Borászati Lapok – 58. évfolyam – 1926.

1926-06-17 / 25. sz.

24. SZÁM: 58-IK ÉVFOLYAM: 22V Szürőgépek javítása és Nova-szürőgépek gyártása fQIUV ac RCflPPfl Budapest, VIII., Baross­ utca 91. m­illR Utf DLuULn Telefon: J. 74-05 és J. 60—69 község szőlősgazdái: Vogt Vilmos 5 taggal, Páhi község szőlősgazdái: Bácsi Gábor 15 taggal Puszta­mérgesi szőlősgazdák: Dr. Grüner Fülöp és Csáky Béla, Polgár Sándor fajszőlőtelep: Soós Imre. Paksi Hegyközség: Hirczy Ferenc 6 taggal, Palugyai József és Fiai R.-T.: Prednerszky Rezső 6 taggal, Rózsaszentmártoni szőlőbirtokosok: Nagy János 30 taggal, Soproni Szőlőbirtokosok Egyesülete: Ullreich Gyula 10 taggal, Soltvadkerti Szőlősgazdák Egye­sülete: Schautiger József 9 taggal, Soltvadkerti Polgári Olvasókör: 25 taggal, Szentantalfai Gazda­kör: Nagy Lajos 10 taggal, Szabolcsmegyei Sóstó­hegy hegyközsége: Veress Pál és Somló Béla, Szek­szárdi Kisgazdák Egyesülete: Föglein József 25 tag­gal, Tápiósülyi szőlősgazdák küldöttsége, Tállya nagyközség küldöttsége: Dr. Orel Coriolán 15 taggal, Tabi járási Gazdakör: Álló István, Tapolcavidéki Gazdakör: Rónay Pál és Handléry Gusztáv, Tápió­bicskei szőlősgazdák: Szabó Sándor 10 taggal,­ Tisza­ugi szőlősgazdák, Tiszasasi gazdakör: Pap János 6 taggal, Tokaj-Hegyaljai Szőlősgazdák R­­T.: Zsubrinszky János. A szőlősgazdák részéről még ott találjuk: Bagi Ferenc, Bulyovszky Gusztávné, Baross Endréné, özv. Bernáth Béláné, Borsos Károly, Belatiny Arthur, dr. Gyury Jenő, Csányi István, Dénes Manó, Eifert Márton, Eifert József, Fék Boldizsár, Fleischmann Henrik, dr. Fehér Lőrinc, Fürst Lajos, Gáspár Pál, ifj. Gere András, Gadácsy F. József, Gárdos János, báró Győrffy Samu, Horváth Nándor, Hirsch János, Klam Jakab, Kláber Mór, Kiffer Gyula, Kiffer János, Kubovics Ferenc, Kubovics József, Kriszt Márton, Kecskeméthy Géza, Katzenbach Péter, Kekécs Kálmán, László Ilona, özv. Lengyel Rezsőné, Menzl Oszkár, Márky Cirill, Mayer Henrik, dr. Matta Árpád, Mercz József, Nagy Károly, Neiweld Károly, Rozenwald Kálmán, Szölgyésy József, Szarvassy Györgyné, Szarvassy Lilly, Steiner Mihály, Szabó Gyula, Schwarcz Izsó, Steiner Roland, Szabó István, Takács Kálmán, Tóth Pál Ferenc, Xilicsny Károly, Zinger Ignác, Zala Lajos, Vogt Vilmos, dr. Vermes Nándor és még több száz szőlőbirtokost. A nagygyűlést VI2 órakor Kosinszky Viktor egyesületi elnök nyitotta meg és felkérte a nagy­gyűlést, hogy a nagygyűlés elnökéül őt magát, társelnökökül pedig dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselőt, báró Waldbott Kelement, báró Marl­ot Nándort, Palugyay Ferencet, Jankovich-Bésán End­rét, dr. Peterdy Eleket, dr. Staub Elemért és Klin­ger Dezső urakat válassza meg, a nagygy­űlés elő­adójául dr. Baross Endre igazgatót, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Szegő Bálint titkárt kéri fel. A megválasztásra ajánlottakat a nagygyűlés éljen­zéssel elfogadja. Megalakulás után Kosinszky Viktor elnök üd­vözölte úgy a földművelés-, mint a kereskede­lemügyi és pénzügyi kormányok kiküldötteit s a nagyszámban megjelent szőlőbirtokosságot kép­viselő erkölcsi testületek képviselőit és a szőlő­birtokosságot. Elnöki megnyitójában utalt arra, hogy a szőlősgazdák összejövetele nem tüntetés, hanem a panaszoknak nyílt feltárása az illetékes tényezők előtt. A