Borászati Lapok – 75. évfolyam – 1943.
1943-06-12 / 24. sz.
1943 június 12. Mus és újborok vásárlására vagy azok közvetítésére megbízást vállalok. 1137 Vas Mihály borügynök, Kerekegyháza A bortörvénybe ütköző kihágások írta: Dr. Terray J Lajos , ny. m. kir. országos szől. és bor felügyelő. Jóllehet a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló törvényes rendelkezéseink igen körültekintő módon vannak megszövegezve s a szőlő- és bortermelő közönségnek érdekeit alaposan megvédeni célozzák, mint mindennek, úgy a szőlő- és borgazdaságnak is megvannak a maguk lelketlen vámszedői, akik a könnyelmű és jóhiszemű közönség megrövidítése útján maguknak nemcsak illetéktelen hasznot, hanem tekintélyes vagyont is képesek szerezni. "Ma már igen kevesen vannak, akik visszaemlékeznek az Engel-féle borhamisítási botrányra, amelynek nyitja az volt, hogy a rőbanös egy kristálytiszta forrásvízre bukkant, s azt használta fel borhamisításainál, tudva azt, hogy ezen kristálytiszta forrásvíz anynyira közel áll a desztilált vízhez, hogy annak jelenlétét az esetleg kifogásolt borban az akkori vegyészeti ismeretek még kimutatni nem voltak képesek. Ezen botrány súlyos ítélettel nyert befejezést s a bűnösnek rengeteg borát kiöntés által semmisítették meg. De nem ezen régi időkről óhajtok írni, csupán a közeli évek botrányairól kívánok megemlékezni; sokan lesznek még, akik emlékezni fognak arra a körúti mulatóra, amelyben az alábbi történet játszódott le s amelyről a napisajtó napokig cikkezett s többékevésbbé sikerült illusztrációkkal fűszerezte közleményeit, s lehet, hogy a tárgyilagosság rovására. Évekkel ezelőtt egyik érdemes hazai pezsgőgyáros feljelentést nyújtott be illetékes helyen, elpanaszolván abban, hogy kiváló minőségű, márkás pezsgője nem fogy úgy, mint más években, egyes mutatók pedig a megvásárolt márkás pezsgőből sokszorosan többet képesek eladni a megvásárolt mennyiségnél, igaz ugyan, hogy a minőség sem azonos a gyárostól vásárolt pezsgő minőségével. Egyúttal kérte a gyáros a tettesek kinyomozását és szigorú megbüntetését. Az eset elég nehéz volt, hosszas és körülményes nyomozás után bizottsági kiszállás vált szükségessé, a bizottság, mely hatósági közegekből, szakértőből és bizalmi egyénekből állott egy májusi hajnalon reggel három órakor egy közismert körúti mulatóban jelent meg, ahol vígan folyt a mulatozás s minden hely el volt foglalva, úgyhogy a bizottság a 13. számú páholyban nyert elhelyezést. A személyzet a bizottságot vidéki lókereskedőkkel tévesztvén össze, gyanútlanul szolgálta fel a hamisítvány pezsgőpalackokat. A jelenvolt szakértő azonnal észrevette, hogy a felszolgált palack nem azonos a pezsgőgyáros által a mulatónak eladott palackok bármelyikével is, mert hiszen a gyáros laposfenekű palackokat adott el, ahol cégének jelzése is be volt égetve. Kibontván a pezsgőspalackot, megállapította azt is, hogy a pezsgős dugó sem származik a feljelentő gyáros pincészetéből, hanem egy vidéki pezsgőgyárból, majd pedig megízlelvén a pezsgőt, minden kétséget kizáró módon megállapította, hogy a pezsgő nem rossz ugyan, de távolról sem azonos a panaszos Reserve pezsgőjével. Erre észrevétlenül még két üveggel rendelt ebből a bizottság, azt azonnal zár alá vette s a söntésbe sietett, ahol nagy ámulatára egy hűtőedényben kétféle fajta hamisítványt fedezett fel. Az egyik hamisítvány fajta egy vidéki pezsgőgyár terméke volt, melynek eredeti