Borászati lapok - 73. évfolyam - 1941.

1941-01-04 / 1. sz.

1941. január 4 Szőlészeti jelesnapok Január havában Irta: S. Pálinkás Gyula ny. m. kir. kísérletügyi főadjunktus a napnyugtával végződik , már az újév előestéje­iy szokás többek között Szil újév hajnalán a gyümölcsi ként arról már bővebben ! Ilyenkor a gazda késsel vag a fa törzsét, hogy az új évi jön. A vasalkatrész főfek­éte és más ártószellemek félnél hatalmukat, vagy elriasztja A verés, ütés tehát nem­­ értelmű itt, hanem kifejt riasztó jelentőségű. 2. Január 2. Makár püst, időjárás rámutató­ napja az járásának, ugyanis, ha derű akkor szép lesz a szepten gyümölcstermés lészen, ki fordítottja érvényes. 3. Január 6. Vizkereső napja. Az egyháznak egy hajdanáni Jézus születését mise Evangéliuma a napbe és Krisztusnak a Jordán v­­eléséről szól, de régente a­­ csodáról is megemlékező Krisztus a vizet borrá­vá fogyatkozott a lakodalmas emlékére vizet szentel az ő elnevezése is, hajdanábai Ünnepen mártották vízbe hókat; ez a szokás néhár megvan. A szenteltvizet jól használja a babonás nép, (Hont m.) a tavalyról me gyümölcsfák tövébe öntik, mennek új vízért­­, mer gyümölcstermést eredmény egyúttal csíziós­ nap is,­­ semmiféle logikai a parasztreguláknak. Népünknek nagyon sok olyan képzettársítása van, ami valamelyik bizonyos naphoz, dátumhoz kapcso­lódik. Sokszor az évszáza­dos megfigyelések eredmé­nyei, az apáról fiúra szálló hagyományok szűrődnek le az ilynemű népbölcses­ségben, sokszor azonban alapjuk nincsen ezeknek hanem részben pogány­ kori ős­szemlélődések csökevényei rejtőznek el bennük, részben pedig a középkori csillagjóslás emlékei ütköznek ki az úgynevezett csíziókban, gyakran meg csak egyszerű babonás hiedelmek. (A csízió az év első napján ünnepelt Krisztus körül­metéléséből, „circumcisio"-ból származott ; eleinte verses, jövendőmondásos népi kalendárium volt.) Végigmenve a naptáron, a szőlészet-borászat­gyümölcsészet szempontjából az alábbiak érdekel­hetik lapunk k. olvasóit, bár most csak a Boldog­asszony-, azaz Vízöntő-havára esőket sorolom föl. 1. Január 1. Újév vagy más néven kiskarácsony a katolikus egyházban tulajdonképpen Krisztus körülmetélésének ünnepe, mert születése utáni nyolcadnapra esik. Az év utolsó napjához és Szil­veszter-éjhez rendkívül sok babona és varázslat fűződik, de a népi felfogás szerint a nap tartama Iveszter-est­pel. Ezért én, illetve zgetése, mi­hasábjain, negveregeti ven terem­szorkányok az megköti imölcsfától.­­ fenyegető eltartó, el­­a. Az enapi emberi idő­én a napon, így bőséges lig a meg­romkirályok íb ünnepe, on. A szent­­imádásáról megkeresz­gzőn történt on ugyanis linthogy el­.­keresztelés n az ünnep sztények ez ! felavat an­kétnél ma is mnleges célra is Kemencén ínteltvizet a­­ templomba lény igen bő a.t szerint. De­­ időjárásából a tél hosszára és a nyár esős vagy száraz voltára lehet következtetni. Ha enyhe és derült az idő, akkor jó bortermésre van kilátás. 4. Január 20. Fábián és Sebestyén, a két vér­tanú emlékünnepe. Egész Közép-Európában a nép körében az első tavaszébresztő-napnak tartják. Ugyanis a néphit szerint ekkor kezdnek ,,mézga­­sodni" a fák, mert nedvet szívnak magukba és ennek befejezte után megkezdhető a gyümölcsfák oltása. Itt valamilyen súlyos tévedés, félreértés lehet a dologban, mert ilyen korán — éppen a tél derekán — semmiképpen sem indulhatnak meg a fák, hiszen ilyenkor még nem lehet nedvkeringés s a nagy fagyok miatt fát oltani egyáltalán nem tanácsos, mert az nem fogan meg. A legnagyobb valószínűség szerint a német Fabian und Sebastian félremagyarázásából származott ez a balhiedelem. Sebastian kicsinyítve Bastian, de a német Bast szó háncsot, kéregalatti héjat is jelent s így gondol­hatott valaki a nedvkeringésre s vele együtt az oltásra is, mert a két szent élettörténetével, legen­dájával nincs semmi összefüggés a tavasz ébredését és a fák oltását illetően. Avagy talán onnan szár­mazhatott, hogy a fához kötözött Szent Sebestyént nyilakkal lövöldözték agyon s így a nyilak vágta sebhelyek és a kiálló nyílvesszők, — mint a be­metszések és az oltógallyak — élénk fantáziával talán némi vonatkozásba hozhatók. 