Borászati lapok - 74. évfolyam - 1942.
1942-08-15 / 33. sz.
Borászati Lapok 33. szám 105 A peronoszpórás bogyók kicsipegetése Az egyik uradalomban csak mérsékelten pusztított a fürtperonoszpóra, de nemcsak a fiatal kötött fürtöket támadta meg, hanem jóval későbbi fertőzések is történtek, amik a nagyborsónyi, kismogyorónyi nagyságú bogyókon július hó végén mutatkoztak meg. A zsenge korukban fertőződött fürtök már régen összeszáradtak, a késői fertőzések most vannak száradóban. Egyik-másik bogyó felerészben még zöld, de a másik fele már barna, ráncos, s végül az egész bogyó, illetve az egész megtámadott filling el fog száradni hamarosan. A fürtperoszpóra okozta kár nem nagy az illető helyen, de az intéző mégis kicsipegetteti a megtámadott, megbarnult, ráncos, elszáradt bogyókat és fillengeket. Elmondta, hogy ő minden évben elvégezteti ezt a munkát, ha szükség adódik rá, mert így jobban meg tudja menteni az ép fürtöket a fakó- és szürkerothadástól. Nagyon okos és gyakorlati gondolat, s azért közöljük, íme, hogy mások is okuljanak belőle. Természetes, hogy a még félig zöld fürtperonoszpórás bogyóknál könnyen beállhat a bőrrothadás, ha egy kissé esősre fordul az időjárás, viszont a már megszáradt bogyók is szivacs módjára teleivódnak vízzel, mire a fakó- és szürkerothadás penésze nagyon könnyen tanyát üthet rajtuk, s ezekről azután egykettőre átterjedhet a baj az egészséges szemekre is. Hogy valóban a különféle penészeknek melegágyai lehetnek az ilyen elszáradt bogyók is, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a néhány hét előtti Fürtperonoszpóra vagy lisztharmati c. figyelmeztetésunkra többen küldtek be beteg fürtöket, amelyeket lisztharmattól megtámadottaknak véltek az illetők. Pedig azokon középkorai fertőzésből eredő fürtperonoszpóra volt, csakhogy az elszáradt bogyókon fehéres-szürkés bevonatot alkottak a később rátelepedő penészek, s ezért nézték el lisztharmatnak. Igenis, a peronoszpórás bogyók, elhalt fürtrészletek föltétlenül elősegíthetik a fakó- és szürkerothadás fellépését és gyors továbbterjedését, míg az ép bogyókat a fenti két penész sokkal nehezebben tudja megtámadni. A kicsipegetést gyermeknapszámosokkal szokta végeztetni az említett intéző, s egy kat. holdra 2—3—4 gyermeknapszám megy rá a körülmények szerint, de nagyon kifizetődik, mert 5—10 P munkaköltséggel sokkalta több értékű szőlőt menthetünk meg, ha a fakó- és szürkerothadás tenyésző fészkeit már eleve megsemmisítjük. A kicsipegetett bogyókat, apró gerezdeket azonban nem szabad egyszerűen leszórni a tőke alá, hanem köténybe kell szedetni és elégetni, vagy elásni, mert különben a földre hullott bogyókat lepné el a fakó- és szürkerothadás legelőször, lévének azok gyakorta a harmattól felázottak. Különösen a csemegeszőlőnél fontos, hogy a hibás, beteg, száradt bogyókat, fillengeket idejében eltávolítsuk, nehogy az esetlegesen esős időjárásban rohamosan meglepje a baj a különben szép fürtöket. Természetes, ha nagymérvű volt a fürtperonoszpóra, akkor az előválogató kicsipegetés nem vihető keresztül, vagy nagyon is költséges lenne. Aki megértette az elmondottak gyakorlati jelenttőségét, az kicsipegetteti a beteg, száraz bogyókat, aki pedig patópáloskodik, vagy fölényesen legyint rá, az esetleg nagyon ráfizethet. Tessék kipróbálni! P. Gy. A kajszi tragédiája írta: Erdély László A „Borászati Lapok" ez évi 26., 27. és 30. számában egy vita indult meg köztem és dr. Csorba Zoltán m. kir. kísérleti főadjunktus között a kajszibarackfák gutaütésének okai felől. Tekintettel arra, hogy dr. Csorba hozzászólásom miatt szó szerint azt írja: „Nem viszi a kérdés megoldását semmivel sem előbbre az, aki ezt mesterséges ködbe próbálja visszaráncigálni", szükségessé vált, hogy ismertessem azokat a körülményeket, hogyan látott napvilágot hozzászólásom, amellyel semmiesetre sem akartam a kérdést mesterséges ködbe „visszaráncigálni". Dr. Csorba Zoltán a 26. számban szó szerint a következőkkel vezeti be jelentéstételét: „Vizsgálataink