Borászati Lapok – 58. évfolyam – 1926.
1926-06-17 / 25. sz.
24. SZÁM: 58-IK ÉVFOLYAM: 22V Szürőgépek javítása és Nova-szürőgépek gyártása fQIUV ac RCflPPfl Budapest, VIII., Baross utca 91. millR Utf DLuULn Telefon: J. 74-05 és J. 60—69 község szőlősgazdái: Vogt Vilmos 5 taggal, Páhi község szőlősgazdái: Bácsi Gábor 15 taggal Pusztamérgesi szőlősgazdák: Dr. Grüner Fülöp és Csáky Béla, Polgár Sándor fajszőlőtelep: Soós Imre. Paksi Hegyközség: Hirczy Ferenc 6 taggal, Palugyai József és Fiai R.-T.: Prednerszky Rezső 6 taggal, Rózsaszentmártoni szőlőbirtokosok: Nagy János 30 taggal, Soproni Szőlőbirtokosok Egyesülete: Ullreich Gyula 10 taggal, Soltvadkerti Szőlősgazdák Egyesülete: Schautiger József 9 taggal, Soltvadkerti Polgári Olvasókör: 25 taggal, Szentantalfai Gazdakör: Nagy Lajos 10 taggal, Szabolcsmegyei Sóstóhegy hegyközsége: Veress Pál és Somló Béla, Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete: Föglein József 25 taggal, Tápiósülyi szőlősgazdák küldöttsége, Tállya nagyközség küldöttsége: Dr. Orel Coriolán 15 taggal, Tabi járási Gazdakör: Álló István, Tapolcavidéki Gazdakör: Rónay Pál és Handléry Gusztáv, Tápióbicskei szőlősgazdák: Szabó Sándor 10 taggal, Tiszaugi szőlősgazdák, Tiszasasi gazdakör: Pap János 6 taggal, Tokaj-Hegyaljai Szőlősgazdák RT.: Zsubrinszky János. A szőlősgazdák részéről még ott találjuk: Bagi Ferenc, Bulyovszky Gusztávné, Baross Endréné, özv. Bernáth Béláné, Borsos Károly, Belatiny Arthur, dr. Gyury Jenő, Csányi István, Dénes Manó, Eifert Márton, Eifert József, Fék Boldizsár, Fleischmann Henrik, dr. Fehér Lőrinc, Fürst Lajos, Gáspár Pál, ifj. Gere András, Gadácsy F. József, Gárdos János, báró Győrffy Samu, Horváth Nándor, Hirsch János, Klam Jakab, Kláber Mór, Kiffer Gyula, Kiffer János, Kubovics Ferenc, Kubovics József, Kriszt Márton, Kecskeméthy Géza, Katzenbach Péter, Kekécs Kálmán, László Ilona, özv. Lengyel Rezsőné, Menzl Oszkár, Márky Cirill, Mayer Henrik, dr. Matta Árpád, Mercz József, Nagy Károly, Neiweld Károly, Rozenwald Kálmán, Szölgyésy József, Szarvassy Györgyné, Szarvassy Lilly, Steiner Mihály, Szabó Gyula, Schwarcz Izsó, Steiner Roland, Szabó István, Takács Kálmán, Tóth Pál Ferenc, Xilicsny Károly, Zinger Ignác, Zala Lajos, Vogt Vilmos, dr. Vermes Nándor és még több száz szőlőbirtokost. A nagygyűlést VI2 órakor Kosinszky Viktor egyesületi elnök nyitotta meg és felkérte a nagygyűlést, hogy a nagygyűlés elnökéül őt magát, társelnökökül pedig dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselőt, báró Waldbott Kelement, báró Marlot Nándort, Palugyay Ferencet, Jankovich-Bésán Endrét, dr. Peterdy Eleket, dr. Staub Elemért és Klinger Dezső urakat válassza meg, a nagygyűlés előadójául dr. Baross Endre igazgatót, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Szegő Bálint titkárt kéri fel. A megválasztásra ajánlottakat a nagygyűlés éljenzéssel elfogadja. Megalakulás után Kosinszky Viktor elnök üdvözölte úgy a földművelés-, mint a kereskedelemügyi és pénzügyi kormányok kiküldötteit s a nagyszámban megjelent szőlőbirtokosságot képviselő erkölcsi testületek képviselőit és a szőlőbirtokosságot. Elnöki megnyitójában utalt arra, hogy a szőlősgazdák összejövetele nem tüntetés, hanem a panaszoknak nyílt feltárása az illetékes