130 K.-ért is adtak el bort (Siklós, Gyüd, Terehegy), sőt 140-150 K.-t is (Terehegy, Kisharsány), sőt ugy 2 vagon tétel is elkelt Budapestre 130 K.-ért (ab Siklós), a nagyobb tömeg még nyomja az árakat és korántsem tart lépést az ijesztően emelkedő drágasággal. Pedig most már májusig föltétlenül tartani kellene a borokat, nemcsak az általános drágulás miatt, mely mégis csak viszi magával egy kicsit a bort is, de még azért is, mert egy valószínű nedves esztendővel járó gyenge termés azoknak a gazdáknak lesz előnyére, akik kitarthattak. Tóalmás, Pest m. (Kaposi István tudósítása.) Márcz. 22. Szőlőben a munka kezdetét vette mindamellett, hogy az idő nem a legkedvezőbb, nyitás és metszés folyamatban van. A munkásviszonyok igen rosszak, a napibér férfiak­­ nak 250 K., azonban a munkát abbahagyták, keveslik­­ a fizetést, ellenben ma javítottak a fizetésen, úgyhogy­­ ma már 400 koronáig, a hónapszámos leánymunkások­­­nak a szőlőmunkában ígérnek 2000 K.-t és 2 g rozs­búzát, de nem hajlandók ennyiért sem elfogadni, miután­­ a drágaság napról napra emelkedik. Ami a borárakat­­ illeti, egyes kisgazdáktól helyi vendéglősök 85 és 95 ko­ronáért veszik, egy nagyobb tétel is fordult elő 122 K. literenkint, Czegléd, Pest m. (Bálint Ferencz tud.) Márczius 22. A hirtelen, szinte nyáriasan melegre fordult időjárás sietteti a szőlőkben a tavaszi munkák elvégzését. A nyi­tást már többnyire elvégezték, a metszés mindenfelé folyik. A szőlő szeme ugy a befödött, mint a befedetlen elég jól telelt. A napszám szinte naponta emelkedik. Férfinapszám ma 500 K.-tól 1000 K.-ig váltakozik. A szőlő iránt igen csekély az érdeklődés, akinek van is jobb, szeretne tőle szabadulni. A borok nagy része még a termelőnél van, a készletek tehát igen tekintélyesek. Borforgalom minimális, jóformán csak vendéglősök vásá­rolnak. Az ár, daczára a szinte óráról órára ugrássze­rűen emelkedő áraknak és koronánk zürichi zuhanásá­nak, nem emelkedik s most is 80—90 K. körül mozog. K­étszilas és vidéke, Fejér m. (Virágh József tudósí­tása.) Márcz. 26. Márcziusi időjárásunk van naponta, reggel deres, hús, nappalra ellenben elég jó napos idő. A szőlőben a munka minden­itt megkezdődött, kitakarás, metszés vígan folyik 400—500 K­-ás napszám mellett. Borüzlet pang, csupán helyi fogyasztásra szorítkozik, de a paksi és györkönyi borokat jobban veszik, mint Rét­szilas és környékéét, mivel olcsóbb és jobb is. Helybeli borokért kérnek 70—80 K.-t, mig a paksi és györkönyi borokat meg lehet venni 50—60 K.-ért és jobb, mint a helybeli. A vesszők elég jól teleltek, nincsen semmi bajuk, hogy nem fog-e az utófagy bennük kárt tenni, azt még most megállapítani nem lehet. Sóstóhegy, Szabolcs m. (birtokosok tudósítása.) Márcz. 23. Más pénzügyminisztert! — hangzik az általános óhaj az elkeseredett szőlőbirtokosok körében, sőt mi, akik Kállay pénzügyminiszter hazájában a homokot lekötöt­tük — akik nem kis fáradsággal Nyíregyházán képvise­lővé választottuk —, mi is kénytelenek vagyunk más pénzügyminisztert kívánni, annál is inkább, mert Kállayra itthon lesz szükségünk, hogy megmutassa a szabolcsi futóhomokban hogyan lehet búzát termelni! Kállay pénz­ügyminiszter úr azon óhaja, hogy a szőlőterületek meg­semmisüljenek, előbb fog bekövetkezni, mintsem gon­dolná. Az állam által 25 évvel ezelőtt telepített és eddig a lehető legintenzívebben kezelt kb. 1000 holdas Sóstó hegyközségben a gyors pusztulás jelei mutatkoznak. A birtokosok nagyrésze (mert boraik nincsenek eladva s arra kölcsönt nem kapnak) felette, sőt kétharmadba adják szőlőjüket, ami a rablógazdaság kezdetét jelenti, amely a tőkét