5. Január 22. Paulai Szent Vincé­nek, a laza­risták és az irgalmas­ nének rendje alapítójának nevenapja. Nagyon kedves napja a szőlősgazdá­nak, mert mindenki vajmi szeretné, ha a népi szólás-mondás regulája valóban be is válna e napra. Ha meleg, szép idő van, hogy olvad a hó, akkor bőséges szőlőtermésre leszen kilátás, miként azt a csízió pattogó rigmusa is mondja . Ha meg­csordul Vince, tele lesz a pince ! vagy más vidék eszejárása szerint : Ha fénylik a Vince, megtelik a pince ! — vagyis a fénylés alatt is az olvadó jég csillogása értendő. Ha történetesen szép idő köszönt be erre a napra, akkor a jó bortermésre való számítás folytán nagyokat isznak a szőlős­gazdák, hogy idejében elfogyjon a bor, miáltal elegendő férő­helyet biztosítanak szüretig az új bornak. Közben dicsérgetik Szt. Vincét a kedvező jóslatért, csak hát néha mégis­ mégis előre ihatnak ám a medve bőrére, miert bizony az évszázados csízió sem csalhatatlan. 6. Január 23. Szűz Mária eljegyzésének emlék­ünnepét üli az egyház.­Annyiból érdemes felemlí­teni, hogy Jászladányban ilyenkor Mária-ünnepet tartanak az asszonynépek. Az asztalra mária-szob­rot helyeznek el, mellé néhány pintes üvegben bort és frissen kisült kalácsot. Különb-különbféle szent énekek után a lorettói litániát éneklik el, majd az énekesasszony belekezd a kánai menyegző tréfás-mókás, de alapjában vallásos érzelmű nótá­jába, mely ékes versezetben előadja a víznek borrá való átváltoztatását. Ennek végeztével ájtatos eszem-iszom következik, mert minden jelenlévőt megkínálnak borral és kaláccsal; legvégül pedig a tisztes matrónák összefogódzkodván, jámbor táncra perdülnek s így, ülik meg képletesen a szent eljegyzést. Tessék hát lesni ezentúl az időjárást, hogy mit jósol Makár és Vince; vajha beválna az idén a csízió, mert nagyon-nagyon rájuk férne a szőlős­gazdákra, ha tele lenne a gyümölcsöskamrájuk és a borospincéjük. Egyben pedig nagyon megkérem lapunk kedves olvasóit, hogy szíveskedjenek a vidékükön elterjedt idevágó szólás­mondásokat, szőlészeti parasztregu­lákat és csíziókat, valamint a szőlővel és a borral kapcsolatos népszokásokat, babonákat, stb., stb. nekem beküldeni. Kár lenne ezeket az érdekes és tanulságos adatokat veszendőbe hagyni, míg össze­gyűjtve majdan illően kiegészíthetik szőlészeti irodalmunkat kultúrtörténeti szempontból is. Laky Dezső csúcsminiszter. A kormányzó Laky Dezső országgyűlési képviselőt a közellátás­sal összefüggő kérdések irányítására közellátási miniszterré nevezte ki. Laky Dezső mint álkormány­biztos 1939-ben a rézgálic és raffiaárak meg­állapításával, amelynél személyesen vett részt, olyan érdemeket szerzett a magyar szőlősgazda­társadalom érdekeltjeinél, amelyekért most is, amikor a legfontosabb kérdések irányításával bizatott meg, elismerésünket és hálánkat kell tolmácsolnunk. Az Orsz. Mezőgazdasági Kamara javaslatai a szőlőgazdaság megsegítése érdekében. Az Orsz. Mezőgazdasági Kamara legutóbb tartott közgyűlé­sén a szőlőtermelésre vonatkozólag a köve­tező határozati javaslatokat fogadta el. 1. Biztosítson a m. kir. kormány nagyobb összegű hitelkeretet ked­vezményes feltételek mellett a folyó évben bekövet­kezett elemi károk folytán részben, vagy egész­ben elpusztult szőlők felújításának lehetővé téte­lére ; 2. biztosítson a m. kir. kormány messzemenő adófizetési könnyítéseket a folyó évre és jövő évre a károsult szőlősgazdák részére ; 3. nyújtosa a m. kir. kormány anyagi és természetbeni segítséget azok­nak a szőlősgazdáknak, akik csekély