eredményéről az alábbiakban számolok be". Nem írt erre vonatkozólag sem többet, sem kevesebbet. Mit jelent ez? Semmi mást, minthogy vizsgálataik eredményét ez a jelentés tartalmazza. Hogyan gondolhattam volna én vagy bármely más olvasó arra, hogy ez csupán rövid kivonat egy minden részletre kiterjedő jelentésnek, mely a „Növényegészségügyi Évkönyv" I. (937—40). kötetében jelent meg. A kivonatot viszont maga Csorba dr. a következő szavakkal jellemzi: „nem tér ki részletesen és néhány hiba miatt nem mindenben érthetően". Egyszóval az a rövid kivonat, amelyet én és a „Borászati Lapok" nagy olvasóközönsége elolvasott, hibás volt és nem volt mindenben érthető, ezt azonban csak akkor tudtuk meg, amikor erre dr. Csorba figyelmeztetett és csupán az én hozzászólásom után! Hogyan írhatta akkor az én cikkemre dr. Csorba azt, hogy én a barackfák gutaütése okainak kérdését „mesterséges ködbe akarom visszaráncigálni?" Ha hiba történt, úgy az csakis egy hibás közlemény alapján következett be, azt azonban nem én követtem el, viszont önhibájáért az én hozzászólásomat ilyen kifejezéssel illetni, legalább is nem méltányos. Még egy kitételre kell válaszolnom: Dr. Csorba laikusokról beszél. Meggyőződésem szerint mi, nem önmagunknak, illetve a kutatók nem önmaguknak írnak erről a mind katasztrofálisabbá váló kérdésről, hanem a gyümölcstermelőknek, akiket ez a kérdés súlyosan érint. Ezek azután vagy nagyon értenek a növényvédelem szakkérdéseihez, vagy egészen laikusok ebben, de mindenesetre roppant érdekli őket, miképpen védekezzenek a gutaütés ellen, aminek első és legfontosabb feltétele az, miszerint tudják, hogy mi okozza ezt a súlyos károsodást. Azt viszont dr Csorba is beláthatja, hogy az e lapban megjelent kivonatos jelentésből csak téves következtetéseket lehetett levonni, azonban erről én igazán nem tehetek. Meg kell még jegyeznem, hogy a „Növényegészségügyi Évkönyv" egy egészen új, szigorúan tudományos folyóirat, amelyet éppen újdonságánál fogva nem ismerhettem. Mindenképpen elkerülhettük volna azonban ezt az áldatlan vitát, ha Csorba dr. megemlítette volna eredeti cikkében, hogy ez tényleg csak egy kivonata a Növényegészségügyi Évkönyvben megjelent részletes tanulmánynak. A tanulmányt elolvastam és azt is tudomásul veszem, hogy dr. Csorba a szóbanforgó kérdéshez legközelebb csak akkor akar hozzászólni, ha a kérdést illető új megállapításokról lesz módjában beszámolni. De kérnem kell, hogy akkor azonnal adja is meg azokat a forrásokat, illetőleg forrásmunkákat, amelyeket a kérdés alapos ismeretéhez kell áttanulmányozni. A legérdekesebb az egészben az, hogy a kecskeméti Mezőgazdasági Kamara, amint azt a „Magyar Róna" ez év július 15. számában Kerekes Ferenc c. főtitkár jelzi, „behatóan kíván foglalkozni a barackfák gutaütésszerű pusztulásának okaival". E célból dr. Husz Béla egyetemi m. tanár közreműködésével 10—20 évre kiterjedő kísérleteket állítanak be az alany és törzskérdés megvilágítása végett. Többek között így ír Kerekes Ferenc a gutaütés kérdéséről: „E kérdés megoldásának és a kutatómunkák befejezésének legalább egy évtizedre van szükség. Évtizedes mulasztást kell pótolni... A gazdaközönségnek feltétlenül igaza van, amikor jogosan vár feleletet a szakértőktől az őket" olyanynyira érintő kérdésben. Ez azonban nem olyan egyszerű". Szerény véleményem szerint tényleg nem olyan egyszerű a kérdés, itt rendkívül sok tennivalóra van szükség, amit kizárólag évekre kiterjedő egészen pontosan beállított és a legexaktabban lefolytatott kísérletek alapján leszünk képesek megoldani. T. i. megtalálni a kajszi gutaütésének az okait! Mert ha ezt megtaláltuk, úgy már valószínűleg igen könnyű lesz ellene védekezni. Kijelenthetem, hogy ebben a tekintetben kezdeményezésemre már folyik egy bizonyos irányban kísérletezés, amelyről csak később számolhatunk be. Védje vetését Higanytartalmú nedves és száraz csávázószer. Szállítja a régi bevált minőségben a Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezeti Növényvédelmi