Borászati lapok - 73. évfolyam - 1941.
1941-01-04 / 1. sz.
1941. január 4 Szőlészeti jelesnapok Január havában Irta: S. Pálinkás Gyula ny. m. kir. kísérletügyi főadjunktus a napnyugtával végződik , már az újév előestéjeiy szokás többek között Szil újév hajnalán a gyümölcsi ként arról már bővebben ! Ilyenkor a gazda késsel vag a fa törzsét, hogy az új évi jön. A vasalkatrész főfekéte és más ártószellemek félnél hatalmukat, vagy elriasztja A verés, ütés tehát nem értelmű itt, hanem kifejt riasztó jelentőségű. 2. Január 2. Makár püst, időjárás rámutató napja az járásának, ugyanis, ha derű akkor szép lesz a szepten gyümölcstermés lészen, ki fordítottja érvényes. 3. Január 6. Vizkereső napja. Az egyháznak egy hajdanáni Jézus születését mise Evangéliuma a napbe és Krisztusnak a Jordán veléséről szól, de régente a csodáról is megemlékező Krisztus a vizet borrává fogyatkozott a lakodalmas emlékére vizet szentel az ő elnevezése is, hajdanábai Ünnepen mártották vízbe hókat; ez a szokás néhár megvan. A szenteltvizet jól használja a babonás nép, (Hont m.) a tavalyról me gyümölcsfák tövébe öntik, mennek új vízért, mer gyümölcstermést eredmény egyúttal csíziós nap is, semmiféle logikai a parasztreguláknak. Népünknek nagyon sok olyan képzettársítása van, ami valamelyik bizonyos naphoz, dátumhoz kapcsolódik. Sokszor az évszázados megfigyelések eredményei, az apáról fiúra szálló hagyományok szűrődnek le az ilynemű népbölcsességben, sokszor azonban alapjuk nincsen ezeknek hanem részben pogány kori ősszemlélődések csökevényei rejtőznek el bennük, részben pedig a középkori csillagjóslás emlékei ütköznek ki az úgynevezett csíziókban, gyakran meg csak egyszerű babonás hiedelmek. (A csízió az év első napján ünnepelt Krisztus körülmetéléséből, „circumcisio"-ból származott ; eleinte verses, jövendőmondásos népi kalendárium volt.) Végigmenve a naptáron, a szőlészet-borászatgyümölcsészet szempontjából az alábbiak érdekelhetik lapunk k. olvasóit, bár most csak a Boldogasszony-, azaz Vízöntő-havára esőket sorolom föl. 1. Január 1. Újév vagy más néven kiskarácsony a katolikus egyházban tulajdonképpen Krisztus körülmetélésének ünnepe, mert születése utáni nyolcadnapra esik. Az év utolsó napjához és Szilveszter-éjhez rendkívül sok babona és varázslat fűződik, de a népi felfogás szerint a nap tartama Iveszter-estpel. Ezért én, illetve zgetése, mihasábjain, negveregeti ven teremszorkányok az megköti imölcsfától. fenyegető eltartó, ela. Az enapi emberi időén a napon, így bőséges lig a megromkirályok íb ünnepe, on. A szentimádásáról megkereszgzőn történt on ugyanis linthogy el.keresztelés n az ünnep sztények ez ! felavat ankétnél ma is mnleges célra is Kemencén ínteltvizet a templomba lény igen bő a.t szerint. De időjárásából a tél hosszára és a nyár esős vagy száraz voltára lehet következtetni. Ha enyhe és derült az idő, akkor jó bortermésre van kilátás. 4. Január 20. Fábián és Sebestyén, a két vértanú emlékünnepe. Egész Közép-Európában a nép körében az első tavaszébresztő-napnak tartják. Ugyanis a néphit szerint ekkor kezdnek ,,mézgasodni" a fák, mert nedvet szívnak magukba és ennek befejezte után megkezdhető a gyümölcsfák oltása. Itt valamilyen súlyos tévedés, félreértés lehet a dologban, mert ilyen korán — éppen a tél derekán — semmiképpen sem indulhatnak meg a fák, hiszen ilyenkor még nem lehet nedvkeringés s a nagy fagyok miatt fát oltani egyáltalán nem tanácsos, mert az nem fogan meg. A legnagyobb valószínűség szerint a német Fabian und Sebastian félremagyarázásából származott ez a balhiedelem. Sebastian kicsinyítve Bastian, de a német Bast szó háncsot, kéregalatti héjat is jelent s így gondolhatott valaki a nedvkeringésre s vele együtt az oltásra is, mert a két szent élettörténetével, legendájával nincs semmi összefüggés a tavasz ébredését és a fák oltását illetően. Avagy talán onnan származhatott, hogy a fához kötözött Szent Sebestyént nyilakkal lövöldözték agyon s így a nyilak vágta sebhelyek és a kiálló nyílvesszők, — mint a bemetszések és az oltógallyak — élénk fantáziával talán némi vonatkozásba hozhatók. 