pár év múlva tönkreteszi. Sokan hozzá sem fognak a műveléshez, tehát eredményre sem szá­míthatnak s igy megszűnik a szőlő adóalany lenni. A jövőt nem látjuk, de lehet, hogy pár év múlva az ezelőtt vi­rágzó sóstói szőlődombokra a hótaji gulyát fogják behají­tani, hogy a futóhomok kopár buczkáin legeljen. Ez a pénzügyminiszter úr több terr­elési programmja. A mive­lés alatt álló szőlőkben a nyitást megkezdték. A le nem takart szemek az aljakban úgyszólván mind megvakul­tak, így nagy termést ez idén — még ha más csapás nem is sújtja a szőlőt — nem várhatunk. Borok eladat­lanok, kis tételekben ,vendéglősök vásárolnak 85—100 K.-ért. Munkásoknak 300 K.-t fizetünk, a mezőgazdasági munka megkezdésével a napszámok előreláthatólag na­gyon fel fognak emelkedni. A törkölyt eddig nagy áldo­zattal egyesületi kisüstön főztük ki, a további főzést azonban kénytelenek leszünk beszüntetni, mert 501 K. adó és 850 K. szeszár mellett nem érdemes főzni. Hatvan, Heves megye (Ö. J. tudósítása). Márc. 23. E hó 17-ike óta állandó jó időnk van, a nyitást és met­szést itt a környéken mindenütt megkezdték, napszám nyitóknak 200—250 kor., metszőknek 300 kor. A nyári 5—6 hónapra szerződtetett férfimunkások havibére 3500—6000 K., 50 kg. buza, 50 kg. rozs. A női munkásoké 3000—4000 K. és 50 kg. buza, 50 kg. rozs. A boroknak még túlnyomó része eladatlan, csupán csak a helyi kimérők vesznek annyit, amennyit pár hónap alatt kimérnek; fizetnek literjéért 75—86 koronát, ők adják 100 -120 koronáért. Az őszi vetések igen szépek, a tavasziakat most vetegetik. Itt egy kocsi trágya a szomszéd község­ből ideszállitva 1200 koronába került. Egy métermázsa aljazószalma pedig 2500—3000 korona, de még nem is igen lehet kapni. Kalocsa, Pest m. (Klein Mátyás tud.) Márcz. 23. Sok esőzés után az időjárás jórafordult és a szőlők általá­ban jól teleltek, a szőlővessző jó és alkalmas az ülte­tésre ; a tavaszi munkálatok egész erővel megindultak, szőlők nyitása és metszése folyamatban van, napszám­bér 400—600 korona és koszt. Akik a borokkal speku­lálnak, azoknak még fekszik némely helyen az egész termés, van közöttük olyan, akinek alig telik pénze szőlő­­munkára és kékkőre, amelynek ára kicsinyben 520 K. Borok ára 60—80 K. litere, de ritkán talál vevőre, csu­pán egyes környékbeli korcsmárosok a vevők. Gazda­sági munkában több helyen még a trágyahordással van­nak elfoglalva, a sok esőzés az utakat járhatatlanná tette és a tavaszi alá való szántás, ahol víz nem borítja a talajt, most veszi kezdetét, több helyen az őszi vetést is víz borítja, különben az őszi vetések jól teleltek, ha az időjárás kedvező lesz, még egy jobb termést várha­tunk. Ugyanígy van a kerti veteményekkel, ahol szinte elkésve, de jobb időben bizva, hamar fejlődni fog. Mád, Zemplén m. (R.-T. tud.) Márcz. 24. A kedvező időjárás beálltával szorgalmasan folyik a szőlőmunka. Jlig o ar » sr ^ ^ k s i. tf. su (E hirdetési rovatban borügynökségek, borbizományosok és kereskedők, valamint termelők állandó nyilvántartását vezeti kéthetenként a „Borászati Lapok" kiadóhivatala.) Magyar Mezőgazdák Szövetkezete borértéke­sítő osztálya, Budapest, V., Alkotmány­ utcza 29. 3003 Magyar Borkereskedelmi Részvénytársaság,Buda­pest, V., Vilmos-császár-ut 26. 3004 Wiedemann és Eber, Budapest, VI., Andrássy-út 9. Telefon: 15—10­ . 3005 „Magyar Uriborok" Tokaj hegyaljai Borkiviteli R.-T. Központi iroda, Budapest, V., József-tér 2/3. Telefon: 118—56. Pinczészet: Mádon. 3006 Magyar Bortermelők Kiviteli Pincészete R.-T., Budapest, V., Dorottya-utcza 3. Telefon: 26—20. Pincze, Budafok, Sörház-utcza 10. 3178 1923. április 1.

Next