Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)

Bihar vármegye nemes családai - Nagy Lajos halála után

fia , Bihar vármegye nemes családai: Csáky. A család első ismert őse: Adas László fia Peleskei vagy Piliskei István (1352­—96), a­ki Nagy Lajos uralkodása idejében tűnik, fel László testvérével (1358—79) Szatmár vármegyében s apai ágon az Akos, anyai ágon a pártütő Barsa nemzetséggel volt rokonságban. Ez a Piliskei István, a kit egy oklevél Zsidó pestvármegyei helység után Zsidainak nevez, fiaival Miklóssal és Györgygyel 1396-ban közösszeget nyerte, Szent-Katalin-Asszonyfalvával, mely nem más, mint a város középkori neve. Miklós és György 1401-ben hadi érdemeik jutalmául Csák (ma Csákova, Temes vár­megyében) várost nyerték Zsigmond királytól, melyet ugyan 1395. előtt bírtak, de ekkor Adorján váráért elcserélték. (Fejér — X. 4. 65.) Zsidai Ist­vánnak a már említett Miklóson és Györgyön kívül még két fia volt: Péter (1379—96) és II. István (1401—24). Miklós 1379—26 közt Temes, Békés és Bihar vármegyék főispánja, utóbb erdélyi vajda, 1403-ban azonban Nápolyi László pártjára állván, a felkelés leveretése után kegyvesztetté lett s csak 1421-ben nyert kegyel­met, jóllehet főispáni méltóságában megmaradt. Fia Mihály 1430—70 közt Bihar vármegye főispánja. 1445-ben Csökmő, Barsa és Darvas örökség útján került birtokába, melyeket közbenjárására Kis-Károlylyal együtt Békés­ből Biharba kebeleztek át. (Karácsonyi: Békés vm. I. 221.) Mihálynak nem maradtak utódai, családot a fenti Miklós testvére György, a széke­lyek ispánja terjesztette tovább. Fiai: Ferencz (1440—61) Bihar vármegye főispánja, kitől a család tovább származott, ennek testvérei: György (f 1448-ban a rigómezei ütközetben) és László (f 1429) váradi kanonok. (Karácsonyi czikke a Turul 1893. évfolyamában. 3. sz.) Kórógyi­ István 1326 ban Kis-Károly körül birtokos. Meszesi. 1341-ben nyerték királyi adományul ()si, másként Telki birtokot. Toldy (nagyfalusi és péli). E családról csak 1324-től kezdődőleg vannak adataink. Egyik sarja Miklós 1372—83 között Szabolcs, Heves és Bihar vár­megyék főispánja. György hasonlóképen (1372—82) Bihar vármegye főis­pánja. Ez az ág Zaránd vármegyében is birtokos volt s utolsó sarja Pál (­ 1433), Szent-Mihályt bírta, mely nem más, mint Nagyfalu; ezen kívül Szent-Miklós is birtokukban volt. A család másik ága előnevét Szalontáról vette. Ez a XVI. század elején tűnik fel: Zomlini. A család nevét Kis-Zomlin helységtől vette, hol már a XIV. század közepén birtokos volt. Egy tagja, Mihály 1379—1410 közt ország­bírói jegyző volt, ennek fia Gábor tömeges oklevélhamisítás miatt 1448-ban máglyára ítéltetett. Birtokait: Zomlint és Septelyt, fiai eladták István test­vérének, a ki 1454-ben a kápolnai pálosoknak adta. Zólyomi (albisi), 1373-ban tűnik fel a vármegyében. 1385-ben Albisi László fiai: Márton és Dávid rokonaik Barsa nb. Beke főispán fia társa­ságában hatalmaskodnak. (Fejér — X. 3. 18.) 1401-ben Albisi Márton fia Dávid zólyomi főispán és Lőrincz biztosítékot nyernek Székelyhídra, melyet 1402-ben királyi adományul kaptak. (Bunyitay— 111. 3. 15.) 1417. táján föl­veszik a Zólyomi családnevet. 1460-ban várépítési engedélyt nyernek. A Nagy Lajos halála után beállott belzavarok s az egész XV. század folyamán megújuló trónküzdelmek hatalmas földbirtokos osztály alakulására vezettek. Sokan lettek egyes várak körül csoportosuló birtokok uraivá, mely uradalmak azután együttes adományozás tárgyát képezték s a várral együtt cseréltek gazdát. A természettől védett s egykoron a Csanád nem­zetség tulajdonát képezett Sólyomkő vára körül csoportosuló 10 község: Bánlaka, Sólyomkő, Micske, Tóti, Poklostelke, Almaszeg, Magyar-Lugos, Rév, Száncsi által alkotott sólyomkői uradalom a XIV. század végén a Kaplaiak birtoka. 1407-ben szántai Laczkfi Jakab és Dávid nyerik királyi adományul. 1452-ben a várat, még e család magszakadása előtt, a Kusalyi Jakcs és a Bánfifi családok birtokában találjuk, 1484-ben pedig a Drágffi és a Jakcs családoké. 1524-ben Kanizsai László birtokába jutott. Az albisi Zólyomiak birtokai Diószeg, Székelyhíd körül csoportosultak. 1373. óta Széplakon, 1391-ben Patán földesurak, az egykor a Gutkeledek tulajdonát képező Székelyhíd megszerzése után birtokaik nagy kiterjedést Nagy Lajos halála után.

Next