Borászati Lapok – 62. évfolyam – 1930.

1930-01-04 / 1. sz.

1. SZÁM. 62-IK ÉVFOLYAM. mód által azonban a szőlő ismét erőteljes fej­lődésnek indult és örömmel tapasztaltam, hogy a műtrágyázott területek élénk zöld színükkel, erős venyigéjükkel mennyire kiválnak a trágyá­zatlanok közül. Bámulatos volt a fürtökben az utánpótlás. Eleinte ez mindenütt egyformán mutatkozott, de míg a műtrágyázott parcellákon megmaradt a fürt fejlődésének e gyors tempója, míg itt a lombozatok buják, erőteljesek marad­tak, szépen duzzadtak, ellenállva a nagy izzó SKÁLAZTASSA ÁT MALLIGANDJÁT!! Legújabban gyártott vagy javított készü­lékeinket precíziós, korrektúramentes ská­lával látjuk el, miáltal azok egyenérté­kűek a francia készülékek legjobbjaival. Erdély és Szabó laboratóriumi félsz. gyára Budapest, IX., Liliom­ utca 46. sz. Telefon: József 323-95 és József 335-74 Sürgönyeim: „Erdélszabó" 9019 Javítást vagy átskálázást 8 nap alatt végzünk BORSAJTÓK B OeTOILOM SS„'Sibt TUSfikGcV IGIVAC céff Budapest, VII., Károly király-ut 9. szám Alapíttatott 1881. Sürgönyeim! Kapadnagy KLEIN FHI«Y£« PINCEGAZDÁSZATI CIKKEK SZAKÜZLETE BUDAPEST, VI., Gróf Zichy Jenő-u. 15. TELEFON: AUT. 133—3T Az összes borászati és pincészeti felszerelések és kellékek legolcsóbb beszerzési forrása. Louis Bochmann­, Wien pincészeti gépgyárának, képviselete: Xtorszürők. 0588 Borszivattyúk kézi- és erőhajtásra. Pasteurizáló­ készülékek* Crgári árban! ^ Költségvetéssel szolgálok. LÖWY SÁNDOR és JÓZSEF AKÁC-VÖLGY- ÉS FENYŐSZÜLŐKAROK fatermelők és fakereskedők száraz minőségben a legolcsóbb árakon v­a pe£eTŰZIFA, TALPFA, SZERSZÁM FA melegnek, addig a trágyahiányban szenvedők bizony visszafejlődtek. Gyenge volt a hajtás, gyenge a levélzet és aprók maradtak a fürtök, kemények és borsónagyságuak a szemek. Késői szüretünk eredménye a következő : trágyázatlan 5 hl. kat. holdankint,­ a 240 kg. szuperfoszfát­tal, 120 kg. 40%-os kálisóval és 200 kg. mész­nitrogénnel trágyázott kat. holdankint 12*3 hl., vagyis 7*3 hl.-el termett több. Egy másik kísér­letnél hat. holdankint a trágyázatlan területen volt 47 hl., a 240 kg. szuperfoszfát után 6 hl., a 240 kg. szuperfoszfát, 120 kg. 40%-os kálisó és 200 kg. mésznitrogén után 10*9 hl. termett. Az erős fagyk­ár dacára is a műtrágyák kitű­nően érvényesültek és biztosították a termést.­ Ilyen és hasonló levelet számosat kaptunk, amelyek tehát mind azt bizonyítják, hogy az erős táplálás következtében a gyökérzet sar­jadzó- és ellenállóképessége sokkal fokozottabb, mint a rosszul táplált, silány gyökérzeté. Az pedig, hogy a műtrágyák a bor minőségét is javítják, meglehetősen köztudomású, nincs tehát miért ismétlésekbe bocsátkoznunk. A szőlőbirtokosok egy része azonban úgy gondolkozik, miért termeljen több bort, mikor így is alig tudja készletét eladni. Ez a leg­helytelenebb gondolkozási mód. Aki hat, hol­dankint 20—30 hl.-t tud termelni, az verseny­képesebb, az alacsonyabb borárakat jobban ki­bírja,­ mert üzemi költsége több hl.-re oszlik el. Borának minősége is jobb, nemcsak azért, mert a helyes műtrágyázás a must cukortartal­mát fokozza, hanem azért is, mert az a szőlő­birtokos, aki műtrágyákat alkalmaz, bizonyára gondosabban kezeli szőlőjét és pincészetét is. Az ilyennek aligha fog gondot okozni termé­sének értékesítése. Bortermésátlagunk fokozása érdekében kívá­natos volna, ha minden szőlőbirtokos legalább is kísérleteket végezne a műtrágyázással, ami­nek annyival is nagyobb értéke volna, mert a szőlők trágyázásával mégis jelentékeny meny­nyiségű istálló trágya szabadulna fel a mező­gazdálkodás javára, mennyiség után fenti adókedvezmény nem igényelhető. Egyébként a kérdés tárgyában a már hivat­kozott 1923. évi 121,100. számú utasítás 5. §-a értelmében a községi elöljáróság jogosult hatá­rozni, amelynek határozata ellen a közigazga­tási bizottság adóügyi bizottságához, harmad­fokon pedig a közigazgatási bírósághoz inté­zendő panasznak van helye. Megjegyezzük még, hogy az említett szabály­rendelet nem tartalmaz olyan intézkedést, amely­a bortermelők által elfogyasztott, valamint cselédségüknek és munkásaiknak természeti járandóság címen kiszolgáltatott bort teljesen mentesítené a községi borfogyasztási adó alól. A szőlőben napszámosok által elfogyasztott bor fogyasztási adója. A község által az 1923: XXXIII. t.