címkézését nagy szakértelemmel eltávolították, s annak helyére művészi ügyességgel ragasztották rá a károsult cég címkéjét. Kiderült, hogy a mulató csak azért vásárolt pezsgőt a panaszostól, hogy a hamisításhoz szükséges címkékkel kellőleg el legyen látva. A másikfajta hamisítvány pedig panaszos cég fehér lapos- fenekű palackjába töltött édesbor, szikvízből és pezsgőmaradékból összeöntött keverékből állott, olyannyira tisztátalan állapotban, hogy az egyik palackban még cigerettapapiros is úszott. A söntésben egy valóságos kis műhely volt a csalás és hamisítás zavartalan folytatására, a jelenlévő személyzet nyugodt lélekkel előadta, hogy éjfélig mindenki azt az italt kapja, amit rendel, éjfél után sorra kerülnek az átcímkézett pezsgőspalackok, míg hajnali négy óra után jó a közönségnek a fehér palackokban foglalt összeöntött ital, mert hiszen akkor már mindenki annyira részeg, hogy észre sem veszi, mit iszik. Ezután a készletet a hatóság lefoglalta és a rendőrségre szállította, amely pedig az italok szabályszerű vegyvizsgálatát rendelte el. A vegyvizsgálat a felek tagadásával szemben a helyszíni vizsgálat eredményét mindenben igazolta, amire a per megindult és évekig tartott. Végeredményben a rendőri büntetőbíróság a tulajdonost, helyettesét és csapását húsz-húsz napi elzárásra és igen tekintélyes pénzbüntetésre, mellékköltségek viselésére, az italmérési jog elvesztésére, valamint az ítélet teljes szövegének hírlapi közzétételére ítélte, a per többi részével pedig panaszost magánjogi útra utasította. Jelen esetben a szélhámosság már hónapok óta zavartalanul folyt, ha pedig közönségünk kellő iskolázottsággal rendelkezett volna, könnyen észrevehette volna, hogy a pesgőspalackból kipattanó dugó beégetése nem helytálló, mert hiszen az 1936. évi V. t.-c. 41. §-a magában foglalja azt, hogy a palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tüntetni. Jelen esetben pedig a címkén is más, s a dugón is más cég is telephely volt feltüntetve. Panaszos cég kétségtelenül ""erősen károsodott, mert hiszen csak azon az egy éjszakán elfogyasztott pezsgőspalackok tömege messze meghaladta a százat. Minden valószínűség szerint vádlottak olcsó pénzen jutottak a vidéki pezsgőszállítmány birtokába, úgyhogy kifizette magát az átcímkézés, persze azt nem gyanították, hogy mesterkedésüknek ilyen csúnya vége lesz. Nehogy valaki azonban azt higgje, hogy a fenti szigorú ítélet következtében hasonló csalások legalább egyelőre megszűntek volna — sajnos nem szűntek meg —, még számos budapesti mulató követett el hasonló recept szerinti hamisítást, s jutott a vádlottak padjára, ahelyett, hogy tanult volna. A most vázolt botrány még feledésbe sem ment, rövid idő múlva újabb különös panaszok merültek fel egyes italmérők, különösen pedig egy nagymező utcai mulató ellen. A panaszok lényege az volt, jóllehet az árlapok igen sokfajta bel- és külföldi pezsgőfajtát tüntetnek fel: a fogyasztó tényleg mindig egy és ugyanazt a fajtát kapja, amelyik sohasem fedi a megrendelést. Ezen ügy nyomozása még sokkal nehezebb volt.A nyomozás megállapította, hogy egy külföldet megjárt egyén azon a címen, hogy export és import palackbor kereskedést fog nyitni, histelben nagyobb mennyiségű palackbort és pezsgőt keresett. Minthogy Budapesten és Budafokon eladókra nem talált, vidéken szerezte be palackborait és pezsgőit. A palackbor árut azonnal el is zálogosította Budapesten. Minthogy