Borászati lapok - 73. évfolyam - 1941.

1941-01-04 / 1. sz.

Borászati Lapok 1. szám­a A bor keltezéséről írta : Hequinil Géia ny. A kéndioxid hatása a borban lévő mikrobákra már régen ismeretes. Most is az egyedüli megengedett anyag, amellyel szabad a hordókat fertőtleníteni, a must erjedését (nyálkázás vagy szállítás céljára) ideig­lenesen megakadályozni, a borokat betegségektől meg­óvni és a beteg vagy hib­ás borokat meggyógyí­tani, illetőleg megjavítani. A bor megóvására elegendő a mérsékelt kéne­zés is. A már megbetegedett bor gyógyítására rendszerint erősebben kénezünk. Ilyenek pl. az ecetes és tejsavas borok. A barnatörés javítására már nem szükséges erős kénezés. A mikrobák nem egyformán tűrik a kénezést, legjobban tűri a bor világosodását okozó Mikoderma. Egyébként mennél több és mestnél frisebb, azaz életerősebb sejt van valamilyen mikrobából a borban, annál nagyobb adaggal kell kéneznünk. Ezt mutatják Sei­fert és Venice kísérletei is a must élesztőire vonat­kozólag. A kénezésnek 3-féle módját ismerjük, és pedig kénszelettel, cseppfolyósított kéndioxiddal és ká­liummetabiszulfittal. Mindegyik módszernek van­nak előnyei és hátrányai. 1. A kéndioxidot még ma is leggyakrabban kénszelet elégetése által fejlesztjük, éspedig vagy a vastag s általában 20 gr-os jutáskénszelettel, vagy a vékony, kb. 3—5 gr súlyú aszbesztes kénszelet­tel. A jutáskénszelet hátránya, hogy belőle sok lecsepeghet s ez záptojásszagot okozhat s a borba a juta vagy jutapótlék égéstermékei jutnak. A vékony aszbesztes kénszelet tökéletesebben ég el s az aszbeszt a seprőbe kerül. A kénszeletből hektoliterenkint legfeljebb 10 gr-ot égethetünk el, mert ez elfogyasztja a levegő­­oxigéntartalmának 1/3 részét s ekkor az égés megszűnik. A 10 gr kénből keletkező 20 gr kén­dioxidot sem tudjuk teljesen a borba juttatni, mert a bor betöltésekor több-kevesebb kéndioxid elillan s ezért a bor literenkint 70—100, legfel­jebb 150 mg kéndioxidot kap 200 mg helyett. A kénszelet használatának előnyei : 1. mindenkinek hozzáférhető, 2. az üres hordót is kénezhetjük. Hátrányai: 1. kénlecsepegés és esetleg záptojásszag, 2. a bort a kénezés céljára át kell fejteni, 3. bizonytalan a kénezés mértéke, 4. erősebb kénezésre kétszer kell a bort meg­kénezni, tehát kétszer is kell fejteni. 2. A legideálisabb kénezés a cseppfolyósított kéndioxiddal való kénezés. Ez a legtisztább kén­dioxid, nincs tartóanyag s a borban veszteség nélkül feloldható. Készítünk vele kéndioxiddal telített bort is, amelynek meghatározva a kén­dioxidtartalmát, vele a borunkat megkénezhetjük. A cseppfolyósított kéndioxid előnyei: 1. a kéndioxid teljesen tiszta, 2. adagolókészülékkel vagy kéndioxiddal telí­tett borral annyi kéndioxidot vihetünk a borba, amennyi szükséges, 3. a kénezés céljára nem kell a bort átfejteni. Hátrányai: 1. csak nagy gazdaságnak érdemes használni, 2. üres hordót csak oly módon kénezhetünk, h­a vizes oldatot készítünk s a hordót avval öblít­jük ; ennek hatása még­sem olyan jó, mint a gáz­alakú kéndioxidé. 3. a káliummetabiszulfittal való kénezés, különö­sen pasztillák alakjában nagyon kényelmes, mert ez utóbbi esetben nem kell a sót lemérni sem. A káliummetabiszulfit teljesen vegytiszta állapotban, azaz frissen 57­6% kéndioxidot tartalmaz, azonban hosszabb állás után mégis bomlik s csökken a kén­dioxidtartalma. Mennél nagyobb a kristály, annál tartósabb, ezért csak közvetlenül a használat előtt törjük porrá, hogy könnyebben tudjuk oldani. A pasztillákat paraffinos papírba csomagolva hoz­zák forgalomba, hogy óvják a levegő oxidáló hatásától. A káliummetabiszulfit használatának