Borászati Lapok – 62. évfolyam – 1930.
1930-01-04 / 1. sz.
1. SZÁM. 62-IK ÉVFOLYAM. mód által azonban a szőlő ismét erőteljes fejlődésnek indult és örömmel tapasztaltam, hogy a műtrágyázott területek élénk zöld színükkel, erős venyigéjükkel mennyire kiválnak a trágyázatlanok közül. Bámulatos volt a fürtökben az utánpótlás. Eleinte ez mindenütt egyformán mutatkozott, de míg a műtrágyázott parcellákon megmaradt a fürt fejlődésének e gyors tempója, míg itt a lombozatok buják, erőteljesek maradtak, szépen duzzadtak, ellenállva a nagy izzó SKÁLAZTASSA ÁT MALLIGANDJÁT!! Legújabban gyártott vagy javított készülékeinket precíziós, korrektúramentes skálával látjuk el, miáltal azok egyenértékűek a francia készülékek legjobbjaival. Erdély és Szabó laboratóriumi félsz. gyára Budapest, IX., Liliom utca 46. sz. Telefon: József 323-95 és József 335-74 Sürgönyeim: „Erdélszabó" 9019 Javítást vagy átskálázást 8 nap alatt végzünk BORSAJTÓK B OeTOILOM SS„'Sibt TUSfikGcV IGIVAC céff Budapest, VII., Károly király-ut 9. szám Alapíttatott 1881. Sürgönyeim! Kapadnagy KLEIN FHI«Y£« PINCEGAZDÁSZATI CIKKEK SZAKÜZLETE BUDAPEST, VI., Gróf Zichy Jenő-u. 15. TELEFON: AUT. 133—3T Az összes borászati és pincészeti felszerelések és kellékek legolcsóbb beszerzési forrása. Louis Bochmann, Wien pincészeti gépgyárának, képviselete: Xtorszürők. 0588 Borszivattyúk kézi- és erőhajtásra. Pasteurizáló készülékek* Crgári árban! ^ Költségvetéssel szolgálok. LÖWY SÁNDOR és JÓZSEF AKÁC-VÖLGY- ÉS FENYŐSZÜLŐKAROK fatermelők és fakereskedők száraz minőségben a legolcsóbb árakon va pe£eTŰZIFA, TALPFA, SZERSZÁM FA melegnek, addig a trágyahiányban szenvedők bizony visszafejlődtek. Gyenge volt a hajtás, gyenge a levélzet és aprók maradtak a fürtök, kemények és borsónagyságuak a szemek. Késői szüretünk eredménye a következő : trágyázatlan 5 hl. kat. holdankint, a 240 kg. szuperfoszfáttal, 120 kg. 40%-os kálisóval és 200 kg. mésznitrogénnel trágyázott kat. holdankint 12*3 hl., vagyis 7*3 hl.-el termett több. Egy másik kísérletnél hat. holdankint a trágyázatlan területen volt 47 hl., a 240 kg. szuperfoszfát után 6 hl., a 240 kg. szuperfoszfát, 120 kg. 40%-os kálisó és 200 kg. mésznitrogén után 10*9 hl. termett. Az erős fagykár dacára is a műtrágyák kitűnően érvényesültek és biztosították a termést. Ilyen és hasonló levelet számosat kaptunk, amelyek tehát mind azt bizonyítják, hogy az erős táplálás következtében a gyökérzet sarjadzó- és ellenállóképessége sokkal fokozottabb, mint a rosszul táplált, silány gyökérzeté. Az pedig, hogy a műtrágyák a bor minőségét is javítják, meglehetősen köztudomású, nincs tehát miért ismétlésekbe bocsátkoznunk. A szőlőbirtokosok egy része azonban úgy gondolkozik, miért termeljen több bort, mikor így is alig tudja készletét eladni. Ez a leghelytelenebb gondolkozási mód. Aki hat, holdankint 20—30 hl.-t tud termelni, az versenyképesebb, az alacsonyabb borárakat jobban kibírja, mert üzemi költsége több hl.-re oszlik el. Borának minősége is jobb, nemcsak azért, mert a helyes műtrágyázás a must cukortartalmát fokozza, hanem azért is, mert az a szőlőbirtokos, aki műtrágyákat alkalmaz, bizonyára gondosabban kezeli szőlőjét és pincészetét is. Az ilyennek aligha fog gondot okozni termésének értékesítése. Bortermésátlagunk fokozása érdekében kívánatos volna, ha minden szőlőbirtokos legalább is kísérleteket végezne a műtrágyázással, aminek annyival is nagyobb értéke volna, mert a szőlők trágyázásával mégis jelentékeny menynyiségű istálló trágya szabadulna fel a mezőgazdálkodás javára, mennyiség után fenti adókedvezmény nem igényelhető. Egyébként a kérdés tárgyában a már hivatkozott 1923. évi 121,100. számú utasítás 5. §-a értelmében a községi elöljáróság jogosult határozni, amelynek határozata ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához, harmadfokon pedig a közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye. Megjegyezzük még, hogy az említett szabályrendelet nem tartalmaz olyan intézkedést, amelya bortermelők által elfogyasztott, valamint cselédségüknek és munkásaiknak természeti járandóság címen kiszolgáltatott bort teljesen mentesítené a községi borfogyasztási adó alól. A szőlőben napszámosok által elfogyasztott bor fogyasztási adója. A község által az 1923: XXXIII. t.