Borászati Lapok – 59. évfolyam – 1927.

1927-11-05 / 45. sz.

LIX. évfolyam, 45. szám, Budapest, 1927. november 5. BORÁSZATI LAPO Előfizetési dijak: Egész évre 26 pengő Félévre 13 Negyedévre 7 „ Egy hóra 2*50 „ p. Külföldre való előfize­tésnél az előfizetési dij 25 sázalékkal magasabb. Egyes lappéldány ára 50 fillér. SIZŐLDIVIZELÉSI ÉS BORÁSZATI HETILAP Gyümölcs- és Gyümölcsszeszipari Közlöny. A „FRUCTUS44 a gyümölcsértékesítő és szeszfőzőszövet­kezetek központja, mint szövetkezet­nek hivatalos lapja. Megjelenik minden szombaton. Segédszerkesztő: SZEGE BÁLINT. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. BAROSS ENDRE. Szerkesztőség IX., Üllői­ ut 2 Hirdetések és felől a kiadóhivat felvilágosítást M. kir. postatakarékpénztári csekkszámla 26,944. szám. Telefonszám: József 899—28. A központi szeszfőzdék kongresszusa és a „Fructus" közgyűlése. Budapest, november 2. Folyó évi október hó 30-án, a Magyar Gazdaszövetség tanácstermében tartották meg a „Fructus" kötelékébe tartozó központi szeszfőzdék XII. kongresszusukat, amelyen a központi szeszfőzdék igen szép számban képviseltették magukat. A pénzügyminisztérium képviseletében a kongresszu­son dr. Pottermann Pál h. államtitkár, Fülöpp János miniszteri tanácsos és dr. Báthory Oszkár miniszteri osztálytanácsos jelentek meg, míg a földmivelésügyi minisztériumot dr. Tellmann Károly miniszteri tanácsos képviselte. A Magyar Gazdaszövetséget dr. Horváth János, a „Hangya" Szövetkezetet dr. Hajdu Gyula, az OKH-t Perczel Tibor képviselték. Megjelentek a kon­gresszuson a keszthelyi, badacsonytomaji, kéthelyi, békési, csopaki, érsekcsanádi, szentesi, kecskeméti, izsáki, ókécskei, ceglédi, kisbéri, tápiószelei, kerekegyházai, hajdúnánási, miskolci, veszprémi, matolcsi, paksi, berettyóújfalui, óbudai, bácsalmási, kiskőrösi, egri, gyöngyösi, sióagárdi, váci, tapolcai, szabadszállási, örkényi, ócsai, pacsai, olcsvai, tarpai, paksi községi központi szeszfőzdék képviselői. A kongresszuson dr. Horváth János m. kir. gazdasági főtanácsos, a „Fructus" igazgatóságának alelnöke elnö­költ, míg a kongresszus alelnökei tisztségére a békési szeszfőzde képviseletében megjelent Faragó László és a matolcsi központi szeszfőzde képviseletében megjelent Illyés Károly választottak meg. Dr. Horváth János elnöki megnyitójában visszapillan­tást vetett a központi szeszfőzdék 10 év előtti megala­kulására s ama számtalan nehézségre, amelyekkel a köz­ponti szeszfőzdéknek, különösen fennállásuk első idejében, megküzdeniük kellett. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elnök a legutolsó kongresszus óta elhaltakról, dr. Horánszky Dezső igazgatósági elnökről, dr. Drucker Jenő vezérigazgatóról és Gy. Szijj János igazgatósági tagról, akiknek emlékeit és érdemeit a kongresszus jegyző­könyvileg megörökíteni határozta. Sándor Endre, a „Fructus" főtitkára ismertette a köz­ponti szeszfőzdék fejlesztése és munkaképessége bizto­sítása céljából a pénzügyminisztériumhoz benyújtott előterjesztést s előadásaiban szintén visszapillantást vetett azokra a nehézségekre, amelyek a lefolyt 10 esztendő alatt a központi szeszfőzdék fejlődését megnehezítették, kiemelve különösen azt, hogy a központi szeszfőzdék részére az alaprendeletben lefektetett jogaik az idők folyamán fokozatosan megszűntek s így a községi, egye­sületi s később egyéni szeszfőzdék szaporodásával ezek a nyersanyag jelentékeny részét a központi szeszfőzdék elől elvonták. Még nagyobb sérelem érte a központi szeszfőzdéket azáltal, hogy a pénzügyi kormány a termelők részére 20­0-ig a nyersanyagvásárlást megengedte, sőt az elmúlt és a folyó termelési évben Szolnok vármegye területére a szabad vásárlási jogot biztosította. Kifejtette ezzel kapcsolatosan, hogy a termelők részére engedélye­zett vásárlási jog csupán az egyesületi és egyéni szesz­főzde vállalatok részére ad visszaélésre alkalmat, mert azt a termelők nem gyakorolják. Rámutatott az egyéni és egyesületi szeszfőzdékben ma már meghonosított részfőzésnek a központi szeszfőzdékre nézve káros követ­kezményeire, a községi szeszfőzdék bérbeadására, az utóbbi időben kiadott számtalan egyéni és egyesületi szeszfőzdei engedélyek káros voltára, a szeszadóhitel jelenlegi megrövidített időtartamának tarthatatlanságára, a központi szeszfőzdék kerületbeosztásánál