azonban a fizetési határidő lejárt, a hitelező magánbank a palackborkészletet elárverezte. A palackbortömeg egy élelmes vállalkozó kezébe került, aki ezen tömeggel látta el a bepanaszolt italmérőket s ezek között a nagymező utcai mulatót is — ez azonban csak pezsgőt vett át palackonkint 50 filléres árban. Ez az olcsó ár azonban nem akadályozta meg a mulató tulajdonosát abban, hogy a vevő, helyesebben a fogyasztó részére az 50 filléres árban beszerzett hazai pezsgőt francia pezgő gyanánt palackonkint 56 pengőjével ne számlázza, ami tízezer a haszonnál is nagyobb. Annak a körülménynek, hogy a mulató hónapokon keresztül félre tudta vezetni fogyasztóit azzal, hogy nem megrendelésszerű itallal látta el őket, különös technikája volt: a műsoron ismételten szerepelt egy meztelen táncosnő, kinek felléptekor az összes villanyégőket kioltották," mire a művésznő a porondon szeriőz világítás mellett jelent meg, a pincérek be voltak tanítva, hogy a nem megrendelésszerű pezsgőspalackokat a sötétség leple alatt szolgálják fel olyképpen, hogy minden egyes palack fehér kendőbe volt beburkolva, mely valósággal hozzáfagyott a palackhoz, s így a fogyasztó egyrészt a hatásvilágítástól, másrészt a palackok beburkolásától annyira meg volt zavarva, hogy eszébe sem jutott arunak megállapítása, vájjon megrendelésszerű-e a felszolgált ital. Egy Mikulás-est alkalmával, előzetes alapos helyszíni szemle után, egyszerre két bizottság száll ki a kérdéses mulatóba s fenntebb vázolt ténykörülményt a helyszínen megállapítva a kifogásolt italokat lefoglalta, a rendőrség kezére juttatta, amely elrendelte a vegyvizsgálatot, ennek megejtése után minden kétséget kizáró módon megállapítást nyert, hogy a mulatóban rendszeresen követték el a kihágásokat, amennyiben nem a megrendelésszerű italt szolgálták fel. A rendőri büntetőbíróság ítélete szigorú volt , minthogy azonban olyan cselekmény elkövetése is látszott fennforogni, amely a rendőri büntetőbíróság hahatáskörét meghaladta, az ügy a kir. törvényszékhez került, amely igen sok tárgyalást tűzött már ki ez ügyben, várjon azonban ítélettel befejezte e már az ügyet, nem tudom, mivel a per menetét hosszadalmassága mitt követni már nem tudtam. Védje vetését ABAVIT-tal! !* régi bevált minőségiben szállítja a száraz és nedves ABAVIT-csávázós 1070 a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, VI., Eötvös utca 25/a szám és kirendeltségei. 141 KÉNLAP-ot legolcsóbb naptáron azonnal szállít Helvel Ferenc, az ország legrégibb hénlapkészítője, Pestszenterzsébet, Rudolf u. 41. Tel.: 347.624. 1159 Kérjen árajánlatot ! Gyümölcsöt, friss főzelékfélét legjobbfia érték:,*!« 793 Kabos Endre kft. testHományoai Barapfist IX Naf?wiU4rtR»er»42. Telefon- 439 Borászati Lapok 24. szám BORT megbízói részére a legmagasabb napi áron átveszigILLE BÉLA LAJOS 1155 CEGLÉD, III., DEÁK-TÉR 5 • TEL.: 235 Úgy a pezsgőgyárosok, mint a fogyasztók ismételt panaszai közé tartozik az is, hogy egyes pincérek a megrendelt pezsgőbor helyett jelöletlen habzóbort szolgálnak fel, tehát nem megrendelésszerű árut, természetesen ezt is ügyeskedéssel helyezik el, hogy a fogyasztónak úgy a címke, mint a dugó hiánya elkerülje figyelmét. A habzóbor ugyanis olcsóbb, s különben is kevésbbé értékes ital a pezsgőnél, miért is idézzük a bortörvény (1936. V. 41. és 42. §.) meghatározását: A pezsgő olyan szénsavdús bor, amelyben a szénsav cukornak a borhoz való hozzáadásával, erjesztés vagy természetes erjedés útján, palackban fejlődött és ott visszafojtatott, míg a habzóbor a pezsgőhöz hasonló olyan szénsavdús bor, amely szénsavval mesterséges úton van telítve. Természetesen a fogyasztónak fenti módon való megtévesztése is kihágást képez, minthogy az italmérő pezsgő helyett megtévesztő módon jelöletlen habzóbort adott el. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a pezsgőnek a habzóbortól való megkülönböztetése egyszerű ízlelés útján nehéz. A pezsgőborokkal űzött visszaélések közé tartozik az úgynevezett pezsgőfröccs felhigítása is. Pezsgőfröccs alatt rendszerint olyan italt értenek, amely pohárba töltött kétrész pezsgő és egyrészt szénsavas vízből áll. A visszaélés ott kezdődik, amidőn ezt a folyadékot nyitott pezsgőspalackokban előre elkészítik, s az ezekből történt kimérés után mutatkozó hiányt észrevétlenül szénsavas vízzel töltik ki s így ezen művelet ismétlésével a palackban gyenge pezsgőtartalmú folyadék keletkezik, amely semmiesetre sem nevezhető pezsgőfröccsnek, lévén ez szénsavas vízzel meghamisítva. Mennyi permetezőoldat szükséges a gyümölcsfapermetezéshez Állandóan visszatérő kérdése ez a termelőknek, különösen most, amikor a permetezőszerekkel való takarékoskodás elsőrendű fontossággal bír. Természetesen jó ezt előre tudni, egyrészt, mert akkor nem készítünk túl sok vagy túl kevés oldatot, másrészt pedig azért, mert ha tudjuk, hogy például az az almafa, amelyet be akarunk permetezni, helyesen végezve a permetezést, kb. 20 liter permetezőoldatot vesz fel, abban az esetben jobban tudjuk ellenőrizni akár saját munkánk, akár másvalaki munkájának helyességét. Már régebben próbálták ez okból a szakértők fánkint kiszámítani, mennyi a szükségelt permetezőoldat. Ez mert a kisebb fakoronára kevesebb, a nagyobbra több oldat kell, minden fa koronáját apróra kimérni pedig nagyon is fáradságos volna: a gyümölcsfa életkorához és fajtájához mérték az oldat mennyiségét. Ám ez a módszer sem elég egyszerű, sem elég biztos nem volt. Most legújabban már egészen máskép számítják ki azt, hogy mennyi permetezőoldat kell egy fának. Rájöttek ugyanis, hogy a fa törzsének vastagsága eléggé megbízhatóan megmutatja, mekkora a fa koronája, ha a koronát magát nem is mértük ki. A törzsvastagság és a korona terjedelme az almafánál ugyanúgy aránylik egymáshoz, mint a körtefánál, szilvafánál, vagy akármilyen másfajú gyümölcsfánál. A törzs vastagsága helyett megmérhetjük a törzs kerületét is, mert tudjuk, hogy a kerülete háromszor akkora, mint a vastagsága (átmérője). Vagyis ha a fa törzsét egy méter magasságban körülvesszük egy spárgával, amely olyan hosszú, hogy a törzset éppen körüléri: az a spárga háromszor (pontosabban 3 és egyehetedszer) olyan hosszú, hosszúsága más szóval mondva: a fatörzs kerülete. A fatörzs kerületét könnyű megmérni centiméterszalaggal. Ha ezzel megmérjük, hány centiméter egy gyümölcsfa törzsének kerülete egy méter magasságban, akkor már azt, hogy mennyi permetezőoldat kell a koronája bepermetezéséhez, megláthatjuk a következő táblázatból, amelyet tapasztalás alapján állítottak össze kertész-szakemberek. Íme a táblázat: a Az oldatból A törzs kerülete ... , szükséges 20 centiméter 3 liter 30 „ 5 „ 40 10 „ 50 „ 15 „ 60 „ 20 „ 70 „ 25 „ 80 „ 30 „ 90 „ 35 „ 100 „ 40 „ 110 „ 45 „ 120 „ 50 „ 130 „ 55 „ 140 „ 60 „ 150 „ .... 65 „ —r—r. KEC5Sí£NÉTi MlflWItKÉSZK? IS KERESKEDELMI KF.*