5. Január 22. Paulai Szent Vincének, a lazaristák és az irgalmas nének rendje alapítójának nevenapja. Nagyon kedves napja a szőlősgazdának, mert mindenki vajmi szeretné, ha a népi szólás-mondás regulája valóban be is válna e napra. Ha meleg, szép idő van, hogy olvad a hó, akkor bőséges szőlőtermésre leszen kilátás, miként azt a csízió pattogó rigmusa is mondja . Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince ! vagy más vidék eszejárása szerint : Ha fénylik a Vince, megtelik a pince ! — vagyis a fénylés alatt is az olvadó jég csillogása értendő. Ha történetesen szép idő köszönt be erre a napra, akkor a jó bortermésre való számítás folytán nagyokat isznak a szőlősgazdák, hogy idejében elfogyjon a bor, miáltal elegendő férőhelyet biztosítanak szüretig az új bornak. Közben dicsérgetik Szt. Vincét a kedvező jóslatért, csak hát néha mégis mégis előre ihatnak ám a medve bőrére, miert bizony az évszázados csízió sem csalhatatlan. 6. Január 23. Szűz Mária eljegyzésének emlékünnepét üli az egyház.Annyiból érdemes felemlíteni, hogy Jászladányban ilyenkor Mária-ünnepet tartanak az asszonynépek. Az asztalra mária-szobrot helyeznek el, mellé néhány pintes üvegben bort és frissen kisült kalácsot. Különb-különbféle szent énekek után a lorettói litániát éneklik el, majd az énekesasszony belekezd a kánai menyegző tréfás-mókás, de alapjában vallásos érzelmű nótájába, mely ékes versezetben előadja a víznek borrá való átváltoztatását. Ennek végeztével ájtatos eszem-iszom következik, mert minden jelenlévőt megkínálnak borral és kaláccsal; legvégül pedig a tisztes matrónák összefogódzkodván, jámbor táncra perdülnek s így, ülik meg képletesen a szent eljegyzést. Tessék hát lesni ezentúl az időjárást, hogy mit jósol Makár és Vince; vajha beválna az idén a csízió, mert nagyon-nagyon rájuk férne a szőlősgazdákra, ha tele lenne a gyümölcsöskamrájuk és a borospincéjük. Egyben pedig nagyon megkérem lapunk kedves olvasóit, hogy szíveskedjenek a vidékükön elterjedt idevágó szólásmondásokat, szőlészeti parasztregulákat és csíziókat, valamint a szőlővel és a borral kapcsolatos népszokásokat, babonákat, stb., stb. nekem beküldeni. Kár lenne ezeket az érdekes és tanulságos adatokat veszendőbe hagyni, míg összegyűjtve majdan illően kiegészíthetik szőlészeti irodalmunkat kultúrtörténeti szempontból is. Laky Dezső csúcsminiszter. A kormányzó Laky Dezső országgyűlési képviselőt a közellátással összefüggő kérdések irányítására közellátási miniszterré nevezte ki. Laky Dezső mint álkormánybiztos 1939-ben a rézgálic és raffiaárak megállapításával, amelynél személyesen vett részt, olyan érdemeket szerzett a magyar szőlősgazdatársadalom érdekeltjeinél, amelyekért most is, amikor a legfontosabb kérdések irányításával bizatott meg, elismerésünket és hálánkat kell tolmácsolnunk. Az Orsz. Mezőgazdasági Kamara javaslatai a szőlőgazdaság megsegítése érdekében. Az Orsz. Mezőgazdasági Kamara legutóbb tartott közgyűlésén a szőlőtermelésre vonatkozólag a követező határozati javaslatokat fogadta el. 1. Biztosítson a m. kir. kormány nagyobb összegű hitelkeretet kedvezményes feltételek mellett a folyó évben bekövetkezett elemi károk folytán részben, vagy egészben elpusztult szőlők felújításának lehetővé tételére ; 2. biztosítson a m. kir. kormány messzemenő adófizetési könnyítéseket a folyó évre és jövő évre a károsult szőlősgazdák részére ; 3. nyújtosa a m. kir. kormány anyagi és természetbeni segítséget azoknak a szőlősgazdáknak, akik csekély