előnyei: 1. a lemért bomlatlan sóval és pasztillákkal pontosan annyi kéndioxidot tudunk a borba juttatni, amennyit akarunk, 2. a bort a kénezés céljára nem kell átfejteni, 3. mindenkinek hozzáférhető. Hátrányai : 1. a só nem állandó, 2. az üres hordót nem tudjuk vele kénezni, mert vizes oldata nem dezinficiál. A káliummeta­biszulfitból csak savak szabadítják fel a kén­dioxidot, vizes oldatban ez nem történhet meg, 3. feleslegesen 1­áliumot viszünk a borba, amellyel a hamutartalmat növeljük. A kálium csak arra való, hogy a kéndioxidot szilárd alakba hozza s mérhető legyen. Ismeretes, hogy a kéndioxid a borban résszen lekötődik aldehidhez, részben pedig szabad állapot­ban marad. Csak a szabadon élvő kéndioxidnak van mikróbapusztító hatása, míg a kötött kén­dioxid hatása aránylag gyenge. Mennél több aldehid van a borban, annál több kéndioxid kötő­dik le. Ha borunkat megkénezzük, sohasem tud­hatjuk előre, hogy mennyi marad belőle szabadon. Ez pedig kellemetlen dolog, mert a kimérésre, illetőleg közvetlen fogyasztásra szánt borban literenként lehet 300 mg összes kéndioxid, de csak 60 mg maradhat belőle szabadon. Minthogy az egyensúly a 2-féle kéndioxid között rendszerint csak kb. 8—14 nap alatt következik be, soha se kénezzük meg a bort közvetlenül a kimérés előtt. Venire és Dupont kísérletei mutatják, hogy mennél erősebben kénezünk, nemcsak abszolút mennyiségben, de viszonylag is több lesz a­ szabad kéndioxid mennyisége. Pl. egy 16% cukrot tartal­mazó mustot (ugyanez vonatkozik a borra is) kéneztek meg növekvő­­­ennyiségekkel. E kísérlet világosan mutatja az erős kénezés hatását. Ne tévesszen meg bennünket az, hogy a 300 mg-os kénezésnél 1 nap múlva csak 60 mg szabad kéndioxid maradt. Ez csak egy kísérlet, éspedig musttal végzett kísérlet. A mustban a cukor köti meg a kéndioxidot, míg borban az etilaldehid. Ennek mennyiségét pedig sohasem tudjuk. Az elmondottak alapján mindenki kiválaszt­hatja a neki megfelelő kénezési módot. Akinek nincs módjában a csepfolyósított kéndioxidot tartalmazó tartány beszerzése és töltése, az kénez­het káliummetabiszulfittal, de hordójának kéne­zésére mégis szüksége lesz kénszeletre is. m­. kir. kísérletügyi főigazgató összes kéndioxid mg lite­renkint Szabad kéndioxid mg és (%) összes kéndioxid mg lite­renként 1 óra mulva 1 nap mulva 8 nap mulva 100 15 (15%) 11 (1.%) 8 (8%) 200­­ 48 (24%) 36 (18%) 26 (13%) 300 90 (30%) 60 (20%) 50 (17%) 400 160 (40%) 96 (24%) 96 (24%) 500 230 (46%) 150 (30%) 140 (28%) Dr. Illyefalvi I. Lajos az új álkormánybiztos. Dr. Kacsóh Bálint államtitkárt, az árellenőrzés országos kormány­biztosát e tisztség alól értékes és eredményes munkásságá­nak elismerése mellett saját kérelmére felmentették s egyben dr. Illyefalvi I. Lajos kormányfőtanácsost, Buda­pest sz.­főváros statisztikai hivatalának igazgatóját az árellenőrzés országos kormánybiztosává kinevezték. A spanyol bortermés. Hivatalos helyen — bár a vég­leges eredmény még nem készült el — az 1940. évi ter­mést 13­1 millió hl-re becsülik. Gyümölcsöt, friss főzelékfélét legjobban értékesít 2867 K­abos Endre fcrTti. Aizományok Budapest, IX., Nagyvásártelep 142. Telefon: 139—439 1941. január « MWL, RÖLT te SZÁRAZ SEPRŐT legmagasabb Árban vásárol • DR. LINDNER JÓZSEF VEGYICIKKEK — NYERSANYAGOK BUDAPEST, IX., TŰZOLTÓ­ UTCA 51/53. Telefon: 1—318—52 *1­1—450—17 Pincegazdasági cikkek: 2 2651 Levél a Szerkesztőhöz a g­azdanikotin ügyében! Az elmúlt eszt­edő nemcsak rossz időjárás, nemcsak terméscsökkenés tekintetében volt szerencsétlen, hanem az egész világ háborús forrongása a legszükségesebb nyersanyagokban is hiányra