Borászati Lapok – 72. évfolyam – 1940.

1940-01-01 / 1. sz.

1940. január 2 Termelési gondok az új év küszöbén írt k­i Lengyel András szőlőintéső Úgy látom, hogy az elmúlt évben több vidéken szép termést hozott a szőlő, kevés kivétellel orszá­gos viszonylatban is jó közepes eredménnyel zárult a szüret. Ha hozzá számítjuk a terméshez a bizto­sított elég szép must- és borárakat is, úgy megálla­píthatjuk minden túlzás nélkül, hogy a termelők egy tekintélyes része elég szép jövedelemmel zár­hatta le a múlt évi gazdasági évet. A szőlősgazda ilyen körülmények között szere­tettel és a jobb jövőbe vetett hittel gondol szőlő­jére és keresi a módját annak, mik­épen tudná az idei bortermését is biztosítani, esetleg még fokozni is azt. Üdvös és kívánatos ilyen termelési problé­mákon gondolkozni, mert ilyen gondok közepette jövünk rá olyan elhatározásokra, amilyenek ben­nünket a célunk eléréséhez hozzá­segítenek. Néhány ilyen gondolatot szeretnék e szerény cikk keretében felszínre hozni és vele különösen azon termelőknek használni, akik örülnek ugyan a szép termésnek és az elfogadható boráraknak, szőlőjük jövőjére azonban vajmi keveset gondolnak. Először is a legfontosabb problémára : a terméssel elvont tápanyagok sürgős utánpótlására,­­ a trágyá­zásra hívom fel különösen azoknak a termelőknek figyelmét, akik szeretik a szőlőt nyúzni, viszont a trágyázásról rendesen el szoktak felejtkezni. Hiába tudják,, hogy trágya nélkül nincs jó és rend­szeres termés, hogy trágya nélkül csak tengődik a szőlő, nincs szívük egy jobb év után sem áldozni szőlőjükre. Be kell pedig látni minden szőlőter­melőnek, hogy azt a tápanyagot, amit a terméssel kivontunk a talajból, feltétlenül vissza kell adnunk, mert különben előbb-utóbb katasztrofális helyzetbe, végpusztulásba kergetjük szőlőinket. Első gondunk tehát oda irányuljon, hogy szőlőnk egy részét a tél folyamán, esetleg a tavasz elején föltétlen trágyázzuk meg. Ne ismerjünk ebben a tekintetben halogatást, ami abban szokott kifejezésre jutni : nincs az idén rá pénz, majd jövőre . . . , mert ilyen érvek mellett jövőre is egészen bizonyos, hogy az el fog maradni. A jövőben épp úgy kell harcolni a jöve­delemért és ki tudja mikor lessz ismét hasonló jó évünk ! ? A jövőben csak bíznunk szabad és remélnünk, élnünk azonban a jelennek kell. Most kell tehát visszaadnunk szőlőinknek a kivont táp­anyagot, most, amikor ő is bőségesen juttatott nekünk. Ha volt szívünk alaposan megerőltetni bő csapolásokkal esetleg szálvesszőkkel is szőlőinket, akkor legyen a tápanyagok visszapótlásához is. Csináljunk csak egy kis számítást, mennyibe is kerül egy kat. hold szőlő trágyázása . Gyakorlatom szerint jó filérett istállótrágyából kb. 200 g elegendő. Mázsánkint a­ telep ez a trágya kb. 85—90 fillérbe kerül. A trágya értéke ezek szerint 170—180 P. Homokon 14—16 napszámot véve munkára 28—32 P, összesen tehát kb. 200 P az az összeg, ami 1 hold szőlő trágyázá­sához szükséges. Tekintélyes összeg ez ugyan, kb. 8—9 hl bor árának felel meg, mégis fel­tétlen rá kell szánnunk és ezt a 7—8 hl bort trágyázás formájában feltétlen vissza kell adnunk. Ne feledjük, hogy a fenti összegnek csak egyharmad részét adjuk vissza évről-évre, ha háromévenkénti trágyázásban részesítjük szőlőinket. Ki lehet tehát bírni épp úgy, mint a kamatfizetést, amit mindig, pontosan teljesítenünk kell. Sok gazda azzal érvel, hogy nincs elegendő trágyája, vagy hogy az kell más veteményhez is. Az ilyen gazda nem érdemli meg a szőlőt, mert először is az ország bármely részében lehet kapni jó trágyát, másodszor a szőlőt nem szabad utolsó­nak hagyni a trágyázásban, hanem elsősorban kell ezzel is rá gondolni. Ne feledjük el, hogy a szőlő igen hálás növény annak a részére, aki szeretettel veszi körül és áldozni