tényezők előtt. A szőlősgazdák már annyiszor kaptak ígéretet, hogy helyzetükön javítani fognak, ezekből az ígéretekből azonban eddig kevés valósult meg. A szőlősgazdák nagy hálával vannak a pénzügyminiszter iránt, mert sok kívánságukat teljesítette, azonban a legfőbb kérdés, amely véglegesen megoldhatná a borkrízist, a borfogyasztási adó kérdése, még mindig megoldatlan. Borkivitelre, sajnos, ez időszerint nem lehet számítani s ez a szomorú igazság arra készteti a szőlősgazdákat, hogy a borfogyasztási adó megoldását sürgessék, mert csak ennek a megoldása vonhatja maga után a fokozottabb belső fogyasztást, amely a borkrízist enyhíteni tudja. Most már nemcsak a termelőkről van szó, hanem mindazokról a gazdasági ágakról, amelyek a bor- és szőlőgazdasággal szorosan összefüggnek. A munkátlanok száma horribilis mértékben szaporodik s ehhez a számhoz rövidesen újabb százezer ember fog csatlakozni, akik a szőlőgazdaság válsága miatt válnak munkanélkülivé. Itt országos veszedelemről van szó, amelyet az illetékes köröknek meg kell akadályozniuk. A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után Baross Endre, a szőlősgazdák egyesületének igazgatója utalt arra, hogy egyes helyeken bizalmatlansággal fogadták a szőlősgazdák megmozdulását és azt hangoztatták, hogy ennek éle a kormány ellen irányul. A szőlősgazdák — mondotta Baross Endre — teljes elismeréssel vannak Bethlen miniszterelnök és a kormány iránt, azonban nem volnának jó polgárok, jó katonák, ha a vezért a veszélyre, amelyben most a magyar borgazdaság van, nem figyelmeztetnék. Nagy igazságtalanság az, hogy a borfogyasztási adót átadták a városoknak és a községeknek és ezzel a szőlősgazdák viselik csaknem teljesen a terheket. A szőlősgazdák nem hajlandók másoknak felében dolgozni. Utalt arra, hogy Ausztriában a felére csökkentették a borfogyasztási adót, Németországban pedig teljesen eltörölték, tehát itt felismerték ennek a kérdésnek a roppant nagy horderejét. Utalt a szőlőgazdaság helyzetére, amely különösen most tarthatatlan. A helyzeten másképp, mint a borfogyasztási adó megoldásával, nem lehet segíteni. Végül bejelentette, hogy a szőlősgazdák országszerte gyűléseket tartanak és a gyűléseken elhangzott határozati javaslatokat sürgönyileg terjesztik fel a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez. Általános éljenzéssel és nagy tetszéssel fogadott beszéde után Staub Elemér ny. államtitkár az Országos Mezőgazdasági Kamara és az összes mezőgazdasági kamarák nevében mondott beszédet és azt hangoztatta, hogy ez a kérdés, amely ennyire össze tudta hozni a gazdákat, kell, hogy életbevágóan fontos kérdés legyen. Kell, hogy az illetékes körök belássák, hogy azt a 384.000 kat. holdat, amely csak szőlőtermelésre alkalmas és amely közel egy millió embernek ad megélhetést, a magyar mezőgazdaság számára megmentsék. Bejelentette, hogy a mezőgazdasági kamarák, mint eddig is, a legteljesebb mértékbentámogatni fogják a szőlősgazdák kívánságait és elkövetnek mindent, hogy ez a kérdés végrevalahára megoldáshoz jusson. Szalay Béla, a szabolcs megyei szőlősgazdák kiküldöttje szerint a szőlősgazdák a termelésre ráfizetnek és éppen ezért nem elégséges a fogyasztási adónak az eltörlése, hanem szükséges volna, ha a szőlősgazdák