történt revízió szükségességére s végül a részvénytársasági és a magán­kézen levő központi szeszfőzdék adókedvezményének csekélységére. Az előadás nyomán megindult vitában felszólaltak Henduska Rezső az egri és a gyöngyösi, Komlósi József a sióagárdi, Bárány Győző az ókécskei, Kepes Albert a berettyóújfalusi, Faragó László a békési és Szőke Gyula a kecskeméti központi szeszfőzdék képviseletében, mely felszólalások után a kongresszus egyhangúlag hozzá­­­árult a Sándor Endre főtitkár által benyújtott hatá­rozati javaslatokhoz s ez alapon kimondotta, hogy fel­terjesztést intéz a pénzügyminisztériumhoz, amelyben a termelők részére 20­0-ig engedélyezett vásárlási jog megszüntetését kívánja , vagy amennyiben ez lehetséges nem volna, úgy kívánatosnak tartja, hogy az e vásárlási joggal élő termelők nyersanyagjainak feldolgozása ki­zárólag a központi szeszfőzdékben engedélyeztessék, ellenőriztetni kéri a kongresszus a pénzügyőri közegek által az egyéni, egyesületi és községi szeszfőzdék üzemeit, a részfőzések meggátlása céljából, valamint ellenőriz­tetni kéri a bérfőzésből jutó pálinkamennyiség értéke­sítését, a községi szeszfőzdék házi kezelésben való tartását, ezek üzemeinek a „Fructus" által való ellenőrzését, újabb községi, egyesületi, vagy egyéni szeszfőzdék enge­délyezésénél az ügyiratok felterjesztése előtt az illetékes központi szeszfőzde vállalkozójának meghallgatását, fel­iratot intézett a kongresszus a szeszadóhitel tartamának 6 hónapban való megállapítása iránt s végül kérte a 10 %-os adókedvezménynek a részvénytársasági és magánkézen levő központi szeszfőzdék részére való kiterjesztését is. Ezután Putnoki Jenő, az Országos Gyümölcsszeszfor­galmi R.­T. titkára a gyümölcspálinkapiac helyzetét és ezzel kapcsolatosan a gyümölcsszeszkoncentráció eddigi működését ismertette. Felolvasásában rámutatott arra, hogy a központi szeszfőzdevállalatok számtalan esetben tapasztalhatták, hogy a leglelkiismeretesebb utánjárás ellenére pálinkájukat csak olyan árban tudták eladni, mely ár mellett még az előállítási költséget sem kapták vissza. Az 1926. év március hó kezdetétől a törkölypálinka ára bl°­kint 36—37.000 K volt, az ár hónapokon keresztül ezen a nívón maradt, jóllehet az előállítás költsége sokkal magasabb volt. A tavalyi termelési évben még a rossz ter­més dacára is a törkölypálinka ára 60.000 K alá esett le és hosszú időn keresztül a piac nem volt felvevőképes. A szilvapálinkában is ugyanezek a jelenségek mutatkoztak, tavaly, a szezon megindulásakor 86.000 K-ért lehetett eladni 1 hl°-ot, későbben az árak fokozatosan lemorzsolód­tak s árut elhelyezni egyáltalában nem lehetett. A piacon jelentkező bajok okát a központi szeszfőzde­vállalatoknak tőkehiányában, az értékesítés terén mutat­kozó tájékozatlanság és szervezetlenség és a gyümölcs­pálinkáknak szesszel való vágásában látja. A szezon meg­indulásakor minden szeszfőzde a termeléshez szükséges pénzt előre való eladással akarja biztosítani , mert amúgy is a szezon megindulásakor minden központi szeszfőzde szinte egyidőben jelentkezik eladóként a piacon, a minden oldalról megnyilvánuló árukínálat az árak kialakulására káros hatással van. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy sok szeszfőzdevállalat nem ismervén a pálinkapiac helyzetét, a napiárnál is olcsóbban eszközöl eladást. Az idei évben is előfordult, hogy alig pár napi differenciával 416—5­0-ig történtek eladások törkölypálinkában. Sok milliárdra tehető ily módon az az összeg, amit a központi szeszfőzde­vállalatok ennek következtében évről évre elveszítenek. A gyümölcspálinkapiacon az árak alakulásában két cikk játszik közre, a bor és a szesz. Ha a bortermés nagy s ezáltal az árak alacsonyak, a gyümölcspálinka rovására a fogyasztás a borra terelődik , viszont ha a gyümölcs­pálinka ára a szeszár fölé emelkedik, azonnal megindul a készleteknek szesszel való vágása s ez ismét magával hozza a piac üzlettelenségét. A gyümölcspálinkáknak szessze való vágása a minőségre is kihat s azok a szeszfőzdék berlandierix Stipária Séle , valamint az összes, hazánkban bevált arany fajú oltványok, továbbá gyökeres és sima aranyvesszők legjobb és legrégibb beszerzési forrása a: 7507 Kérjen mielőbb árjegyzéket és árajánlatot! Serelli szőlőtelepen vezetősége, VMány

Next