tud rá, viszont bosszúálló tud lenni azzal szemben, aki szívtelenül műveli. A másik igen nagy gond — különösen az idén — a termelési év folyamán feltétlenül szükséges anyagok beszerzése. Ilyen főképen a rézgálic, azután a porozó- és szöfózó­anyagok, valamint a szőlőgazdaságban szükséges gépek. Már az év elején számítsuk ki, mennyi anyagra és gépre lesz szükségünk, írjuk össze szükségletünket és a szokott módon igyekezzünk megszerezni azokat. Ma már ez a hegyközségek útján a legcélszerűbb, különösen miután a szükséges anyagok beszerzése mint vagontételi áru valamivel olcsóbban szerez­hető be. Nem szabad hosszú ideig halogatni ezt a kér­dést, hanem már most kell ezzel foglalkozni, nehogy a közbejöhető beszerzési nehézségek miatt a szőlők védekezőanyagok nélkül maradjanak. Egy előrelátó és szorgalmas termelő mindig arra törekszik, hogy a termelése folytonosságába soha fennakadás ne fordulhasson elő. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha szükségleteinkről előre, tehát idejében gondos­kodunk. A szükséges szőlőgazdasági gépek utánpótlásáról is most kell gondoskodni, nem akkor kapkodni, amikor már arra szükségünk van. Tapasztalhattuk, hogy ezek a gépek mindig akkor a legdrágábbak, amikor elkésve vásárolunk, miután szezonban a kereskedő többet kér érte, mert nagyobb a kereslet. Nem utolsó helyen áll, különösen nagyobb telepeken, a nyári munkák végzésére szerződtetett hónaposok megszerzési gondja sem, de különösen ma okoz ez a probléma nagy gondot, amikor jóval magasabb munkabéreket kellett és kell majd fizetni ezeknek a hónapos munkásoknak. Sokszor merül fel ez a kérdés : vájjon szabad-e ilyen magas hónapos bérért munkást fogadni ? Nem teszi-e tönkre a gazdát egy-egy ilyen nagyobb hónapos munkáscsapat fizetése ? Tudni kell ugyanis, hogy a hónapos munkás a szőlősgazdának a legdrágább munkása. A fizetésekről nem is beszélve, igen megdrágítja a hónapos munkás tartását az, hogy egy-egy munkás csak 20—21 napot dolgozik havonként. A többi munkanap felmegy betegségre, esős időre, stb.-re. Köztudomású az is, hogy az ilyen hónapos munkás, aki hosszabb időre szerződésileg hozzánk van kötve, nem teljesít annyit és olyat, mint a napszámos munkás, aki minden szombaton várja fizetését. Ennek dacára kénytelenek vagyunk a nyári hónapokra hónapos munkásokat is fogadni, ha azt akarjuk, hogy minden munka idejében legyen elvégezve. A legtöbb esetben ugyanis a nyári hónapokban vagy nem, vagy pedig igen körülményes úton és túl drágán tudnánk nap­számost szerezni. Ilyenkor aztán igen jól esik a tél folyamán szerződtetett hónaposokkal pótolni a hiányt. Tehát már most az év elején hassunk oda, hogy a szükséges hónaposokat leszerződtessük. A munkások szerződtetésével kapcsolatban meg­említem még, hogy ne örüljünk soha annak, hogy olcsó munkást szereztünk. Húszéves tapasztala­taim után állítom, hogy az olcsó munkás a legdrágább a gazdának. Sokat lehetne erről a kérdésről írni, hogy mennyi bosszúságot okoz és milyen hanyag munkát végez egy-egy olcsó munkáscsapat, különö­sen ott, ahol egy másik csapat, más gazdánál, esetleg nagyobb fizetést élvez. Vasidegekkel legyen felruházva az a gazda vagy vezető, aki az ilyen munkásoktól valamennyire is elfogadható munkát tud kierőszakolni egész nyáron. Fektessünk tehát fősúlyt arra, hogy inkább valamivel kevesebb készillékeket erért «* szállít, javí­tásokat egy héten belül készít ERDÉLY ÉS SZABÓ TUD HÓSZERGYIR Budapest, IX., Liliom­ utca 4S. Ég A SZAKI­ZLETEK Telefon­­ 132—395 és 133—574 E Hfstendő referenciák BORTARTANYKOCSIK Kifogástalan állapotban, minden nagyságban leeresztőszerkezettel U 1064 Jöletzger Róbert és Társa Budapest, V. ker., Mérieg­ utca 12. szám táviratban • IVt'^»tartlericus,, Telefoni 3&I-576 A megnagyobbodott Magyarországon hfcUakint FÉLMILLIÓ Szőlősgazda Gyömötegtermelt­ Bortermelő Vincellér Szakmunkás Sorcemsrte v­r Vendéglős, figyelmét hívhatja fel üzletére, pincészetére, faiskolájára, ha a 72. évfolyamában megjelenő BORÁSZATI LAPOK „ hirdet. — Részletes feketfeáltással tudtál • kiadóhivatal. 