adóterheit egy esztendőre felfüggesztenék, vagy a jövedelem- és vagyonadót legalább is jelentékenyen mérsékelnék. Nagy Lajos lelkész arra hívta fel a figyelmet, hogy a borfogyasztási adót még akkor léptették életbe, mikor még 14.000 korona volt a bor literje és ma is fenntartják, amikor a bor 2 3000 korona körül mozog. A gazdák szívesen fizetnek, ha termelési viszonyaik és az értékesítési lehetőségek kedvezőek, most azonban a gazdák, amidőn a bor alábbvalóbb lett a krumplinál, teljesen képtelenek az ilyen horribilis terhek viselésére. A borfogyasztási adónak ideje elmúlt, a mór megtette a kötelességét, így mehet, mert ha tovább is fennmarad, akkor csak az a kérdés, hogy a kettőközül kinek kell meghalni, vagy a borfogyasztási adónak, vagy a szőlőbirtokosnak, mondotta nagy tetszéssel fogadott Beszédjének végén a balatonvidéki szőlősgazdák kiküldötte. Horváth Mihály volt képviselő a kecskeméti szőlősgazdák megbízásából utalt arra, hogy valamikor a szőlősgazdák voltak a legbiztosabb adózók, ma azonban már a termelési költségeket sem tudják fizetni. Hangsúlyozta, hogy Kecskemét a bor révén fejlődött nagyvárossá, ha azonban elveszti bortermelésének jövedelmét, visszasülyed a régi nivóra. Szijj János az Ókécskei Gazdasági Egyesület nevében szólalt fel, ki is a gyümölcsszesztermelési adó mérséklésére hívta fel a figyelmet és az uzsoratörvény megvalósítását hangoztatta. Elnök ezután felhívta a nagygyűlés figyelmét az idő rövidségére való tekintettel és kérte a felszólalókat, hogy felszólalásukban csakis szorosan a tárgyhoz szóljanak hozzá. Egyúttal kérte, hogy egy 12 tagú küldöttséget válasszanak, amely a helyettes miniszterelnöknél és a földművelésügyi miniszternél a szőlősgazdák kívánságait tolmácsolja. A nagygyűlés ezután megválasztotta azt a küldöttséget, amely a szőlősgazdák kívánságait az illetékes körök elé terjeszti. A küldöttség tagjai: Kosinszky Viktor, Staub Elemér, báró Waldbott Kelemen, báró Marliot Nándor, Henduska Rezső, Baross Endre, Szijj János, Nagy János, Toldy József, Stéger Béla és Pilis István lettek. Stéger Béla a vendéglősök és kocsmárosok ipartestülete nevében szólalt fel, ki is a borfogyasztási adót tűrhetetlennek tartja. Grósz Oszkár a borkereskedők és borügynökök nevében az italforgalmi illeték revízióját sürgette. Toldi József az egri szőlősgazdák nevében a borfogyasztási adónak június elsejével való megszüntetését követelte és akcióhitelt kért a szőlősgazdák részére. Witmann Lajos és Berger Lipót köszönetét fejezte ki az egyesület vezetőségének a nagygyűlés rendezéséért s a borfogyasztási adó teljes törlését követelték. • Dr. Dobos Sándor a ceglédi gazdasági egyesület képviseletében szólalt fel, szerinte a borfogyasztási adó nem jogos, nem erkölcsös és nem törvényes s igy a borforgalom teljes szabaddátételét hangoztatta. Sáfrány József dömsödi kisgazda és Zságer Mihály a csongrádi szőlősgazdák egyesülete nevében szólaltak fel. Balázsy Ferenc miniszteri tanácsos a földműlevésügyi miniszter megbízásából kijelentette, mistse S. NI . I. MINDEN RAGOFERCET ELPUSZTÍT, MINDEN PERMETLÉHEZ KEVERHETŐ. CHINOIN -ÚJPEST. PERMETEZÉS BIZTOSAN ÖL LEVÉLTETÜT VÉRTETÜT CHINOIN-ÚJPEST MINDEM RACO FERCET ELPUSZTÍT POROZNI KÖNNYEBB MINT PERMETEZNI CHINOIN-ÚJPEST 1926. június 10.