Bőripari Dolgozó, 1978 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
1978. július hó (Folytatás az 1. oldalról)rodalom 60. évfordulójának tiszteletére szervezett előadások, műsoros rendezvények lebonyolításában is aktívan részt vettek. — Segítették a szolidaritási akciók — gyűlések — sikeres lebonyolítását, a szolidaritási bélyegek terjesztését. Aktivitásukkal a brigád tagjai példát mutattak a vállalat valamennyi brigádjának. Ez a kitüntetés méltó elismerése önzetlen, szorgalmas munkájuknak és annak a szerteágazó tevékenységnek, amelyet e kollektíva tagjai tettek és tesznek nap mint nap a békéért, a barátságért. Ebből az alkalomból — a brigád minden tagjának — kívánok további eredményes munkát, sok sikert, erőt és egészséget. Az ünnepség után felkerestük a brigád tagjait, hogy érdeklődjünk munkájukról, a kitüntetésről és a jövő terveikről. — Tizenöt évvel ezelőtt alakult a brigád, tíz fővel — kezdi a tájékoztatást Antal Sándorné brigádvezető. — Valamennyien a szabászaton dolgozunk, s úgy is mondhatnám, hogy női brigád vagyunk, mivel csupán ,egyetlen férfi tagunk van. Megalakulásunk pillanatában azt a célt tűztük magunk elé, hogy becsületesen dolgozunk, tudásunk legjavát adjuk, amivel azt akarjuk bebizonyítani, hogy brigádba tömörülve többet és jobbat lehet adni. Elképzeléseink lassan megvalósulnak, amit jól bizonyít, hogy évről évre magasabb szintet érünk el, a hármas jelszó megvalósításában, tartalommal való megtöltésében. Úgy érzem, ennek egyik bizonyítéka — többek között — a mai kitüntetés és az, hogy ez évben nyertük el az arany fokozatot. — Az elmúlt évben, amikor a csepeli munkások versenyre hívták ki az ország dolgozóit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére, üzemünkben — a termelési tanácskozáson — a brigádunk elsőként csatlakozott a jubileumi versenyfelhíváshoz. Felajánlásunkat a mennyiség mellett elsősorban a minőség javítására és az anyagtakarékosságra tettük. Nagyon vigyázunk arra, hogy a szó és a tett azonos legyen, ebből fakad, hogy brigádunknál ritkán fordul elő reklamáció. — A termelés mellett igyekszünk kivenni részünket a társadalmi munkából is. Az elmúlt időben két kommunista műszakban is részt vettünk teljes létszámmal. Ezenkívül évek óta patronáljuk Oláh Szilviát — 8 éves —,a fóti gyermekváros lakóját. A kislány részére betétkönyvet váltottunk, amelybe havonta 100 forintot teszünk. Jelenleg a betétkönyvben 5000 forint van, s azt szeretnénk, ha majd betölti a 18. életévét, akkor legyen egy kis induló alapja. — Mi édesanyák tudatában vagyunk annak, hogy ezek a kisgyermekek mindent megkapnak, amire csak szükségük van, hiányt semmiben nem szenvednek. De azt is tudjuk, hogy hiányzik számukra a szülői szeretet. Ezt próbáljuk egy kicsit pótolni azzal, hogy minden esztendőben — a nyári szünidőre — egyik brigádtagunk, Ribai Györgyné magához veszi a kislányt. A Március 15. brigád tagjai elmondták, ez a kitüntetés számukra további erőfeszítést követel, mert tudják: becsületes munkával bizonyíthatják csak be, hogy a kitüntetésre méltóak voltak. Gratulálunk a kitüntetéshez és kívánunk eredményes munkát a brigád minden tagjának. (Folytatás az 1. oldalról) ha elkezdődik, akkorra ismerjék meg az új technológia minden csínját-bínját Azt hiszem így van ez rendjén, mert ezzel jobban a munkahelyhez tudjuk kötni azokat az embereket is, akik korábban nem rendelkeztek nagyobb szakmai tapasztalattal. A nagyobb tudás, nagyobb keresetet is jelent. Aki pedig megtalálja számítását, az nem kívánkozik máshová dolgozni. Bár igaz, nem divatos szakma a miénk, de aki egyszer megszereti, sok örömet, szépséget talál benne. Minden évben változik a