szőlősgazdák már annyiszor kaptak ígéretet, hogy helyzetükön javítani fognak, ezekből az ígéretekből azonban eddig kevés valósult meg. A szőlősgazdák nagy hálával vannak a pénz­ügyminiszter iránt, mert sok kívánságukat telje­sítette, azonban a legfőbb kérdés, amely végle­gesen megoldhatná a borkrízist, a borfogyasztási adó kérdése, még mindig megoldatlan. Borkivi­telre, sajnos, ez időszerint nem lehet számítani s ez a szomorú igazság arra készteti a szőlősgazdá­kat, hogy a borfogyasztási adó megoldását sür­gessék, mert csak ennek a megoldása vonhatja maga után a fokozottabb belső fogyasztást, amely a borkrízist enyhíteni tudja. Most már nemcsak a termelőkről van szó, hanem mindazokról a gazdasági ágakról, amelyek a bor- és szőlőgazda­sággal szorosan összefüggnek. A munkátlanok száma horribilis mértékben szaporodik s ehhez a számhoz rövidesen újabb százezer ember fog csatlakozni, akik a szőlőgazdaság válsága miatt válnak munkanélkülivé. Itt országos veszedelem­ről van szó, amelyet az illetékes köröknek meg kell akadályozniuk. A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után Baross Endre, a szőlősgazdák egyesületének igaz­gatója utalt arra, hogy egyes helyeken bizalmat­lansággal fogadták a szőlősgazdák megmozdulá­sát és azt hangoztatták, hogy ennek éle a kor­mány ellen irányul. A szőlősgazdák — mondotta Baross Endre — teljes elismeréssel vannak Bethlen miniszterelnök és a kormány iránt, azon­ban nem volnának jó polgárok, jó katonák, ha a vezért a veszélyre, amelyben most a magyar bor­gazdaság van, nem figyelmeztetnék. Nagy igazságtalanság az, hogy a borfogyasz­tási adót átadták a városoknak és a községek­nek és ezzel a szőlősgazdák viselik csaknem teljesen a terheket. A szőlősgazdák nem hajlan­dók másoknak felében dolgozni. Utalt arra, hogy Ausztriában a felére csökkentették a borfogyasz­tási adót, Németországban pedig teljesen eltöröl­ték, tehát itt felismerték ennek a kérdésnek a roppant nagy horderejét. Utalt a szőlőgazdaság helyzetére, amely különösen most tarthatatlan. A helyzeten másképp, mint a borfogyasztási adó megoldásával, nem lehet segíteni. Végül bejelentette, hogy a szőlősgazdák ország­szerte gyűléseket tartanak és a gyűléseken el­hangzott határozati javaslatokat sürgönyileg ter­jesztik fel a miniszterelnökhöz és a pénzügy­miniszterhez. Általános éljenzéssel és nagy tetszéssel foga­dott beszéde után Staub Elemér ny. államtitkár az Országos Mezőgazdasági Kamara és az összes mezőgazdasági kamarák nevében mondott beszé­det és azt hangoztatta, hogy ez a kérdés, amely ennyire össze tudta hozni a gazdákat, kell, hogy életbevágóan fontos kérdés legyen. Kell, hogy az illetékes körök belássák, hogy azt a 384.000 kat. holdat, amely csak szőlőtermelésre alkalmas és amely közel egy millió embernek ad meg­élhetést, a magyar mezőgazdaság számára meg­mentsék. Bejelentette, hogy a mezőgazdasági kamarák, mint eddig is, a legteljesebb mérték­ben­­támogatni fogják a szőlősgazdák kívánságait és elkövetnek mindent, hogy ez a kérdés végre­valahára megoldáshoz jusson. Szalay Béla, a szabolcs megyei szőlősgazdák ki­küldöttje szerint a szőlősgazdák a termelésre rá­fizetnek és éppen ezért nem elégséges a fogyasztási adónak az eltörlése, hanem szükséges volna, ha a szőlősgazdák adóterheit egy