termés követ­keztében nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy szőlőterületüknek művelését a jövő idényben saját erejükből elvégezhessék ; 4. minden körül­mények között biztosítsa a m. kir. kormány a jövő évi rézgálicszükségletet oly módon, hogy az anyag­gazdálkodás keretében történjék gondoskodás a szőlőgazdaságok részére elkerülhetetlenül szük­séges rézgálic gyártásának előfeltételét képező rézmennyiség biztosításáról. Dr. Bárányos Károly az Országos Közélelmezési Hivatal vezetője. Nemrégen örömmel számoltunk be arról az általános megelégedést keltő előléptetésről, amellyel dr. Bárányos Károly földmívelésügyi miniszteri osztályfőnök tudását és munkásságát honorálták. Most újabb nagy és széleskörű megbízatást kapott dr. Bárányos Károly, amikor az Országos Közélelmezési Hivatal vezetőjévé nevezték ki. A Tokajhegyalja megsegítését kérték Zemplén vár­megye téli közgyűlésén. Zemplén vármegye téli közgyűlé­sén Czimboray Lajos foglalkozott a szőlőgazdaságot ért katsztrófával és azzal az indokolatlan hatalmas nyereség­gel, amelyet egyes borkereskedők értek el a terméshiány következtében a szőlősgazdák hatalmas tömegeinek sérelmére. Ezt a nagy nyereségkülönbözetet kérte valahogy visszajuttatni a szőlőgazdaságnak. Dr. Fáy István válaszá­ban behatóan foglalkozott a Tokajhegyalja megsegítésére folyamatban lévő tárgyalásokkal és kilátásokkal. Hang­súlyozta, hogy a kormány mindent el fog követni a Tokaj­hegyalja érdekében és a szőlősgazdák segélyben fognak részesülni kölcsön formájában, vagy valamilyen más módon. Bár nagyok a nehézségek, reméli, hogy tavaszra mégis lesz eredmény. BORKÖVET Préselt és szárított seprőt állandóan vásárol a legmagasabb naptáron, pincegazdasági cikkeket és szőlőkártevők elleni védősze­reket legolcsóbban szállít LINDNER DÁNIEL Budapest, V., Alkotmány-1. 23 Telefon: 119-418 és 119-427 SBrgSnyom­: „LINDACID" Budapest BORTARTÁNYKOCSIK Kifogástalan állapotban, minden nagyságban leeresztAszerkezettel is 2500 Metzger Róbert és Társa Budapest, V. kat., Mérleg-utca It. elám Táviratom: „Hetzgerine" falaton • 881-571 Borászati lapok 1. szám Megszervezik a szfflfimagolaj gyártását Beszámoltunk már több ízben azokról a bel- és kül­földön folyó kísérletekről, amelyek a szőlőmagolajnak elő­állítására vonatkozólag évek óta folynak. A nyersanyagtermelés fokozásának szüksége folytán a földmivelésügyi minisztériumban behatóan tárgyalják a szőlőmagból való olajsajtolás ügyét. Erre vonatkozóan az illetékesek előtt a német példa fekszik. Németországban ugyanis ebben az évben olyan nagymennyiségű olajat sajtoltak szőlőmagból, mellyel majdnem kielégíthetik az étolajszükségletet. Most arról van szó, hogy a minisztérium különböző kedvezmények megadásával és más tőkések bekapcsolásá­val valósítja meg a szőlőmagból való olajkészítést. Magyarországon ugyanis igen nagy lehetőség volna a növényi olajtermelésnek ilyen módon való fokozására, mert évenként többszázezer kilogramm szőlőmag vesz kárba. A minisztériumban úgy gondolják, hogy a Hegy­alján, Érmelléken, esetleg Kecskemét vidékén létesüljön egy-egy szőlőmagolajütő, mert ezeken a helyeken lehetne aránylag kis költséggel nagytömegű szőlőmagot össze­gyűjteni. A szőlőmagolajgyártásnak a szőlőbirtokosok szem­pontjából is fontossága van. Abban az esetben ugyanis, ha a szőlőmagot olajütés céljaira összegyűjtik, az eddig értéktelen magért a nagyobb szőlőgazdaságok aránylag elég jelentős újabb bevételre tehetnek szert. A minisztériumban folyó megbeszélések célja, hogy a jövő év tavaszáig vég­leges döntéseket hozzanak és a szüretig a szőlőmagütő­üzemek felépüljenek. PONTOS MALLIBANO UMK­klM pártél­itállt, t*rt-I íM kai ev­etei kelti tMt ERDÉLY ÉS SZABÓ TDD. IClZKItlll Budapest, IX., Liliem - utoa 46. te a iliiliniTK Telefon • 18«—«98 él I««—«T4. Bis« tsall rstatsaslák.

Next