divat, nőnek az igények, s ezzel nekünk lépést kell tartanunk. Ez a mi munkánk igazi varázsa. A nyilatkozatok nyomán természetesnek tűnt, hogy a beszélgető társak nem igyekeztek ki- domborítani saját kollektívájuk szerepét, hanem az egész gyáregység tennivalóinak tükrében vizsgálták szerepüket. Jó dolog, hogy a munkapadnál dolgozók, egyszerű brigádvezetők, a jó gazda felelősségével szóltak mindennapos dolgaikról. A Pécsi Bőrgyárban már hagyomány, hogy minden évben a vállalat dolgozóinak gyermekei részére névadó ünnepséget szerveznek. A házigazda szerepét 1974 óta a KISZ-bizottság tölti be. Az idén ugyancsak sor került az ifjú honpolgárok köszöntésére, ahol 27-en kapták meg az utónevet. A névadó ünnepség hangulatát fokozta, hogy a KISZ-bizottság által patronált általános iskola kisdobos csapatának 35 tagja színvonalas műsorral kedveskedett. A gyár KISZ-bizottsága a gazdasági- és társadalmi vezetés nevében értékes ajándékot adott át az ünnepelt gyermekeknek. Az ünnepségen részt vevő gyermekek: Antal Anikó, Antal Vilmos, Antal Mónika, Bartal Balázs, Bálinti Kornél, Benács Balázs, Bodrogi Annamária, Bogdán Ákos, Bogdán Beatrix, Böde Gabriella, Csiszár Zoltán, Dörgő Zoltán, Forrai Zoltán Árpád, Helesfalvi György, Horváth Gyula, Horváth Blanka, Keller Annamária, Kovács Henriett, Kővári Anett, Kordé Zoltán, Molnár Márton, Palotás Zoltán, Pápist Edvin Péter, Szeles Bernadett, Tarr Anett, Tarr Judit és Vincze Mónika. 3 Válaszolunk olvas ói tekinthető balesetnek A 3/1967 SZOT számú szabályzat szerint, baleseten az emberi szervezetetért olyan egyszeri környezeti hatást kell érteni, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést, vagy más egészségi károsodást, illetve halált okoz. A baleset fogalmi körének megvonásánál a fenti meghatározásból kell kiindulni. A baleset tényén az sem változtat, ha a külső behatás esetleg olyan, amely egy teljesen egészséges ember szervezetébensemminemű káros következményt nem okoz, azonban a sérelmet szenvedett kora, fizikuma, már meglevő betegsége miatt, nála mégis súlyos következményekkel jár. A természetes úton keletkezett megbetegedések, például idegkimerültség, megfázás, stb. nem tekinthetők balesetnek még akkor sem, ha esetleges előzményei a munkavégzéssel kapcsolatosak. Ezek úgynevezett természetes megbetegedések. Tekintettel arra, hogy sok esetben orvosi szakkérdésről van szó, csak orvosi vélemény alapján lehet dönteni. Különösen akkor áll ez, ha a balesetet szenvedőnél olyan tünetek, megbetegedések is fellépnek, amelyek egyébként más okból is, akár önállóan is keletkezhetnek. Ilyen esetekben csak az orvos tudja eldönteni, hogy az következménye-e a balesetnek, tehát baleseti eredetű-e. Nem vitás, hogy az élet számos olyan esetet produkál, melyek határesetnek tekintendők, s elbírálásuk valóban bonyolult. Az eseteket egyedileg megvizsgálva és elvégezve az elhatárolást, a baleseteket megfelelően el lehet különíteni az egyéb betegségektől. Helyettesítés idejére jár-e prémium A helyettesítés díjazásáról a 7/1967. MüM. számú rendelet intézkedik. E szerint a vállalat megállapodhat a helyettesítő dolgozóval, hogy azt a helyettesített dolgozó részére járó prémium és az év végi részesedés arányos része is megilleti. Ezen rendelkezés szerint tehát a feleknek közös akarattal megállapodást kell e kérdésben kötniük. Ezen túlmenően a kollektív szerződés kötelezően előírhatja, hogy a helyettesítőt megilleti a helyettesített dolgozó részére egyébként járó prémium és az év végi részesedés arányos része is. Általában tehát a kollektív szerződés rendelkezései irányadók ebben a kérdésben. Ennek hiányában a dolgozónak a vállalattal kell közös megállapodásra jutnia a részére járó prémiumot illetően. E nélkül a vállalat nem kötelezhető az arányos prémium kifizetésére. Munkaviszonyban töltött idő — szolgálati idő elhatárolása A munkaviszonyban töltött idő és a szolgálati idő nem azonos fogalmak. A szolgálati idő szempontjából a társadalombiztosítási jogszabályok szerint olyan munkavégzések is elismerhetők, amelyek munkaviszony-időbeszámítás szempontjából nem jöhetnek számításba. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából például a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától, a végét magában 11 foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időszak szolgálati idő szempontjából figyelembe vehető, ugyanakkor ezen időtartam a munkajogi szabályok szerint munkaviszonyban töltött időként nem ismerhető el. Mikor köteles a munkáltató a munkakönyvét megsemmisíteni Az általános szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően a munkaviszony megszűnésekor a dolgozó részére a munkakönyvét ki kell adni. Ha a dolgozó valamilyen okból a munkakönyvét a munkaviszony megszűnésekor nem vette volna át és az erre vonatkozó szóbeli felhívás eredménytelen, úgy a vállalatnak írásban kell felszólítania a dolgozót a munkakönyv átvételére. A munkakönyvét postán, még ajánlott küldeményként is csak akkor lehet elküldeni, ha a dolgozó azt kifejezetten kéri. Amennyiben az írásbeli felszólítás nem vezet eredményre, és a dolgozó a munkakönyvének az elküldését sem kéri, úgy a vállalat a munkakönyvét a munkaviszony megszűnésének napjától számított egy évig köteles megőrizni. Ezen időpont után pedig a munkáltató köteles megsemmisíteni a munkakönyveket, amelyek így nála maradtak. A munkakönyv megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kellkészíteni. A munkakönyv átvétele számos téves hiedelemmel ellentétben semminemű joglemondást, vagy jogelismerést nem jelent és nem fosztja meg a dolgozót attól a lehetőségétől, hogy a munkaviszonya megszüntetése, vagy egyéb igénye tárgyában munkaügyi vitát kezdeményezzen. A korábbi fegyelmi büntetést egy újabb eljárásnál súlyosbító körülményként lehet értékelni A jogszabály előírja: a fegyelmi eljárás keretében biztosítani kell, hogy a dolgozó védekezését előterjessze, a fegyelmi jogkör gyakorlójának pedig kötelessége a dolgozó javára és terhére szolgáló körülmények felderítése. Annak elbírálása, hogy a dolgozó terhére szolgáló körülményként mit kell figyelembe venni, a vállalat mérlegelésére van bízva. Az, hogy a súlyos fegyelmi büntetés hatálya már eltelt, nem jelenti azt, hogy egy újabb fegyelmi eljárás során nem lehetne azt a korábbi magatartást, amelyért a fegyelmi büntetést kapta, értékelni. Ugyanis, hogy a fegyelmi büntetéséről bizonyos idő után a dolgozó nem köteles számot adni, abból az elgondolásból fakad, hogy a büntetés folytán magatartása megváltozott és így tiszta lapot adnak számára. Ha azonban újabb kötelezettségszegést követett el, kiderült, hogy nem változott meg, ilyen esetben pedig indokolt, hogy korábbi magatartását, kötelezettségszegéseit a büntetés kiszabásánál, mint súlyosbító körülményt értékeljék. A rokkantnyugdíjba vonulót is megilletik a kedvezmények a jubileumi jutalom kifizetésénél Az Mt. V. 66. §. (2) bekezdése szerint a dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazáskor legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van. A jogszabály az említett kedvezményeket illetően csak a „nyugdíjazás” kifejezést használja, tehát nem tesz különbséget a szerint, hogy erre milyen okból kerül sor, így tehát ezek a kedvezmények egyaránt vonatkoznak az öregségi, illetve rokkant-nyugállományba vonulókra. dr. Gyürky Istvánná