Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)

Bihar vármegye története - III. A szatmári békétől a szabadságharczig - Közigazgatási ügyek

519 Bihar vármegye története. Nevezetesen a pallos­joggal felruházott földesurak bíráskodását szabályozza, megállapítja a törvénykezési határidőket, elrendeli, hogy a törvényszékek évenként 4 szer (negyedévenként) tartassanak. Kimondja végül, hogy a köz­határozatoknak ellenszegülők fiscaliter üldözendők. Az 1725. évi szabályren­delet ismét a jobbágyok ügyében intézkedik. Még a török világban szokássá vált ugyanis, hogy a jobbágyok jobbágy­telkeiket eladták, vagy elzálogosí­tották, gyakran távolabbiaknak is, miáltal a földesurak jelentékenyen meg­károsultak. E szabályrendelet a jobbágybirtokoknak még ideiglenes elide­genítését is a földesúr beleegyezéséhez köti. Ugyanezen évben alkotott másik statutum a cselédek felfogadása körüli eljárást szabályozó 1715: 101. t.-cz. végrehajtása iránt intézkedik. Különösen becses adatokat nyújt a XVIII. századbeli vármegyei önkormányzatra nézve az 1745. április 20-án Várad-Olasziban tartott tiszti újító ülésen alkotott szabályrendelet, melynek 61. pontja a jogszolgáltatás és a közigazgatás majdnem minden fontosabb ágára kiterjed. Érdekes a 6. pont, mely a vármegyei közgyűlések helyét illetőleg akként intézkedik, hogy azok csupán télen tartassanak Váradon, a nyári hónapokban azonban Diószegen, Biharon vagy Kis-Marján, mely hely­ségek a közgyűlésre érkezők lovainak elhelyezésére alkalmasak. Láthatjuk ebből, hogy Biharban még a XVIII. század derekán is sza­bad ég alatt tanácskoztak a rendek. Csupán a XVIII. század vége felé tar­tatnak a közgyűlések állandóan Váradon. Felebbviteli törvényszékek éven­ként négyszer tartandók (8. pont) és pedig február 6-án, május 14-én, augusztus 21-én, november 14-én, ha azok vasárnapokra vagy ünnepekre nem esnek. A 11. és 12-ik pont utasítja az alispánt, hogy a közgyűlés ha­tározatainak végrehajtásáról a következő közgyűlésnek számoljon be. A 14. pont az 1723: 61. t.-cz. 2. §-a értelmében, a jobbágyok és a taxalis nemesek költözködését szabályozza. Az igazságszolgáltatást érinti a 23. pont, mely a pallosjog gyakorlását illetőleg intézkedik, továbbá a 21-ik pont, mely a nem szándékos emberölésért fizetendő váltságdíj (h­omagium) tekintetében rendez­kedik, a 3-ik pont, mely az alispánnak, a szolgabíráknak és esküdteknek megtiltja a peres ügyekben, a megállapított díjaknál magasabb összegek felszámítását, végül a 29. és 30. pont a falusi bírák bíráskodását szabályozza. A földesurak érdekeit védi a 38. pont, mely a jobbágybirtokok eladását vagy elzálogosítását tilalmazza. Általános érdekűek : a 39. pont, mely a súlyokat, továbbá a hossz- és az űrmértékeket szabályozza s a mértékek megvizsgálását a szolgabíróra bízza; a helytelen mértékek tulajdonosait esetről-esetre 3 frttal bírságolja. A 42. pont a bitangságban talált marhákra nézve intézkedik. A 44-ik pont a raga­dozó állatok (farkasok) pusztítását rendeli el. Végül az 51. pont az 1730. május 25-én, a helytartótanácstól kiadott szabályzat kiegészítésekép, a perek­ben eljáró tisztviselők díjait a következőleg állapítja meg: 1. Az alispán díjai: 1. bármely perbeli végzés kiállításáért 6 rénes írt — ki. 2. birságiális per után külön dij nem követelhető. 3. zálogváltási perben — „ „ 30 ., 4. minden egyes vizsgálat tartásáért 3 „ „ — „ Írnoknak irásdij — „ „ 6 ., 5. a vármegyei pecsétért 1 „ „ — „ 2. A vármegyei főjegyző díjai: 1. czímeres nemes levelek, czéhlevelek, vásárszabadalmak kihirde­téséért 4 rénes írt — kr. 2. nemesi tanúbizonyság-levélért, ha a czímer és a levél másolata is benne foglaltatik 2 „ „ — ,, 3. más nemesi tanúbizonyság-levélért 1 „ ,, — 4. ellentmondás, vagy meghatalmazás kiállításáért — ., ,, 12 ,, 5. a perek kiadása után ívenként (ebből 5 kr. az írnoknak jut.) . — „ „ 15 „ 6. nemesség-igazolás alkalmával a házb­atolásért — „ „ 15 ,, 7. tisztujítószék határozatainak kiadása fejében — ,, „ 30 „ f. compassualis levélért — ,, 30 Magyarország Vármegyéi és Városai : Bihar várm­egye, 35

Next