esztendőre felfüggesz­tenék, vagy a jövedelem- és vagyonadót legalább is jelentékenyen mérsékelnék. Nagy Lajos lelkész arra hívta fel a figyelmet, hogy a borfogyasztási adót még akkor léptették életbe, mikor még 14.000 korona volt a bor literje és ma is fenntartják, amikor a­ bor 2­ 3000 korona körül mozog. A gazdák szívesen fizetnek, ha termelési viszonyaik és az értékesítési lehető­ségek kedvezőek, most azonban a gazdák, amidőn a bor alábbvalóbb lett a krumplinál, teljesen kép­telenek az ilyen horribilis terhek viselésére. A borfogyasztási adónak ideje elmúlt, a mór meg­tette a kötelességét, így mehet, mert ha tovább is fennmarad, akkor csak az a kérdés, hogy a kettő­közül kinek kell meghalni, vagy a borfogyasz­tási adónak, vagy a szőlőbirtokosnak, mondotta nagy tetszéssel fogadott Beszédjének végén a balatonvidéki szőlősgazdák kiküldötte. Horváth Mihály volt képviselő a kecskeméti szőlősgazdák megbízásából utalt arra, hogy vala­mikor a szőlősgazdák voltak a legbiztosabb adózók, ma azonban már a termelési költségeket sem tudják fizetni. Hangsúlyozta, hogy Kecskemét a bor révén fejlődött nagy­várossá, ha azonban elveszti borter­melésének jövedelmét, visszasülyed a régi nivóra. Szijj János az Ókécskei Gazdasági Egyesület nevében szólalt fel, ki is a gyümölcsszesztermelési adó mérséklésére hívta fel a figyelmet és az uzsora­törvény megvalósítását hangoztatta. Elnök ezután felhívta a nagygyűlés figyelmét az idő rövidségére való tekintettel és kérte a felszólaló­kat, hogy felszólalásukban csakis szorosan a tárgy­hoz szóljanak hozzá. Egyúttal kérte, hogy egy 12 tagú küldöttséget válasszanak, amely a helyettes miniszterelnöknél és a földművelésügyi miniszter­nél a szőlősgazdák kívánságait tolmácsolj­a. A nagygyűlés ezután megválasztotta azt a küldöttséget, amely a szőlősgazdák kívánságait az illetékes körök elé terjeszti. A küldöttség tagjai: Kosinszky Viktor, Staub Elemér, báró Waldbott Kelemen, báró Marliot Nándor, Henduska Rezső, Baross Endre, Szijj János, Nagy János, Toldy József, Stéger Béla és Pilis István lettek. Stéger Béla a vendéglősök és kocsmárosok ipartestülete nevében szólalt fel, ki is a borfogyasz­tási adót tűrhetetlennek tartja. Grósz Oszkár a borkereskedők és borügynökök nevében az italforgalmi illeték revízióját sürgette. Toldi József az egri szőlősgazdák nevében a borfogyasztási adónak június elsejével való meg­szüntetését követelte és akció­hitelt kért a szőlős­gazdák részére. Witmann Lajos és Berger Lipót köszönetét fe­jezte ki az egyesület vezetőségének a nagygyű­lés rendezéséért s a borfogyasztási adó teljes tör­lését követelték. • Dr. Dobos Sándor a ceglédi gazdasági egyesü­let képviseletében szólalt fel, szerinte a borfogyasz­tási adó nem jogos, nem erkölcsös és nem törvé­nyes s igy a borforgalom teljes szabaddátételét hangoztatta. Sáfrány József dömsödi kisgazda és Zságer Mihály a csongrádi szőlősgazdák egyesülete nevében szólaltak fel. Balázsy Ferenc miniszteri tanácsos a földmű­levésügyi miniszter megbízásából kijelentette, mistse S. NI . I. MINDEN RAGOFERCET ELPUSZTÍT, MINDEN PERMETLÉHEZ KEVERHETŐ. CHINOIN -ÚJPEST. PERMETEZÉS BIZTOSAN ÖL LEVÉLTETÜT VÉRTETÜT CHINOIN-ÚJPEST MINDEM RACO FERCET ELPUSZTÍT POROZNI KÖNNYEBB MINT PERMETEZNI CHINOIN-ÚJPEST 1926. június 10.

Next