20 Borászati Lapok 4. szám Fagyasztott borok­­ Bérfagyasztás Csemege- és ürmösborok többszörös festűképességű, mélyfekete KONCENTRÁLT OTHELLOBOR eredeti minőségben. Általános S­őlö­par és Borgazdaság, Gyöng­yös.­­ • . %44 hónapos munkást tartsunk, de azok olyan vidéki legyenek és olyan munkaszeretők és szorgalmasai akiknek a jóérzésükben és tisztességes szorga­mukban nem fogunk csalatkozni. Ilyen munkások, azután inkább fizessünk meg jobban. Szerinte a két magyar hold szőlő nyári munkálatainak s elvégzésére egy hónapos munkás elegendő, de h takarékoskodni akarunk, úgy három kis hold, fogadjunk egyet, akinek munkáját olykor-olyko pótoljuk főleg kötözőmunkásokkal. Igen jót tesz mindnyájunknak, szőlősgazdái­nak, ilyenkor télvíz idején, ha szorgalmasan olvas­gatunk jó szakkönyveket, szaklapokat, és amennyibe módunkban áll, szakelőadásokat hallgatunk. IS mondja senki, hogy már eleget tud, vagy azt, hog ezt is, azt is már hallottam,­­— mindig van valam ami megkapja figyelmünket és amin elgondolkoz­ rájövünk, hogy ezt még nem is tudtuk. Az ember gondolkozva jön rá hibáira és viszor gondolkozva gyarapítja tudását. Tanuljunk tehi akkor, amidőn időnk van, tanuljunk, mert ma sok tudnivaló vár ránk. Ezek a gondolatok hassanak át bennünket és irá­nyítsák tetteinket az új év küszöbén. KÜ­LFÖLDIBORPIACOK Az európai bortermelő államok borpiacainak ünnepi előtti forgalmáról az alanti jelentéseink számolnak be Németországban, az ostmarki borvidéken a keresl élénk volt, a hivatalosan megállapított árakkal úgy termelők, mint a kereskedelem meg voltak elégedve. A t­vábbiakban jelentős forgalmat várnak. A rajnai borvid­ken a forgalom élénk, óborok iránt is állandó a keresle­t Mosel vidékén a vásárlások csak szűk keretek közé mozogtak. Szlovákiában a forgalom élénk volt. Erősen kereste a már kifogyóban lévő óborokat is, amelyek ára 6­20-6­50 korona között mozgott. Az újborok ára valamiv alacsonyabb. Jugoszláviában általában nagy forgalom mutatkozó a borpiacokon. A verseci borpiacon 9—10%-os közönségi fehér borokért 1-75—2—, 10—11%-os borokért 2-2­4 11—12%-osakért 2-45—2-90 dinárt, közönséges verö borokért (9—10%) 2-25—2-50, 10—11 %-osakért 2-50-3—­ 11—12 fokosakért 3* 3-50 dinárt, 11—14 %h minőségi borok ára 3­50—7— dinár. • Romániában. Az árak szilárdak, literenként 4—1 fillér között mozognak. A termelők nagy része tartózkodi nagyobb tételek eladásától, miután további áremelkedő várnak. Olaszországban az összes borpiacokon élénk a keresi és a forgalom különösen asztali borokban nyilvánult meg Az árak emelkednek. Aborokból csak kevés kerül piacr, bár ebben is rendkívül élénk a kereslet. Befejeződik a Tokajhegyaljai Bortermelők Pinceszöve­kezete felszámolása. Hírt adtunk annak idején arról, hol a Tokajhegyaljai Bortermelők Pinceszövetkezete telje összegében biztosította tagjai számára a szövetkezeti, szemben fennálló követelést. Mint értesülünk a felszámol­ a vége felé közeledik és a felszámolóbizottság január 2-ai összehívott közgyűlése után megkezdik a követelése kiegyenlítését. Szilágyi Miklós miskolci gépgyáros, a ker­ és iparkamat elnöke, a polgári Signum Laudis tulajdonosa, decemb 29-én ünnepelte 80-ik születésnapját, szűk családi körbe BORKÖVET Préselt és szárított seprőt állandóan vásárol a legmagasabb napi áron, pincegazdasági cikkeket és szp­lő kártevők elleni védősze­reket legolcsóbban s­z­á­l­l­í­t LINDNER DÁNIEL Budapest, V., Alkotmány-u. 23 Telefon: 119-418 és 119-427 Sürgönyeim: ,,LINDACID" Budapest

Next