termés következtében nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy szőlőterületüknek művelését a jövő idényben saját erejükből elvégezhessék ; 4. minden körülmények között biztosítsa a m. kir. kormány a jövő évi rézgálicszükségletet oly módon, hogy az anyaggazdálkodás keretében történjék gondoskodás a szőlőgazdaságok részére elkerülhetetlenül szükséges rézgálic gyártásának előfeltételét képező rézmennyiség biztosításáról. Dr. Bárányos Károly az Országos Közélelmezési Hivatal vezetője. Nemrégen örömmel számoltunk be arról az általános megelégedést keltő előléptetésről, amellyel dr. Bárányos Károly földmívelésügyi miniszteri osztályfőnök tudását és munkásságát honorálták. Most újabb nagy és széleskörű megbízatást kapott dr. Bárányos Károly, amikor az Országos Közélelmezési Hivatal vezetőjévé nevezték ki. A Tokajhegyalja megsegítését kérték Zemplén vármegye téli közgyűlésén. Zemplén vármegye téli közgyűlésén Czimboray Lajos foglalkozott a szőlőgazdaságot ért katsztrófával és azzal az indokolatlan hatalmas nyereséggel, amelyet egyes borkereskedők értek el a terméshiány következtében a szőlősgazdák hatalmas tömegeinek sérelmére. Ezt a nagy nyereségkülönbözetet kérte valahogy visszajuttatni a szőlőgazdaságnak. Dr. Fáy István válaszában behatóan foglalkozott a Tokajhegyalja megsegítésére folyamatban lévő tárgyalásokkal és kilátásokkal. Hangsúlyozta, hogy a kormány mindent el fog követni a Tokajhegyalja érdekében és a szőlősgazdák segélyben fognak részesülni kölcsön formájában, vagy valamilyen más módon. Bár nagyok a nehézségek, reméli, hogy tavaszra mégis lesz eredmény. BORKÖVET Préselt és szárított seprőt állandóan vásárol a legmagasabb naptáron, pincegazdasági cikkeket és szőlőkártevők elleni védőszereket legolcsóbban szállít LINDNER DÁNIEL Budapest, V., Alkotmány-1. 23 Telefon: 119-418 és 119-427 SBrgSnyom: „LINDACID" Budapest BORTARTÁNYKOCSIK Kifogástalan állapotban, minden nagyságban leeresztAszerkezettel is 2500 Metzger Róbert és Társa Budapest, V. kat., Mérleg-utca It. elám Táviratom: „Hetzgerine" falaton • 881-571 Borászati lapok 1. szám Megszervezik a szfflfimagolaj gyártását Beszámoltunk már több ízben azokról a bel- és külföldön folyó kísérletekről, amelyek a szőlőmagolajnak előállítására vonatkozólag évek óta folynak. A nyersanyagtermelés fokozásának szüksége folytán a földmivelésügyi minisztériumban behatóan tárgyalják a szőlőmagból való olajsajtolás ügyét. Erre vonatkozóan az illetékesek előtt a német példa fekszik. Németországban ugyanis ebben az évben olyan nagymennyiségű olajat sajtoltak szőlőmagból, mellyel majdnem kielégíthetik az étolajszükségletet. Most arról van szó, hogy a minisztérium különböző kedvezmények megadásával és más tőkések bekapcsolásával valósítja meg a szőlőmagból való olajkészítést. Magyarországon ugyanis igen nagy lehetőség volna a növényi olajtermelésnek ilyen módon való fokozására, mert évenként többszázezer kilogramm szőlőmag vesz kárba. A minisztériumban úgy gondolják, hogy a Hegyalján, Érmelléken, esetleg Kecskemét vidékén létesüljön egy-egy szőlőmagolajütő, mert ezeken a helyeken lehetne aránylag kis költséggel nagytömegű szőlőmagot összegyűjteni. A szőlőmagolajgyártásnak a szőlőbirtokosok szempontjából is fontossága van. Abban az esetben ugyanis, ha a szőlőmagot olajütés céljaira összegyűjtik, az eddig értéktelen magért a nagyobb szőlőgazdaságok aránylag elég jelentős újabb bevételre tehetnek szert. A minisztériumban folyó megbeszélések célja, hogy a jövő év tavaszáig végleges döntéseket hozzanak és a szüretig a szőlőmagütőüzemek felépüljenek. PONTOS MALLIBANO UMKklM pártélitállt, t*rt-I íM kai evetei kelti tMt ERDÉLY ÉS SZABÓ TDD. IClZKItlll Budapest, IX., Liliem - utoa 46. te a iliiliniTK Telefon • 18«—«98 él I««—«T4. Bis« tsall rstatsaslák.