Bács-Bodrog vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1909)
VÍZSZABALYOZÁS - Szeged-martonosi á. m. társulat - Horgos-martonosi á. m. társulat
378 Vízszabályozás. Szeged-martonosi á. m. társulat, még bácsi ármentesítő társulat, alul pedig a titeli Tisza-Duna-töltés fenntartó társulat védtöltésébe kötöttek be. Az elvágott Tisza-kanyarulatot halastóvá alakították át. A felső áttöltés közelében van az 1 m. átmérőjű nyomócsővel ellátott szivattyútelep, mely másodperczenként egy köbméter vizet emel ki. Ez elzárt kanyarulat felső részén van Bácsföldvár mellett a Ferenczcsatorna régi tiszai kitorkolása. A kanyarulat mentén a csurogi magaslatoknál kezdődik a titeli Tisza-Duna-töltés fenntartási és belvízszabályozási társulatának védtöltése, mely innen a titeli magaslatig, majd a magaslat alatt a Dunáig terjed s a Duna mentén folytatólag az ottani öblözetet ármentesíti. A Kumáni sziget menti jobboldali Tiszaágat 1901—1902-ben töltötték át. A hajózásra a baloldali ág szolgál. A 49—46 km. közötti Tisza-kanyart 1902-ben tisztán kotrás munka mellett vágatták át 09 km. hosszúságban. Közvetetlen alatta van a 97. sz., ú. n. Tarrasi 1754 km. hosszú átvágás, kanyarjának hossza 6 018 km., melyet az 1860—63. években bővítettek. A 39—37 km. között van a ú. n. zsablyai felső átvágás, mely 0 861 km. hosszú, kanyarjának hossza pedig 4876 km . az 1860—62. években építették. Az átvágás alsó torkolatánál a jobb parton van a titeli Tisza-Duna társulat I. öblözeti szivattyútelepe, melynek két egyenlő s egyenként 145 lóerejű gőzgépe és két 900 mm. körszivattyúja van, melyek másodperczenként 244 köbméter víznek a kiemelését győzik meg. E szivattyútelep 1898-ban épült. A 37 km. alatt van a zsablyai rév és a Jegricska bara nevű nyílt csatorna. A 35—34 km. között van a 99. számú ú. n. zsablyai alsó átvágás, 1225 km. hosszú, kanyarja 38 km. hosszú s 1863-ban végezték ; 1897—98-ban bővítették, kanyarját ugyanekkor eltöltötték. A 31— 30 km. között fekszik a 100. számú,ú.n. aradáczi átvágás,mely 1345 km.,kanyarja pedig 716 km. hosszú. 1860—63-ban ásták, 1897—99-ben bővítették; kanyarulata át van töltve és az így alkotott sziget ármentesítve. Az ú. n. mosorini 101. számú átvágás a 26—25 km. között fekszik, hossza 1441 km., a kanyar hossza pedig 4003 km. 1864-ben építették. A 24—22 km. között van a mosorini sziget, melynek jobb oldali ágát 1901-ben partmagasságig feltöltötték. A 21 km-nél a jobb parton van a titeli társulat második és harmadik öblözetének szivattyú-telepe, 1893-ban épült. E szivattyú-telep felett tört be 1895-ben az árvíz. A 13—11 km. között van a zátonyos livodai Tisza-szakasz, hol az 1899-ben épített két km. hosszú kőpárhuzammá, mely a folyam medrét 240 m. szélességre szűkítette és közepén kikotorva, itt a hajózási nehézségek egészen megszűntek. A 10 km. alatt a balparton van a Béga folyó beömlése. A 6—3 km. között vannak a hármas szigetek. 1894-ben ezt a folyamszakaszt oly módon szabályozták, hogy kotrással a szélső balparti ágat képezték ki a hajózás czéljaira, míg a két jobbparti ágat a jobb oldalon fektetett kőpárhuzam művel a kisvizek útjából elzárták. A két jobboldali ágat mesterséges feliszapolás czéljából 1901-ben elzárták. A hármas szigeteknél jobb oldalt van a titeli 4-ik öblözetnek 1898-ban épített szivattyútelepe, mely két körszivattyúból áll, 800 miliméter átmérőjű csövekkel ; ez 201 köbméter vizet tud kiemelni. 0 kmnél van a Tisza betorkolása a Dunába, jobbról a torkolatot szabályozó párhuzamművel és a ráépített világító-toronynyal, mely a hajók bejáratát jelzi. A Szeged-martonosi ármentesítő társulat 1901 július 4-én alakult meg. Az elnökség és a tiszviselői kar azóta a következőkből áll : Elnök gróf Szápáry Pál. Alelnök : Ivankovits Sándor dr. Igazgató-jogtanácsos : Lázár György dr. Főmérnök: Csernovics Agenor. Pénztárnok : Pataky János. A társulat mentesített területe 6887, 1110/1600 hold. A töltés hossza: 13,4463 m. Belvízszabályozás még nincs. Töltésszakadás nem volt. A társulat már megalakulásakor a maximális megterhelésbe jutott, ennek liquidálása azonban még foganatosítva nincs. A Horgos—martonosi ármentesítő és belvízszabályozó társulat első ízben a cs. kir. budai helytartótanács osztályánál 1858 május 19-én 15,577 sz. a. kibocsájtott intézmény alapján alakult meg ,,Horgos—martonosi tiszaszabályozási, társulat" czímmel s tulajdonképeni működését védtöltéseinek az 1863. év folyamán megindított kiépítésével kezdette meg. Az 1863. évi május hó 16-án tartott közgyűlésén alakította meg a társulat első választmányát Horgosi Kárász Benjámin elnöklete alatt s ugyanekkor elhatározta, hogy a Boros Frigyes osztálymérnök által, mint az V. tiszai folyamosztály képviselője által bemutatott tervezet szerint védtöltéseit 6400 fm. hosszban kiépíti s ezzel mintegy 2400 hold (1600 négyszögöles) réti földet mentesít a Tisza elöntése ellen. Utána elnökké Kárász