-c. 3. §-ának végrehajtása tárgyában kiadott 1923. évi 121.100. számú utasítás alapján a borfogyasztási adó kezelése tárgyában hozott szabályrendelet 23. §-a értelmében, a bortermelők az általuk és háztartásuk által elfogyasztott, valamint cselédségüknek és munkásaiknak természetbeni járandóság címén kiszolgáltatott, a község (és a szabályrendeletben felsorolt szomszédos községek) területén termelt boraik után 50%-os adókedvezményben részesülnek, ha eziránti igényüket a kedvezményes adótétel alá eső évi bormennyiség megjelölése mellett a fogyasztási adók kezelésével megbízott közegnél szóval, vagy írásban bejelentik. E kedvezményt a szabályrendelet az elmondottakon kívül más feltételhez nem köti, így véleményünk szerint a szóban lévő 50%-os kedvezmény megilleti azokat a bortermelőket is, akik italmérési engedéllyel bírnak, ha egyébként a szabályrendeletben foglalt feltételeknek megfelelnek. Természetesen ez a kedvezmény csak azután a bormennyiség után jár, amely a szabályrendeletben megjelölt célra használtatik, míg az italmérési engedély alapján elárusított BORFORGALOM, PÁLINKA- ÉS ÁRUKERESKEDELEM Bor. (Lezáratott 1930. évi január hó 3-án.) A magyarországi borpiacon az általános rossz gazdasági viszonyok mellett a belföldi fogyasztás erősen megcsappant, de ugyanez áll egyébként az egész kontinensen, minek folytán az exportüzlet is stagnál. A gyengébb minőségek átmeneti lanyhulást mutatnak és csak 2*3—2*5 fillért fizetnek értük Malligandfokonkint. A jobb minőségű borok ára tartott. Urasági borokért 40—50 f t, jó minőségű borokért 50—80 f-t fizetnek. A szőlők állapota eddig jó és az utóbbi napokban mutatkozó fagy kárt nem okozott. Vidéki jelentéseinkből közöljük: Szentmártonkátán a helyi fogyasztás az egész környéken eddig alig tapasztalt nagymérvű, miáltal a parasztkészletek apadnak. Hektós tételek 30—35—40 fillérért kelnek el. Uradalmak egyelőre jobb árak reményében tartózkodnak, az eladástól, ami, a viszonyokat tekintve, megokoltnak látszik. (XII. 29.) Csengődön közepes kereslet és kínálat mellett elkelt 90 hl. 13 fokos 36 fillérért, 85 hl. 12 fokos 33 fillérért és 140 hl. 11 6 fokos 30 fillérért. (XII. 31.) Bácsalmáson elkelt 900 hl. 13 fokos 50 fillérért, 600 hl. 12 fokos 40 fillérért. (I. 2.) Gyöngyösön élénkebb kínálat mellett elkelt 15 hl. 11 fokos a rizling 40 fillérért, 80 hl. 11 fokos 28 fillérért, 55 hl. 13,5 fokos rizling 45 fillérért, 50 hl. 11 fokos fekete otelló 26 fillérért, 50 hl. 12 fokos 34 fillérért, 30 hl. 13 fokos 42 fillérért, 25 hl. 11 fokos 25 fillérért és 100 hl. 11 fokos otelló fillér 26 fillérért. (I. 2.) Szekszárdon élénk kínálat mellett az üzlet szünetel. Fokonkint 25—3 fillért kérnek a termelők, míg vevők 2—22 fillért kínálnak. (XII. 31.) Révfülöpön decemberben kereslet nem volt. Nagy áttelepítések történnek. (XII. 31.) A világpiacon a minőségi borok piaca határozottan szilárd, ezzel szemben a kommerzborok elhanyagoltak és a múlt évi készletek igen nehezen adhatók el. Ausztriában a borpiac teljesen elcsendesedett az ünnepekre való tekintettel, de újév után a forgalom élénkülésével számolnak, miután a nagykereskedelem készletei erősen megcsappantak. Újabban déli borok iránt mutatkozik élénkebb érdeklődés. A belföldi borpiac szintén szilárd. Az árak 20—30 garassal (16—24 t) emelkedtek szüret óta. A kínálat azonban erősen tartózkodó. A mult évi borok azonban eladhatatlanok. Ezért a vidéki borkereskedők a cukrozás megengedését követelik 1930. január 4. )