Nógrád vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)
IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Bolgár Mihály - Brankovics György - Concilia Emil - Csávolszky József
Conchia Emil. CsávolszkyJózsef: 266 Irodalom, tudomány, művészet. Bolgár Mihály. Brankovics György. kapott. Természetrajzi, de különösen növénytani kutatásait a M. Tud. Akadémia anyagi támogatásával folytatta, majd más hazai tudományos társulatoktól is többször kapott megbízást egyes növényfajok, vagy vármegyék flórájának tanulmányozására. Így a magyar kir. földmivelési minisztérium a magyar homokpuszták növényzetének, — továbbá a hazai tölgyek kutatásával, — a kir. magy. Természettudományi Társulat a hazai fészkes növények monografikus leírásával bízták meg. Vas vármegye növény geográfiája és flórája ez, munkáját a Magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek állandó középponti választmánya 100 arany jutalommal tüntette ki. Tudományos munkái és kutatásai nemcsak a hazában, hanem a külföldi tudományos világban is ismeretessé tették nevét és műveit, mely utóbbiak többnyire latin, német, franczia és angol nyelven jelentek meg. Állandó magyar referense a kasseli Botanisches Centralblattnak és az Oesterr. Botan. Zeitschrift-nak. Nevét több növény is viseli, így Cirsium Borbasii, Allium Borbasii, Mentia Borbasiana, Rubus Borbasiellus stb. Rendkívüli szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Munkáinak, szakkczikkeinek száma oly nagy, hogy azokat csak idevonatkozó szakmunkában lehetne megfelelő helyen és módon méltatni. Tagja volt e munka középponti szerkesztő bizottságának is. Bolgár Mihály, kegyes tanító-rendi áldozópap és tanár, szül. Kökényesen. 1857-ben tanár lett és rendjének több iskolájában tanította a történelmet, földrajzot és a magyar irodalmat. 1870-ben a szegedi gimnázium igazgatója lett. 1871-ben gróf Andrássy Gyula akkori külügyminiszter gyermekeinek, Tivadarnak és Gyulának nevelője volt és e minőségében tanítványaival többször külföldre is utazott. Meghalt 1879 júl. 15-én. Különösen a történelem, földrajz és a paedagógiai irodalom terén működött és több értekezést írt a szaklapokba. Munkái : Az egyetemes földrajz alapvonalai. Iülöden után. Két rész. Szeged, 1871.Miért mentünk Boszniába és Herczegovinába? (Röpirat Volgai Uzuba névvel.) — A régi arabok családi életéről és jelleméről. Budapest, 1879. Brankovics György (szendrői) író és lapszerkesztő, szül. 1843-ban Balassagyarmaton. A budapesti egyetemen theologiát és jogot végzett. 1781-ben katona lett, 1875-ben lemondott honvéd-főhadnagyi rangjáról és nagyobb külföldi utazást tett, amelyről hazatérve, állandóan a fővárosban telepedett le, hol teljesen az irodalomnak szentelte munkásságát. Esztétikai czikkeinek, költeményeinek, tárczáinak, elbeszéléseinek és hírlapi czikkeinek száma felülmúlja a kétezeret. Számos politikai és szépirodalmi lapot szerkesztett, így a többek között a Budapest cz. politikai képes napilapot és ennek humoros heti társlapját, az Uj-Budapest-et (1879—1883), a Képes Családi Lapok-at stb. Munkái: Vérpohár, dráma 4 felvonásban. Győr, 1869. — Levelek a polgári házasságról. U. o. 1869. — Shakespeare jellemképei. Budapest, 1873—78. Két kötet. — A nő a nemzetgazdászat terén. Stein Lőrincz dr. nyomán. Budapest, 1876. — Oriola, regény, Meissner után. Budapest, 1879. — Közhonvéd, regény. Budapest, 1880. — Tündérmesék. Budapest, 1880. — Képes mesék. Budapest 1880. — A nővilág. Schweiger-Lerchenfeld után. Budapest, 1882. —Utazás a keleten. Rudolf trónörökös könyvének fordítása, két kötet. Budapest, 1883. — Hópelyhek. Elbeszélések. Budapest, 1883. (Két kiadás.) — A mi hőseink, korrajz. Budapest, 1883. — Az életből az életnek, esztétikai csevegések. Budapest, 1884. — A pénz, regény, Budapest, 1890. Concilia (Békési) Emil, a nagyszombati érseki helynökség titkára, született 1847-ben Ecsegen. 1870-ben szentelték pappá. Ezután több helyen volt káplán. 1883-ban szentszéki jegyző lett Nagyszombatban, majd érseki helynökségi titkár, szentszéki fiscus, 1890 óta szentszéki bíró. Hasznos munkásságot fejtett ki különösen az irodalomtörténet és a magyar paedagogia története körében. Nagyszámú értekezései közül nevezetesebbek : A Pray codex hazája (1874), Adalék a legrégibb szentírás-fordítás korának meghatározásához (1880), Mária-siralmak (1876), A legrégibb történeti ének kora (1877), A halotti beszéd kora és hazája 1878), Ki írta a Mondolatot? (1878). E három utóbbi értekezése az Abafi Figyelésében jelent meg. Pedagógiai irodalmunk legrégibb emlékei (1891) stb. — A Losonczi Lapokban több nógrádi költő életrajzát közölte. Csávolszky József. Született Bujákon 1843-ban. 1869-ben misés pappá szentelték. Egy ideig nevelő volt, azután a váczi püspökségnél szertartásmester. 1874-ben szentszéki aljegyző, 1875-ben könyvtárnok, szentszéki jegyző és 1877-ben levéltárnok, 1879-ben altanfelügyelő, tiszt, alesperes, a váczi iskolák igazgatója s az iskolaszék elnöke, 1880-ban bölcselettanár a theol. intézetben és főgimnáziumban, 1882-ben püspöki titkár és szentszéki ülnök, 1883-ban a püspök iroda igazgatója, 1885-ben székesegyházi kanonok és a papnevelő igazgatója lett.