Osztálya, Budapest, VI., Eötvös utca 25/a és a kirendeltségek. Csepegésmentes Teljesen tiszta kéncsövek kénessavo t fejlesztenek! „AURORA" Vegyipari R. •T. Nagyvárad, T*giaay*ru. ia. 1942. augusztus 15. CEMENTHORDÓKAT Üveg- és cerezsbéléssel, bortmenfié. »«trrtl •ukswrteB KEMÉNY SÁNDOR tSSSS ludapest, V., Csanády utca 21. szám. Telefon: 499 — 287 767 127.000 hektoliter üzemben. Van azonban Kerekes Ferenc cikkének egy része, amelyből kiindulva rendkívül fontos volna, ha ebben az irányban is folynának pontos és több évre kiterjedő kísérletezések. A „Magyar Róna" fent idézett számában Kerekes Ferenc a következőt írja: „Végül még csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy téves az a felfogás, hogy a barackfa csak buckás, homokos földbe való, mert ott csak sínylődik, de nem hosszú ideig. A kamara területén ott vannak igazán hosszú életű barackosok, ahol középkötött agyagos, vagy legalább is agyag altalajú földekre van telepítve". Nézzük csak meg közelebbről ezt az állítást és mit következtethetünk abból? Jól tudjuk, hogy a középkötött, vagyis agyagos homok, illetve homokos agyagok annyiban különböznek a buckás homokos földektől, hogy azok lényegesen több növényi tápanyagot tartalmaznak, mint az utóbbiak. Ha tehát a laza talajokon előbb pusztulnak ki gutaütésszerű jelenségek mellett a barackfák, úgy minden más magyarázatnál közelebb fekszik az a feltevés, hogy valószínűleg azért, mert ezek tápanyagokban szűkölködnek és így szó szerint éhenhalnak. Pár esztendővel ezelőtt e lapban hosszabb cikket közöltem a barackfák gutaütésének feltételezett okairól és akkor elsősorban ugyanezt az okot tételeztem fel és úgy látszik, mintha részben csakugyan igazam lett volna, hiszen Kerekes értékes adataiból erre kell következtetnem. Célszerűnek tartanám azért, ha a kamara az alany- és törzskérdés megvilágításán kívül a trágyázás kérdését is felvenné programmjába. Ezt a kísérletsorozatot azonban akként tartanám célszerűnek beállítani, ha az istállótrágyázást, műtrágyázást és a vegyestrágyázást, azaz az istállóműtrágyázás helyességét is megvilágítanák. Jól tudjuk, hogy semmiféle istállótrágya sem tartalmazza a növényi tápanyagokat abban az arányban, amint azt a gyümölcsfa megköveteli, ezért okszerű trágyázás esetében feltétlenül szükséges műtrágyát is alkalmazni. A legszerencsésebb megoldás tehát az volna, ha különbözőképpen trágyázott parcellákat állítanának be, amelyek között egy olyan parcella is volna, amelynél pontosan azokat az egyes tápanyagmennyiségeket és azok arányát alkalmaznák, amelyeket és amely arányban azt a barackfa megköveteli. Ennél a parcellánál azután ne hagyják magukat befolyásolni különböző helyt nem álló magyarázatokkal az egyes tápanyagok tekintetében. Ne magyarázgassák azt, hogy az egyik tápanyag az érést sietteti, a másik csak a lombot fejleszti, a harmadik pedig a cukor fokát emeli, hanem tartják magukat a legszigorúbban azokhoz az adatokhoz, amelyeket a semmi és senki által nem befolyásolható analízis kimutat. Ha a barackfának tápanyag elvonása úgy aránylik, mint N : P : K = 3 5 :1 : 4, akkor adagolják ezeket a tápanyagokat is szigorúan ebben az arányban. Ne rettenjenek vissza attól, hogy ez túl sok nitrogént, vagy kálit jelent, illetőleg túlságosan kevés foszforsavat, mert ha az analízis ezt az arányt mutatja, úgy a gyümölcsfa a sokból sokat, a kevésből pedig keveset igényel és ezen arányú trágyázás mellett fog a legnagyobb valószínűség szerint nemcsak bőséges termést hozni, de elsősorban egészségesen fejlődni. Iskolapéldaképpen megemlítem Friedrich Wagner a weichenstephani mezőgazdasági főiskola tanárának 21 esztendőn keresztül vezetett körte-műtrágyázási kísérleteit, aki annak ellenére, hogy a körtefa-tápanyag elvonás szerinti arányban akarta rr m wr r w w Szolozuzogep keményfából készült, tisztán tartható, állítható, fahengerekkel, erős összeépítésű új model. Ára : hajtókarrel 75.— lendkerékkel 87-50 Beszerezheti: Csabai András szőlőzúzógépgyártó Bpest, VI., Felsőerdősor u. 9.