-c. 3. §-ának végrehajtása tárgyában kiadott 1923. évi 121.100. számú utasítás alapján a borfogyasztási adó kezelése tárgyában hozott szabályrendelet 23. §-a értelmében, a bortermelők az általuk és háztartásuk által elfogyasztott, valamint cseléd­ségüknek és munkásaiknak természetbeni járan­dóság címén kiszolgáltatott, a község (és a szabályrendeletben felsorolt szomszédos közsé­gek) területén termelt boraik után 50%-os adó­kedvezményben részesülnek, ha eziránti igényü­ket a kedvezményes adótétel alá eső évi bor­mennyiség megjelölése mellett a fogyasztási adók kezelésével megbízott közegnél szóval, vagy írásban bejelentik. E kedvezményt a szabályrendelet az elmon­dottakon kívül más feltételhez nem köti, így véleményünk szerint a szóban lévő 50%-os kedvezmény megilleti azokat a bortermelőket is, akik italmérési engedéllyel bírnak, ha egyéb­ként a szabályrendeletben foglalt feltételeknek megfelelnek. Természetesen ez a kedvezmény csak azután a bormennyiség után jár, amely a szabályrendeletben megjelölt célra használtatik, míg az italmérési engedély alapján elárusított BORFORGALOM, PÁLINKA- ÉS ÁRUKERESKEDELEM Bor. (Lezáratott 1930. évi január hó 3-án.) A magyarországi borpiacon az általános rossz gazdasági viszonyok mellett a belföldi fogyasztás erősen megcsappant, de ugyanez áll egyébként az egész kontinensen, minek foly­tán az exportüzlet is stagnál. A gyengébb minőségek átmeneti lanyhulást mutatnak és csak 2*3—2*5 fillért fizetnek értük Malligand­fokonkint. A jobb minőségű borok ára tar­tott. Urasági borokért 40—50 f­ t, jó minőségű borokért 50—80 f-t fizetnek. A szőlők állapota eddig jó és az utóbbi napokban mutatkozó fagy kárt nem okozott. Vidéki jelentéseinkből közöljük: Szentmártonkátán a helyi fogyasztás az egész környéken eddig alig tapasztalt nagymérvű, mi­által a parasztkészletek apadnak. Hektós tételek 30—35—40 fillérért kelnek el. Uradalmak egy­előre jobb árak reményében tartózkodnak, az eladástól, ami, a viszonyokat tekintve, meg­okoltnak látszik. (XII. 29.) Csengődön közepes kereslet és kínálat mellett elkelt 90 hl. 13 fokos 36 fillérért, 85 hl. 12 fokos 33 fillérért és 140 hl. 11­ 6 fokos 30 fil­lérért. (XII. 31.) Bácsalmáson elkelt 900 hl. 13 fokos 50 fil­lérért, 600 hl. 12 fokos 40 fillérért. (I. 2.) Gyöngyösön élénkebb kínálat mellett elkelt 15 hl. 11 fokos a­ rizling 40 fillérért, 80 hl. 11 fokos 28 fillérért, 55 hl. 13,5 fokos rizling 45 fillérért, 50 hl. 11 fokos fekete otelló 26 fil­lérért, 50 hl. 12 fokos 34 fillérért, 30 hl. 13 fokos 42 fillérért, 25 hl. 11 fokos 25 fillérért és 100 hl. 11 fokos otelló fillér 26 fillérért. (I. 2.) Szekszárdon élénk kínálat mellett az üzlet szünetel. Fokonkint 2­5—3 fillért kérnek a ter­melők, míg vevők 2—2­2 fillért kínálnak. (XII. 31.) Révfülöpön decemberben kereslet nem volt. Nagy áttelepítések történnek. (XII. 31.) A világpiacon a minőségi borok piaca hatá­rozottan szilárd, ezzel szemben a kommerz­borok elhanyagoltak és a múlt évi készletek igen nehezen adhatók el. Ausztriában a borpiac tel­jesen elcsendesedett az ünnepekre való tekin­tettel, de újév után a forgalom élénkülésével számolnak, miután a nagykereskedelem készletei erősen megcsappantak. Újabban déli borok iránt mutatkozik élénkebb érdeklődés. A belföldi bor­piac szintén szilárd. Az árak 20—30 garassal (16—24 t) emelkedtek szüret óta. A kínálat azonban erősen tartózkodó. A mult évi borok azonban eladhatatlanok. Ezért a vidéki bor­kereskedők a cukrozás megengedését követelik 1930. január 4. )

Next