vezetett. Félünk, hogy a rézgálicból sem lesz meg a kellő mennyiség, de még úgy hírlik, hogy az arzénben is nagy hiány lesz, így azután sem a gombák és penészbetegségek, sem a rovarkár­tételek ellen nem tudunk majd védekezni. Pedig ez utóbbi bajt könnyen lehetne orvosolni, mert az arzént nagyrészben nélkülözhetnék, ha a rovarok, férgek pusz­títására elegendő és olcsó gazdanikotint kaphatnának a gazdák, mert a tapasztalatból tudjuk, hogy a nikotin nagyon jó szer sokféle rovar ellen, ha nem is mindegyik ellen hatásos, (szőlőmoly, ilonca, levél- és pajzstetvek, stb.). De hogyan használjunk nikotint a szőlőben, gyümöl­csösben és másutt, ha nem lehet kapni, meg patikaáron árusítja­ az állam. Erre már igazán nem lehet azt mondani, hogy nincsen, mert ahogy tudom, most is sok száz vagon silányabb minőségű hazai dohányunk van raktáron, amivel nem tudunk mit csinálni, pedig nikotint l­e­tne belőle gyártani a gazdák részére. Illetve gyártanak is, de az állam kiszállítja külföldre a nikotint, mert ott még jobb árat kap érte, mint idehaza, pedig éppenséggel nagyon drága most is, mert 15 pengőbe kerül kilója. Ha átaljá­ban 150 gramot számolunk egy hektóra, akkor 6 hl­­permetlé készíthető belőle, amikor 2 , 50 fillérbe kerül a benne levő nikotin, amihez még a káliszappan költsége is járul, ha ugyan majd ezt is lehet kapni. Ez az egyik baj, hogy igazán méregdrága és a gazdák részére leginkább jóval olcsóbban kellene árusítani, teszem azt 10 pengőért. A másik baj meg az, hogy kevés van belőle forgalom­ban, alig lehet hozzájutni, mert nagyobbára külföldre megy ki, a hazai gazdának így nem jut. Azután azt kérdezem, hogy ha olyan jó hatású szer az a nikotin és a külföld is keresi és jól megfizeti, mert nem termesz­tünk sokkal több kapadohányt idehaza, aminek magas a nikotintartalma ? Így jól járna az állam is, mert valutát szerezhet a nikotinért, jól járna a gazda is, mert kaphatna elegendőt és olcsón, meg jól járna a termelő is, mert a nikotin gyártására való kapadohány kezelése kevesebb gonddal jár. Ezek után arra kérem a tekintetes szerkesztőséget, hogy tessék már most interveniálni a földmívelésügyi kormánynál, hogy a nikotint olcsón és elegendő mennyi­ségben kaphassák meg a gazdák, nehogy kimaradjunk az időből és nem lesz akkorra, amikor szükségünk lesz a nikotinra. A mostani gazdanikotinnak csak a neve az, mert drága is, nem is lehet beszerezni, tehát idejében kell szorgalmazni a gyártását és jutányos áron való árusítá­sának ügyét. Mi a Szőlősgazdák Országos Egyesületében bizakodunk, hogy sikerül elérnie a bajok orvoslását. Ha nem volna monopólium a dohánytermesztés, mi magunk gazdák termelnénk kapadohányt és főznénk belőle dohánylúgot, Thanatont. De bízunk benne, hogy illetékes helyen meghallgatják a gazdák kérő szavát és segíteni is fognak rajtunk, mert különben a tetvek és a molyok megeszik majd minden termésünket. Illendő tisztelettel : Molnár János (Sz­y­d) Dr. vitéz Turvöl­lyi Albert miniszteri tanácsosi kineve­zése. A kormányzó úr dr. vitéz Turvölgyi Albert pénzügy­minisztériumi osztálytanácsost miniszteri tanácsossá ne­vezte ki. Nem szükséges lapunk olvasói előtt különösebben méltatni ennek a kinevezésnek fontosságát, mert mind­nyájan jól ismerjük az ő eddigi működését, amit, mint a Magyar Kir. Szeszegyedáruság igazgatója kifejtett. A kine­­vezés valóban méltó jutalma szorgos és értékes munkás­ságának. BIZTOSÍTSA IDŐBEN TAVASZI NITROGÉNMŰTRÁGYA-SZÜKSÉGLETÉT! PÉTI SÓ 17% N, MÉSZSALÉTROM 15 5% N, KÉNSAVAS AMMÓNIAK 20 5% N. PÉTI NITROGÉNMŰVEK R.-T, BUDAPEST, V., NÁDOR­ UTCA 21. SZÁM. SZERKESZTŐ És witofii r­*. TÓTH JÓZSEF­­ Uului, U

Next